A szakemberek által várt, éves szinten 1,8 százaléknál számottevően kedvezőbben alakult a szeptemberi inflációs adat – vélik a mutatót kommentáló elemzők. Mint arról lapunk is beszámolt, a pénzromlási ütem 2026 szeptemberében 1,6 százalék, az egy hónap alatt bekövetkezett drágulás átlagos mértéke pedig 0,2 százalék volt.
A „visszafogottságot” emelte ki lapunknak küldött elemzésében Virovácz Péter, az ING főközgazdásza. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza „kellemes meglepetésnek” minősítette a mutatót, Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója és Sümegi Ákos makrogazdasági elemző szerint az áremelkedés mértéke „elmaradt a várakozásoktól”, míg Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője így kommentált: „Nem rossz!”
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
A legjobb hírnek a szolgáltatások havi szinten 0,5 százalékos áresését nevezték a szakemberek. Regős Gábor azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy már a bázisban is 0,4 százalékos volt az áresés. Mint rámutatott, a negatív havi alapú árindexben elsősorban a belföldi és külföldi utazás olcsóbbá válása játszott szerepet, és ugyanerre utalt Nagy János is, aki főként az utazási és üdülési szolgáltatások ármozgásával magyarázta a csökkenést.
Virovácz Péter is kiemelte, hogy ezen szolgáltatásfajták áresése szezonálisan megtörténik, hozzátéve: „mértéke azonban a továbbra is jelentős költségoldali nyomás fényében kedvező meglepetésnek tekinthető”.
Az MBH Elemzési Centrum szakemberei azonban még ennél is tovább mentek. Rámutattak, „az üdülési szolgáltatások mellett szokatlanul erőteljes árcsökkenés volt tapasztalható a sport- és múzeumi belépők, valamint a szerencsejáték alkategória esetén”, melyek az általuk vártnál erősebb ármérséklő hatást értek el.
Fotó: Depositphotos
Szintén a kellemes hírek közé tartozik az élelmiszerárak csökkenése, ami – írta Regős Gábor – még kedvezőbb is lehetne, ha a vendéglátási szolgáltatások drágulása nem húzta volna felfelé az adatot. Szerinte az alacsony világpiaci élelmiszerárak és a korábbinál erősebb forintárfolyam megmutatkozik az élelmiszerek éves szinten 1,3 százalékos árcsökkenésében.
„Ez persze azt is jelenti, hogy az árrésstop miatt az alacsonyabb világpiaci árak és az erősebb forint hatása eljut a fogyasztói árakig is” – jegyezte meg kommentárjában Regős Gábor. Hozzátette viszont, hogy amely élelmiszeripari termékek esetében drágulás történt, ott a vendéglátás dráguló árszintje húzta fel az árakat.
Az üzemanyagok áremelkedése éves szinten 6,9 százalék, havi alapon mérve 5,9 százalék volt. Regős Gábor hangsúlyozta, ez elsősorban az iráni háború hatása, másodsorban pedig a dízelpiacon tapasztalható alacsony finomítói kapacitásé. Ezzel a termékcsoporttal kapcsolatban Virovácz Péter azt emelte ki, hogy ez utóbbi adat önmagában 0,4 százalékponttal növelte az inflációt, tehát az összesen 0,2 százalékos havi infláció a többi tényező ellentételező hatásának köszönhető.
„A szeptemberi adat legfontosabb üzenete tehát az, hogy nem az üzemanyag okozta a meglepetést, hanem minden más”
– húzta alá az ING főközgazdásza.
Az elemzők egyöntetűen rámutattak, a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított maginflációs mutató a fogyasztóiár-indexnél magasabban alakult, de a múlt havi 2 százalékról 1,9 százalékra lassult.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Nagy János szerint ez is támogatja a jegybank 2028-tól érvényes csökkentett, 2,5 százalékos középtávú inflációs célját.
Viharfelhők a láthatáron
Regős Gábor szerint az energiaárakban és a forint árfolyamának alakulásában továbbra is van inflációs kockázat, ezért nem vágott kamatot a jegybank augusztus végén. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az árrésstopok kivezetése 2027-ben 0,5-1 százalékponttal húzná felfelé a fogyasztóiár-indexet, enélkül jövőre 2,5 százalék lenne a pénzromlási ütem.
OKSZ: vezessék ki az árrésstopot!
A vendéglátás nélkül számított élelmiszer-infláció még mindig negatív, mínusz 4,6 százalék – írja közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Úgy vélik, hogy ez továbbra is jó lehetőséget biztosít az árrésstop kivezetésére, ami így nem okozna újabb jelentős növekedést a fogyasztói árakban. A szervezet szerint az árrésstop kivezetése után újra elinduló komolyabb árengedményes akciók több százezer magyar családnak tennék jó áron elérhetővé az alapélelmiszereket is. Az árrésstop kivezetésével a települési kisboltok felszabadulnának a rájuk nehezedő nyomás alól, ami miatt tömegesen zártak be az elmúlt években, emellett újra elindulhatnának a beruházások és a fejlesztések a kiskereskedelmi szektorban – zárul az OKSZ közleménye.
Nagy János viszont úgy látja, hogy az energiaárak mellett a globális élelmiszerárak is emelkedésnek indultak, bár ez eddig nem mutatkozott meg az itthoni boltok polcain. Az Erste makrogazdasági elemzője azt is kiemelte, hogy a jövő évi minimálbér-megállapodás fontos tényező lesz, mert az irányt szabhat a bérdimanika lassulásának. A pénzintézetnél az idei évre 1,8, jövőre pedig 3 százalékos fogyasztóiár-indexet várnak.
Virovácz Péter optimistább. Az ING főközgazdásza szerint ha továbbra is alacsony szinten maradnak a pénzromlási várakozások, és a 2,5 százalékos inflációs cél is igazodási ponttá válik, akkor
„további kedvező inflációs meglepetések is érkezhetnek”.
A szakember viszont arra is utalt, hogy 2027 elején a vállalatok beépíthetik áraikba az emelkedő költségeket, aminek hatására átmenetileg 3,5 százalékra is emelkedhet az inflációs mutató. Ennek ellenére az ING-nél idén 1,8 százalékos, jövőre pedig 2,9-3 százalékos fogyasztóiár-indexszel számolnak.
Szintén a mutató átmeneti emelkedésével kalkulálnak az MBH Elemzési Centrumnál. Árokszállási Zoltán igazgató és Sümegi Ákos makrogazdasági elemző szerint azonban nem fenyeget annak veszélye, hogy az infláció üteme átlépné a toleranciasáv 4 százalékos felső határát.
Az MBH Elemzési Centrum szakemberei is kiemelt pénzromlási kockázatot látnak a közel-keleti konfliktusban, sőt úgy vélik, hogy
„az élelmiszereknél az aszály hatása lassan már megjelenhet, várakozásunk szerint lassú drágulás indulhat be”.
Negatív kockázat a fogyasztóiár-indexszel kapcsolatban, hogy a vállalatok áremelési szándékai továbbra is nyomottak, illetve a béremelkedési ütem is gyorsabban mérséklődik az általuk vártnál, ami így kordában tartja a költségeket – írja a két szakember.
Friss podcastunkat Virovácz Péterrel itt érhetik el:
