4p

Tovább koncentrálódott a világban a vagyon, a leggazdagabbak ugyanis még több érték felett diszponálnak. Úgy tűnik, hogy aki anyagilag csúcsra jutott, az a legrosszabb körülmények között is gyarapodik.

Az Oxfam friss jelentése szerint az elmúlt két évben az emberek leggazdagabb 1 százaléka halmozta fel a világszerte létrehozott új vagyon közel kétharmadát. A jelentés szerint 2020 óta összesen 42 ezer milliárd dollárnyi új vagyon keletkezett, amelyből 26 ezer milliárd dollárt, azaz a 63 százalékát az ultragazdagok felső 1 százaléka gyűjtött össze. A világ népességének fennmaradó 99 százaléka mindössze 16 billió dollárnyi új vagyont gyűjtött össze – állítja a globális szegénységi jótékonysági szervezet.

Megdöbbentő, hogy míg a világ népességének a 90 százaléka 1 dollárt keresett, addig ugyanezen idő alatt egy milliárdos 1,7 millió dollárral lett vagyonosabb. A Világgazdasági Fórumon bemutatott jelentés ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a növekvő egyenlőtlenségek nemcsak a szegény, illetve a fejlődő országok sajátja, hanem immár a fejlett országokban is gyorsulva nyílik az olló a leggazdagabbak és a társadalom többi része között. A vagyonok koncentrációja mellett a jelentés szerint a vagyonteremtés üteme felgyorsult: a világ leggazdagabb 1 százaléka az elmúlt 10 évben az összes új vagyon körülbelül felét halmozta fel.

Az Oxfam jelentése elemezte a Credit Suisse globális vagyonteremtésére vonatkozó adatokat, valamint a Forbes Billionaire's List és a Forbes Real-Time Millionaire listáján szereplő adatokat, hogy értékelje az ultragazdagok vagyonában bekövetkezett változásokat. A kutatás ezt a vagyonteremtést szembeállítja a Világbank jelentéseivel, amelyek 2022 októberében azt állították, hogy valószínűleg nem érhető el az a cél, miszerint 2030-ra véget vessen a szélsőséges szegénységnek, mivel a Covid-19 világjárvány lelassította a szegénység elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket. Gabriela Bucher, az Oxfam International ügyvezető igazgatója az ultragazdagok adójának emelését sürgette, mondván, hogy ez „stratégiai előfeltétele az egyenlőtlenségek csökkentésének és a demokrácia újraélesztésének”.

Érdemes megjegyezni, hogy a leggazdagabbak sokszor a társadalom legszegényebb tagjait sújtó adókulcsnál is kevesebbet fizetnek. 2010 és 2018 között a 400 leggazdagabb amerikai család szövetségi jövedelemadó-rátája átlagosan 8,2 százalékra jött ki – derül ki egy korábbi kutatásból, ez messze elmaradt az ottani átlagos adótehertől, ami ennek közel a duplája volt. Az adott időszakban ez a 400 család 1800 milliárd dollár vagyonnövekedést ért el.

Úsznak a pénzben a legvagyonosabbak. Fotó: Depositphotos
Úsznak a pénzben a legvagyonosabbak. Fotó: Depositphotos

Az amerikai adatok alapján még döbbenetesebb, hogy 2014 és 2018 között a 25 leggazdagabb amerikai a jövedelmének csupán a 3,4 százalékát fizette ki adóként. Az adórendszerek problémáit jelzi, hogy a fenti döbbenetesen alacsony adókulcs azért jöhetett ki, mert szemben a legtöbb amerikai munkavállalóval, akik fizetés formájában jutnak jórészt jövedelehez, a leggazdagabb amerikaiak pénzügyi eszközökön, például részvényeken keresztül szerzik a jövedelmüket, amelyek általában alacsonyabb adókulccsal adóznak.

Visszatérve az Oxfarm jelentésére, azt is leszögezik, hogy az adópolitikában bekövetkező változtatások segíthetnék a világszerte zajló válságok kezelését. „A szupergazdagok és a nagyvállalatok megadóztatása kapcsán ki kellene nyitni a szemünket. Itt az ideje, hogy leromboljuk azt a téves mítoszt, miszerint a leggazdagabbak adócsökkentése azt eredményezi, hogy a vagyonuk valahogy a gazdaság körforgásán keresztük lecsordul mindenki máshoz” – mondta Gabriela Bucher, az Oxfarm vezetője.

A gazdagok jövedelemnövekedéséből már csak azért is fontos lenne nagyobb szeletet visszaadni a társadalom számára, mert a világ sokat változott az utóbbi években, és az egybeeső válságok kezelése több erőforrást igényel. Ezek az úgynevezett polikrízisek pedig vélhetőleg jó ideig veünk maradnak, hiszen az éghajlatváltozás okozta válság megoldása évtizedeket vesz igénybe, miközben részben például hozzájárult a megugró inflációhoz, ami megélhetési válsággal fenyeget, de a migrációs krízisnek is az egyik mozgatórugója. Amennyiben pedig ezek ellen nem tesz a globális közösség, akkor ezek a válságok nem csak felerősödnek, de további válságokat is okozhatnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!