A Magyar Államkincstár adatai szerint a központi költségvetési intézmények tartozása 42,5 milliárd forintot tett ki, míg az egyetemi klinikai központok összesen 24,2 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát halmoztak fel. A négy nagy egyetemi centrum közül a Szegedi Tudományegyetem 7,9 milliárd, a Pécsi Tudományegyetem 7,3 milliárd, a Debreceni Egyetem 6,9 milliárd, a Semmelweis Egyetem pedig 2,1 milliárd forintos tartozással rendelkezett augusztus végén.
A lap szerint a legnagyobb adósságot felhalmozó intézmények között volt a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet 3,4 milliárd forinttal, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház 3,1 milliárddal, a Szent János Kórház 2,2 milliárddal, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 2,1 milliárd forinttal. Rásky László szerint az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években folyamatosan gyorsult az intézményi adósság felhalmozódása: míg 2023-ban havonta átlagosan 4–5,5 milliárd forinttal nőtt a lejárt tartozás, 2024-ben már 8–10 milliárd forint volt a havi növekmény.
A szakértő szerint az idei 80 milliárd forintos pluszforrás egyelőre nem hozott érdemi javulást. A költségek növekedésében az infláció mellett szerepet játszanak a bérek is: Rásky szerint az intézmények egy része a dologi kiadások terhére finanszíroz olyan béremeléseket és munkaerő-megtartó intézkedéseket, amelyekre külön forrás nem áll rendelkezésre. Ivády Vilmos egészségügyi rendszermenedzser korábban arról beszélt, hogy csak a dologi kiadások inflációs hatása tavaly mintegy 54 milliárd forintot tett ki.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján azt mondta, hogy a Tisza korábban ígért, évi 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrása jövőre érkezhet, miközben az idei adósságrendezést az év végére tervezik. Az Országos Kórházi Főigazgatóság eközben az eszközbeszerzések rendszerének átalakítására is készül: a jövőben a tisztán ár alapú közbeszerzések helyett nagyobb hangsúlyt kaphat a minőség és az ár-érték arány.
