A kisadózó vállalkozások tételes átalányadójával, azaz a régi katával szemben a legtöbb kritika a korábbi kormánypártok részéről az volt, hogy kényszervállalkozásba terelték az alkalmazottaikat, akik katásként számlázva a bejelentett munkaviszonyhoz képest kisebb költséget jelentettek a cégeknek. Valóban, legendák születtek ilyen esetekről, és ez még akkor is előforduló jelenség volt, ha az adóhatóság a katás ellenőrzések során alig-alig tudott megállapítást tenni (tehát adóhiányt megállapítani, ami után bírság és késedelmi pótlék fizetendő).
A katások ellenőrzése során megfordult a bizonyítási teher, azaz az adóhatóság vélelmezte a rejtett (bújtatott) munkaviszonyt, a kisadózó pedig egy hét feltételből álló „csomagból” legalább kettőnek meg kellett, hogy feleljen, hogy a jogviszony megmaradhasson katásnak.
Munkaadónak, volt munkaadónak tilos!
A kormány honlapjára feltöltött törvénytervezet sokkal egyszerűbben oldja meg a kérdést. Megszűnik a kataalanyiság, ha a kisadózó
- munkáltatójától szerez katásként bevételt, vagy
- olyantól szerez katásként bevételt, akinek 24 hónapon belül alkalmazottja volt (ideértve annak jogutódját, kapcsolt vállalkozását is), vagy
- egy éven belül az egy kifizetőtől (ideértve azok kapcsolt vállalkozásait is) érkező bevétel eléri az összes katás bevétel felét.
Az első két esetben a bevétel megszerzését megelőző nappal, a harmadik esetben a tárgyév utolsó napjával szűnik meg a kataalanyiság.
Fotó: Depositphotos
Adóemelés? Vagy észszerűsítés?
A törvénytervezet értelmében a kata mértéke a most is kata hatálya alatt levők számára 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban havi 100 ezer forintra emelkedik.
Viszont
aki újonnan (vagy visszatérőként) választja ezt a könnyített adózási formát, annak jövőre havi 100 ezer forint lesz az adó, 2028-tól pedig a minimálbérre jutó társadalombiztosítási járulék (tb) és szociális hozzájárulási adó (szocho) együttes összege,
ezer forintra kerekítve. A tervezet szerint a mostani kata 2029-ben szűnik, meg onnantól kezdve a katázóknak is a minimálbér tb-je és szochója lesz a havi fizetendő. (Ez az összeg a 2026-os 322 800 forintos minimálbér, 18,5 százalék tb és 13 százalék szochó esetén 102 ezer forint.)
A mellékállású katás jövőre havi 50 ezer forint katát fizet, ez 2028-tól az előző évi minimálbér személyijövedelemadó-kulcsával megállapított összegre emelkedik. (A jövő évi minimálbér-tárgyalások még csak most kezdődtek, de egy 340 ezer forintos minimálbért vélelmezve a mellékállásban katázónak 2028-ra havonta 51 ezer forintra nőne a havi tételes adója.)
Ezzel párhuzamosan viszont a jelenlegi, havi 108 ezer forintról jelentősen megemelkedik a főállású katásnak járó ellátások alapjául szolgáló összeg is:
az ellátási alap 2027-ben havi 317 ezer, 2028-tól pedig a mindenkori minimálbér összege lesz,
azaz ez alapján fogják számítani a főállású katás egyéni vállalkozó táppénzét, gyedjét és nyugdíját is.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentéséről itt számoltunk be:
A társadalmi egyeztetés október 14-ig tart, az észrevételeket ezen az e-mail-címen várják.
Mfor-kommentár
Hibának tartjuk, hogy a tervezet rejtett munkaviszonyként kezelheti a mellékállású katások számlázását is. Úgy véljük, aki főállása (napi 8 órás munkaviszony) mellett csupán egy vagy két helyre szolgáltat, annak nincs szüksége arra, hogy mellékállásban rejtett munkaviszonya legyen. Így például ha valaki főállásban egyetemi tanár, de vendégelőadó egy másik egyetemen, esetleg még kutató is egy intézetben (ne adj' Isten, korábban ez volt a munkaadója), akkor hibás lenne a katásként egy kifizetőtől a felénél kisebb bevételt feltételül szabni, hiszen azt annak ellenére nem tudja teljesíteni, hogy ez egyértelműen megbízási jogviszony, nem pedig rejtett munkaviszony. Álláspontunk szerint a mellékállásban katázó adózó hadd alkalmazza ezt a söralátét egyszerűségű adózási formát ilyen megkötés nélkül!
