Egyre többen élnek a nyugdíj- és egészségcélú megtakarítások után járó adójóváírással – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunk megkeresésére küldött adataiból. Míg a 2017-es adóévre még a három fő megtakarítási formára, azaz önkéntes kölcsönös pénztári számlára, nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ), valamint nyugdíjbiztosításra még csak 28,1 milliárd forintot térített vissza az adóhatóság, addig ez az összeg a 2025-ös személyi jövedelemadóról szóló bevallások alapján már 77,2 milliárd forintot tett ki.
Ez alatt a nyolc év alatt az önkéntes pénztári rendelkezések száma 48,6 százalékkal 800 ezer fölé emelkedett, és NYESZ-re is 46,3 százalékkal többen, 47,7 ezren kértek visszatérítést. Az igazán nagy ugrás azonban a nyugdíjbiztosítások területén volt tapasztalható: 2017-re alig 200 ezren, 2025-re azonban már 422 ezren igényelték vissza a befizetések után járó kedvezményt.
Más szavakkal: míg az önkéntes pénztárra és NYESZ-re igényelt visszatérítés ez alatt a nyolc év alatt átlagosan 5,1 százalékkal, illetve 4,9 százalékkal, addig a nyugdíjbiztosítási rendelkező nyilatkozatok száma átlagosan 9,7 százalékkal nőtt évente.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A nyugdíjbiztosítás megugrása talán annak lehet köszönhető, hogy ez egy kiszámítható megtakarítási forma. A nyugdíjbiztosítási szerződés akkor jár le, amikor a biztosított szerződő a szerződéskötéskor hatályos szabályok szerint betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt (ami most 65 év). Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ esetében akkor jut pénzéhez, amikor ténylegesen nyugdíjba vonul, ami a nyugdíjkorhatár emelése esetén plusz éveket jelent.
Fotó: DepositPhotos.com
Ugyanakkor az önkéntes pénztári megtakarítás mellett szól annak likvidebb formája: a nyugdíjpénztári hozam 10 év után adómentesen kivehető, míg az egészségpénztár önsegélyező része a beiskolázástól a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséig számos célra azonnal felhasználható, már nincs a korábban kötelező 180 napos várakozási idő.
Adójóváírás, azaz rendelkezés az adóról
Önkéntes kölcsönös pénztári befizetések után a levont, befizetett személyi jövedelemadóból 20 százalék, lekötés vagy prevenciós szolgáltatás igénybe vétele esetén további 10 százalék, de legfeljebb 150 ezer forint jóváírás érvényesíthető.
NYESZ-re befizetett összegek után szintén 20 százalék, de legfeljebb 100 ezer forint lehet a jóváírás.
Nyugdíjbiztosításra befizetett pénzből ugyancsak 20 százalék, maximum 130 ezer forint visszatérítés kérhető.
A három formából mindösszesen 280 ezer forint lehet a visszajáró összeg, melyet az illető pénztári, NYESZ-es vagy biztosítási számláján írnak jóvá.
A visszatérített összeg legfeljebb a levont, befizetett személyi jövedelemadó mértékéig terjedhet, azaz aki adómentes (például 25 év alatti fiatal, többgyermekes édesanya), az ilyen jóváírásra nem jogosult.
A kevésbé tehetősek is nyitottak NYESZ-t
Az egyre több rendelkező nyilatkozat mind az önkéntes pénztárak, mind a nyugdíjbiztosítások esetén együtt járt az átlagos visszaigényelt összegek markáns növekedésével is. Sőt, az alábbi grafikon szépen mutatja, a korábban „elitnek” minősülő NYESZ mellé lassacskán felzárkózik a másik két megtakarítási forma is.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Önkéntes pénztárak esetén az egy rendelkezésre jutó átlagos visszatérített összeg nyolc év alatt 31 191 forintról 58 156 forintra ugrott, ami 86,4 százalékos, éves átlagban 8,1 százalékos növekedés.
Nyugdíjbiztosításoknál az átlagos visszatérített összeg 2017-ben még csak 43 902 forint volt, míg 2025-re ez 45,5 százalékkal, 63 888 forintra nőtt, azaz évente 4,8 százalékkal emelkedett.
Fotó: DepositPhotos.com
Érdekes azonban a NYESZ-re kért jóváírások története. Itt eleve magas volt az egy rendelkező nyilatkozatra jutó összeg, 2017-ben 73 405 forint. Ez 2025-re 70 839 forintra csökkent. A rendelkező nyilatkozatok számának növekedése arra utal, hogy ezt a nyugdíj-megtakarítási formát olyanok is elkezdték használni, akik kevésbé jómódúak, kisebb összeget tudnak ily módon félretenni nyugdíjas éveikre. A nyilatkozatok számának növekedésében vélhetően fontos tényező lehetett a teljesen díjmentes államkincstári számlavezetés.
Reformra szorul
A múlt hét végén tartotta konferenciáját az önkéntes pénztárakat tömörítő Pénztárszövetség, ahol közölték, letettek a kormány asztalára egy javaslatcsomagot, mely érinti a nyugdíj- és egészségcélú megtakarítások után járó adójóváírások rendszerét is.
A felvetések között szerepel, hogy a jóváírások motivációs rendszerét az egyre szélesebbé vált szja-mentesség miatt újra kellene gondolni. Ehhez kapcsolódóan azt is javasolták, a jelenlegi adó-visszatérítést egy fix állami támogatási formára kellene cserélni, hogy az öngondoskodás a több gyermeket nevelő, adóalappal esetleg nem rendelkező édesanyáknak is valós pénzügyi segítséget jelentsen, és megérje taggá válni.
Fotó: DepositPhotos.com
A Pénztárszövetség indítványozta azt is, hogy az önkéntes pénztári befizetések után 2014 óta változatlanul 150 ezer forintos visszatérítési korlátot az inflációt lekövetve emeljék 260 ezer forintra.
Mfor-kommentár
Az alacsonyabb vagy épp nulla személyi jövedelemadó esetén a jóváírás lehetne hasonló a családi adókedvezmény metódusához: amennyiben a visszajáró összeg a levont, befizetett személyi jövedelemadónál magasabb, a kedvezmény a levont járulékokból is legyen igénybe vehető!
A visszatérítés felső határának emelése elsősorban a magasabb jövedelműek esetében számítana, hiszen egy 260 ezer forintos jóváírás érvényesítéséhez 1 millió 300 ezer forint befizetése szükséges. Ugyanakkor az előbbi grafikonon is látható, nemhogy az önkéntes pénztári 150 ezer, de még a NYESZ-es 100 ezer forintos korláttól is messze elmarad az átlagos visszaigényelt összeg.
Amennyiben a kormányzat megfontolja a Pénztárszövetség javaslatát, az valószínűleg együtt jár majd a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás visszatérítési összeghatárának emelésével is, ami így összességében a három formára együtt vonatkozó 280 ezer forintos korlát felülvizsgálatát is jelentené. Ez azonban már érzékenyen érintené a költségvetést is, hiszen mint korábban utaltunk rá, a büdzsé szja-bevételeiből 2017-re még „csak” 28,1 milliárd, a 2025-ös adóévre viszont már 77,2 milliárd forintot fizettek vissza ilyen jogcímen, a korlát emelése pedig újabb tízmilliárdos terheket jelentene.
Az adó-visszatérítés 2014 óta változatlan rendszeréről három és fél évvel ezelőtt ítt írtunk. A cikk még most is aktuális:
