Bár az egy hónappal korábbi zuhanáshoz képest kisebb mértékben, de szeptemberben is visszaesett a belföldi és a külföldi turisták, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma Magyarországon.
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
A legnagyobb turisztikai régióink közül egyedül a Bük–Sárvár térség tudta érdemben növelni a forgalmát az egy évvel korábbihoz képest a belföldi (3,6 százalékos bővülés), de különösképp a külföldi vendégek körében (11 százalékos növekedés). A magyar turisták esetében a Sopron–Fertő térség lett az abszolút vesztes (10 százalékos mínusz), míg a külföldi látogatóknál Szeged és térsége (11 százalékos zuhanás) sínylette meg leginkább a forgalom csökkenését.
A forgalom nem javult, az árbevétel annál inkább
Szeptemberben közel 1,6 millió turista kereste fel a magyarországi szálláshelyeket (közülük 768 ezer volt a belföldi, 832 ezer a külföldi vendég). Augusztusban, a főszezon lecsengésének hónapjában 2,6 millió vendéget regisztráltak.
Érdekesség, hogy bár az ősz elején a kevesebb vendég és vendégéjszaka miatt a turisztikai szálláshelyek összességében alacsonyabb bruttó árbevételt (107,5 milliárd forint) értek el, mint a nyár végén (151,9 milliárd forint), a szeptemberi árbevételi adat mégis 3,4 százalékos növekedést jelent folyó áron, szemben az 5,8 százalékos augusztusi mínusszal.
Egy szoba átlagára 38 907 forint volt idén szeptemberben, ami több mint 9 százalékos növekedés egy év alatt. 2022 szeptemberéhez képest pedig több mint 45 százalékos az emelkedés.
A szálláshelyek egy vendégéjszakára jutó árbevétele szeptemberben 2,75 százalékkal, 18 440 forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Augusztusban ez az érték 15 759 forint volt, ami több mint 3 százalékos mínusznak felelt meg.
A szeptemberi, egy vendégéjszakára jutó szállásdíjnál magasabbat idén csak egyszer, májusban mért a KSH. Ez egyáltalán nem meglepő annak függvényében, hogy ebben a hónapban, egészen pontosan május 30-án rendezték Budapesten a Bajnokok Ligája döntőjét az Arsenal és a Paris Saint-Germain között, a magyar fővárosba érkező külföldi szurkolók pedig akár horrorisztikus szállodaárakkal is találkozhattak.
Előretörnek a hotelek
A szeptemberi turisztikai adatok publikálása után jelent meg a CBRE Magyarország hotelpiaci elemzése, amely szintén megemlítette a BL-döntő hatását. Májusban annak ellenére, hogy a szállodák 80,2 százalékos kihasználtsága még enyhén el is maradt az egy évvel korábbitól, az átlagárak 39,7 százalékkal nőttek, meghaladva a 188 eurót. Ami a májusi, 358,23 forintos átlagos euróárfolyammal számolva 67 304 forintnak felel meg.
A CBRE elemzése rámutat arra, hogy a nyár folyamán a turisztikai kereslet Budapesten egyre inkább eltolódott a szállodák irányába, ami leginkább a rövid távú szálláshely-kiadás (köznapi nevén Airbnb) korlátozásaival magyarázható.
Ami pedig a konkrét számokat illeti: június és augusztus között összesen 1,25 millió vendég szállt meg a fővárosi hotelekben, ami 9,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A vendégéjszakák száma 10,8 százalékkal, 2,9 millióra emelkedett. Szeptemberben egyébként a fővárosban a belföldi turisták száma minimálisan, 0,6 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, a külföldieké pedig 5,9 százalékkal.
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
A szeptemberi, országos adatokból az derül ki, hogy a belföldi turisták 73 százaléka kereskedelmi szálláshelyeken szállt meg a magán- és egyéb szálláshelyekkel szemben. Döntő többségük, 74 százalékuk szállodában foglalt, ami 1,1 százalékos bővülést jelent.
A külföldi turisták 72 százaléka választott kereskedelmi szálláshelyeket, nekik pedig a 82 százalékuk szállt meg szállodákban. Ez 4,7 százalékos növekedés, vagyis a CBRE által a nyári hónapokban megfigyelt folyamatok úgy tűnik, hogy az ősz elején is kitartottak.
A kihasználtság nem az igazi
A KSH és a CBRE adatait összevetve az is nagyon jól látszik, hogy a szállodák részesedése a vidéki desztinációkon jóval magasabb. De úgy is mondhatnánk, hogy a rövid távú, Airbnb-típusú szálláshelykínálat Budapesten igazán meghatározó, hiszen míg országosan a vendégek 74 százaléka száll meg kereskedelmi szálláshelyeken, addig a fővárosban az év első nyolc hónapjában lépte át az 50 százalékot az ilyen típusú vendéglátóhelyek részesedése.
A KSH idén szeptemberben országosan 2086 szállodai egységet (szállodák és panziók) tartott számon, ami minimális csökkenést jelent az egy évvel korábbi 2129-hez képest. A szobakapacitás-kihasználtság 55,2 százalékon állt (ez jellemzően a nyári hónapokban magasabb, az idei csúcson 65 százalék felett alakult), ami arra utal, hogy azért még bőven lenne tér a vendégek fogadására, a jelenlegi szállodai kínálat mellett is.
A kiemelkedő forgalomnövekedés viszont valószínűleg az idei, gyengébb év után jövőre sem érkezik majd el. A Visit Hungary várakozásai szerint 2027-ben összességében 19,7 millió vendég fordulhat meg a magyarországi szálláshelyeken, ami 1 százalékos növekedést jelentene.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint ugyanakkor a szeptemberi adatok javulást mutatnak a magyar turizmusban, különösen Budapesten, ahol közel 10 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma – derül ki a Klasszis Média együttműködő partnere, a Trend FM által készített interjúból. A Balatonnál ugyanakkor a tavalyinál is gyengébb szeptembert mértek, ezért ott továbbra is keresik a visszaesés okait. Flesch Tamással Kecső Richárd beszélgetett.
A turizmus nem örül az erős forintnak
Idén eddig az első kilenc hónapban 15 millió turistát regisztráltak a szállásadók (ez éves alapon 1,2 százalékos mínusz), míg tavaly összességében közel 20 millió vendég kapcsolódott ki Magyarországon. Ez 2025-ben robusztus, több mint 7 százalékos növekedést jelentett, míg idén nemhogy ennek a közelében nem valószínű, hogy zárhat a hazai turizmus, de még a nagyon enyhe növekedés is igencsak kérdésesnek tűnik.
Az okok között az egyik első helyen kell kiemelni az erős forintot: a Visit Hungary számításai szerint a hazai fizetőeszköz 10 százalékos erősödése 1,8 százalékkal mérsékelheti a belföldi keresletet, mivel vonzóbbá és olcsóbbá teszi a külföldi kikapcsolódást. Márpedig az átlagos euróárfolyam idén január és szeptember között 368,99 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 401,60 forinttal. Ez 8,1 százalékos forinterősödést jelent. Ami a külföldi vendégek pénztárcájára is hat, hiszen emelkednek a magyarországi árak euróban kifejezve.
Az összehasonlítás kedvéért, 2025 első kilenc hónapjában átlagosan 2,6 százalékkal gyengébb volt a forint, mint 2024 azonos időszakában. Ami akkor támogatta, idén visszahúzza a magyarországi turisztikai forgalmat.
A kormányzat sem tétlen
A turizmus az új kormányzati struktúrában a Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) alá tartozik. A tárcavezető augusztusban posztolt arról, hogy a turizmus meghatározó szakmai szervezeteivel egyeztetett az ágazat versenyképességéről, szabályozásáról és munkaerőpiaci kihívásairól.
„A turizmus mintegy 400 ezer embernek ad munkát Magyarországon, ezért gazdasági és társadalmi jelentősége egyaránt kiemelkedő”
– írta Kapitány István.
Ennek a munkának a folytatásaként pedig október 15-én Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője jelezte, hogy egy új turizmusirányítási rendszer felállításán és egy új turizmusstratégián is dolgoznak, amit az elkészülte után társadalmi egyeztetésre bocsátanak.
