Idén az első negyedévben írd és mondd három lakás épült Tolna megyében, ezzel a legalacsonyabb számot produkálta ez a kis dunántúli megye. Egy másik, szintén kicsi és dunántúli, kétszer ennyit, hatot mutatott fel, ez pedig Vas megye. De nem sokkal múlta fölül ezeket két szélső megyénk, Békés és Nógrád a 13, illetve 18 új lakásukkal. Ezeket a drámai számokat a KSH most megjelent megyei területi összehasonlító kiadványában olvastuk.
Országosan tízezer lakosra 4,7 új építésű lakás jutott az idei első három hónapban, Budapesten a legtöbb (14). A lakásépítések intenzitása a fővároson kívül mindössze Pest megyében haladta meg az országos átlagot, ugyanakkor Tolna, Vas és Békés megyében annak az egytizedét sem érte el.
Mind a négy fent említett megyében jóval az országos átlag alatt van már évek óta a lakásépítés, de tavaly még százas nagyságrendben adtak át új otthonokat. Túlnyomórészt saját célra, tehát magánszemélyek vágtak bele az építkezésekbe. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy az építkezők zöme még hozzáfért az államilag támogatott hitelekhez, és be tudta fejezni a munkát.
A 2021-es első negyedévhez viszonyított idei első negyedéves nagy visszaesés (Vasban 74 helyett 6, Békésben 36 helyett 13, Tolnában 10 helyett 3 lakás) mögött már részben a tavalyi második félévben megindult gazdasági lassulás, másrészt egyes körzetekben a népességfogyás állhat. Ez utóbbit támasztja alá a KSH-nak ugyancsak ebben a kiadványában közölt adatsora, miszerint a százezer lakosra jutó természetes fogyás épp ezekben a megyékben volt a legmagasabb az elmúlt években, és ez folytatódott 2022 elején.
Abban egységes a kép az országban, hogy minden településkategóriában csökkent a lakásépítés, az előző év azonos időszakához képest a fővárosban 9,9, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben pedig 35 százalékkal kevesebb elkészült otthon kapott használatbavételi engedélyt. Mindössze 6, zömében kis lakáspiaci súlyú megyében emelkedett, a többiben viszont csökkent az átadott lakások száma. Elsősorban a Budapesten és a jelentős lakáspiaci súlyú megyéknél tapasztalt visszaesés fordította a hazai lakásépítési piacot negatív irányba.
A 2022 első negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján országosan 8 ezer új lakás építését tervezték, az előző év azonos időszakához képest 15 százalékkal többnek. A főváros és a megyék viszonylatában eltérő bázishatás érvényesült: a tervezett lakások száma Budapesten az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázis közel háromszorosára nőtt, a megyékben viszont valamelyest elmaradt a tavaly első negyedévi magas bázistól.
A fővároson kívül még 8 megyében nőtt, 11-ben viszont csökkent az építési kedv. Az országos élénkülésben a főváros szerepe volt a legnagyobb, melyet legnagyobbrészt a Hajdú-Bihar, Pest és Somogy megyei visszaesés fogott vissza.
Kifejezetten érdekes lesz – és a teljes képet még jobban árnyalja – a második negyedéves átadási statisztika, ami ősszel jelenik meg. Abban még inkább látszani fog, hogy a vállalkozások képesek voltak-e befejezni a korábban indított lakásberuházásaikat, illetve az is egyértelmű lesz, hogy mekkora lesz a visszaesés az újonnan indított projekteknél.
Támpontnak álljon itt az Otthon Centrum még márciusában elvégzett felmérése. Eszerint Budapesten 361 darab, 4 lakásosnál nagyobb projekt volt folyamatban, ezekben mintegy 27,4 ezer lakás épül, de egyharmaduk még csak tervezett, azaz még nem volt elérhető a vásárlók számára. A beruházók összesen 4853 lakást kínáltak megvételre a felmérés időpontjában, ez a szám az épülő és tervezett lakásállomány 17,7 százaléka. Ez az arány 5,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021 márciusában.
Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest kevesebb projekt volt a megvalósítás különböző szakaszában (-15,7 százalék), az épülő és tervezett lakások száma 4113 darabbal csökkent (-13,1 százalék). Az idei első negyedévben 27 új projekt indult, ez a 2021 azonos időszakában kezdett 31 projekthez képest 13 százalékos csökkenés.
A vállalkozói lakásépítést bizonyosan hátráltatja, hogy manapság sokkal drágábbak a projekthitelek, akárcsak egy évvel ezelőtt, a bankok pedig szigorúbban megnézik, hogy kinek és mennyi hitelt adnak. Ha ehhez hozzáadjuk a kivitelezési, illetve a munkaerő-költségek emelkedését, akkor mindez előrevetíti, hogy 2022 hátralévő részében és 2023 egészében még tovább zsugorodik az új építésű kínálat, mert a cégek nem mernek belevágni egy építkezésbe, ha nincs például előrefizetés a vásárlók részéről.
Ennek alapján visszaköszönhet az az idő, ami a rendszerváltás környékén volt: gyakorlatilag olyan ütemben haladnak a kisebb és közepes társasházi beruházások, ahogy a vevők éppen kifizetnek egy részletet. Könnyen lehet, hogy a bevezetőben leírt három-négy megye mellett másutt is nagyítóval kell majd keresni az új lakásberuházásokat és frissen elkezdett építkezéseket.
