Sokak által "várt" adatot közölt kedden reggel a Központi Statisztikai Hivatal: a szeptemberi inflációs adatot, mely már az előzetes prognózisok szerint is meghaladja majd a 20 százalékot is. Várakozásuk pedig be is igazolódott, hiszen az általános fogyasztói árindex mértéke 20,1 százalék lett az előző havi 15,6 százalék után.
A várakozás nem puszta katasztrofaturista jellegű kíváncsiság volt, hanem megalapozott előrejelzés. A szeptember havi adat ugyanis már tartalmazta a rezsicsökkentés csökkentése miatt megemelkedett energiaárakat is. Jól meg is ugrott a háztartási energiára vonatkozó mutató:
az augusztusi 2,1 százalékos éves szintű növekedés után szeptemberre 62,1 százalékot közölt a statisztikai hivatal. És itt érdemes megjegyezni, hogy a fűtési szezon még el sem kezdődött.
Ezzel párhuzamosan az élelmiszerárak a korábbi 30,9 százalék után 35,2 százalékkal emelkedtek. A kedvezőtlen irányú trend minden jel szerint itt sem fog végetérni, mivel az egy hónappal "előrébb járó" Privátbankár Árkosár felmérés szerint októberben 36 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, ráadásul a szeptemberre rögzített drágulást a KSH adata meg is haladta. Várakozásaink szerint a hivatal egy hónap múlva októberre akár 40 százalék közeli élemiszerár-emelkedést is rögzíthet.
Hogy miért emeltük ki a háztartási energiát és az élelmiszerárakat? Mert a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek fogyasztói kosarában az általánosnál nagyobb súllyal szerepel ez a két tétel.
Az élelmiszerek a nyugdíjasok kosarában 30 százalékos súllyal van jelen (az általános 25-je helyett), a háztartási energia pedig 7,1 százalékkal (4,9 százalék a normál fogyasztói kosárban szereplő súly).
Lefordítva ez azt jelenti, hogy pont a két legnagyobb mértékben dráguló termékcsoportból vásárolnak a legtöbbet a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek. Vagyis őket mindenkinél jobban érinti a mostanra kialakult helyzet.
Bár létezik az árstop intézménye és átlagfogyasztásig megtartotta a kormány a rezsicsökkentés intézményét is, ám láthatóan nem képesek ezeket az érzékeny csoportokat megvédeni az intézkedések. Nem lehet ugyanis csak és kizárólag élelmiszer-árstopos termékeket vásárolni, az ezen kívül eső termékek árába pedig jó eséllyel beépítik a kereskedők az elszenvedett veszteséget.
A háztartási energiát illetően pedig pont a legszegényebbek lakóingatlanjai azok, melyek kevésbé energiahatékonyak, így nem lehet gazdaságosan felfűteni a szobákat sem. És itt nemcsak azokra kell gondolni, akik gázzal fűtenek, hiszen nincsenek semmivel sem jobb helyzetben azok, akik tűzifával. Ennek ára ugyanis már szeptemberben 35 százalékkal ugrott meg. Ebben vélhetően szerepet játszanak a kormányzati intézkedések is: egyrészt megnövelte a keresletet azzal, hogy iskoláknak - ahol lehet - fatüzelésű kályhákra kell átállnia, másrészt a hatósági ár bevezetésével szintén az a folyamat indulhatott el, mint az árstopos élelmiszerek miatt.
Hogy mennyire érzékeny ezen termékkörök árváltozására a nyugdíjas társadalom (csak rájuk van ismert és hivatalos statisztikai adat, az alacsony keresetűek fogyasztásáról felmérésekből lehet tájékozódni), azt jól mutatja már a friss inflációs adat.
Június óta már mindig magasabb volt a nyugdíjas kosár alapján számolt infláció, mint az általános, de csak 0,1 százalékponttal. Szeptemberben viszont - amikor már megjelent a rezsicsökkentés módosításának a hatása is - 1,8 százalékpont lett a differencia. A nyugdíjasok inflációja ugyanis 21,9 százalék lett szemben az általános 20,1 százalékkal.
Ezzel pedig több probléma is akad. Egyrészt jelenleg az - összesen - 8,9 százalékkal magasabb ellátásból próbálják finanszírozni az érintettek ezt az áremelkedést, hiszen a következő korrekció visszamenőlegesen csak novemberben fog érkezni. Ennek mértéke a kormány döntése szerint 4,5 százalék lesz, vagyis a kormány 13,4 százalékig fogja korrigálni az ellátásokat.
Másik probléma, hogy könnyen előfordulhat, ez kevés lesz és a tényleges idei éves infláció ennél magasabb szinten fog alakulni. Ezt támasztja alá a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, szeptember végén kiadott prognózisa is, miszerint a mutató 13,5 és 14,5 százalék között lehet majd idén. Ha a várakozás sávjának legalacsonyabb értékét vesszük figyelembe, akkor 0,51 százalékponttal alacsonyabb a nyugdíj-korrekció mértéke.
Sőt, gyorsbecslésünk alapján akár ennél is nagyobb elmaradás lehet az emelés mértéke és a tényadat között. Abban az esetben ugyanis, ha az utolsó negyedévben ezen a 22 százalékhoz közeli szinten stagnálna a nyugdíjasok inflációja, akkor a fogyasztói kosarukra számolt áremelkedés mértéke 14,4 százalék lenne éves szinten. Tehát a 0,1 százalékpont helyett 1 százalékpont is lehet az elmaradás mértéke.
Ám mivel a kormány az ellátások reálértékének megőrzése mellett tett hitet még 2010-es hatalomra lépése után, ezt nem fogják elbukni a nyugdíjasok. Lehetősége van ugyanis a kormánynak arra, hogy ezt majd a januári emelésbe építik be. Bár a matek ki fog jönni a legvégén, a gyakorlatban és a mindennapokban kritikus helyzetbe sodorja ez a nyugdíjemelési metódus az érintetteket - és különösképpen a legalacsonyabb nyugdíjban részesülőket, akik havi 120-140 ezer forintból, vagy még ennél is kevesebből próbálnak meg valahogy megélni.
