Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken egyértelmű győzelemként keretezte, hogy az uniós csúcson elvetették a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna támogatására történő felhasználását, illetve azt, hogy Magyarország nem vállalt részt az e helyett az uniós költségvetés terhére felvett 90 milliárd eurós hitel kamatainak fizetéséből.
Azonban eredetileg a magyar kormány minden közös, Ukrajna támogatására felvett hitelt mereven elutasított. Ráadásul, ha elfogadjuk a magyar kormány érvelését, miszerint Ukrajna további támogatása a háború szükségtelen meghosszabbítását jelenti, akkor ezzel a lépéssel éppen Orbán Viktor legfontosabb, de legalábbis legtöbbet hangoztatott céljától, a béke megteremtésétől kerültünk messzebb.
Nem véletlen, hogy pénteki, brüsszeli sajtótájékoztatóján maga a magyar kormányfő is arról beszélt, hogy felmerült benne a vétó lehetősége. Ahogy mondta, egy olyan pillanat, amikor felvetődött benne, hogy az Ukrajnát támogató közös hitelfelvételt meg tudná vétózni, ugyanis a költségvetés módosításához egyhangúság kell. Jelezte: beszélt is erről mindenkivel, akivel kell, „a nagyfiúkkal”, de az a meggyőződés alakult ki benne, hogy Magyarország nem bírná ki, hogy egyszerre legyen az „összes nagy európai háborúpárti ország direkt, azonnali és közvetlen ellenségünk”, hogy „egyszerre legyen a mellkasunkon egy német, egy francia, meg egy olasz csizma”.
A Politico brüsszeli hírlevele hétfőn részleteket is közölt arról, pontosan mi történt a sorsdöntő órákban. A lap szerint Emmanuel Macron francia elnök volt az, aki a háttérben már előre a B-terv – azaz a közös hitelfelvétel – elfogadtatására készült. Macron és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök voltak aztán azok, akik csütörtök este gyorsan meg is fúrták az orosz vagyonból fizetett jóvátételi hitel tervét.
A francia elnök segédei magyar kollégáikkal ültek össze, hogy biztosítsák, amennyiben elhal a jóvátételi hitel terve, a magyar kormányfő nem fogja megvétózni a közös hitelfelvételt. A Politico forrásai szerint hasonló üzeneteket küldtek a magyar delegációnak más országok, köztük Belgium képviselői is.
„Macron személyesen is beszélt Orbán Viktorral a csúcs alatt, miközben a lehetséges magyar vétó kérdése még a levegőben lebegett”
- írja a Politico forrásaira hivatkozva.
A döntő pillanat aztán akkor jött el, amikor a magyar miniszterelnök szót kapva arról beszélt, hogy nem fogja elutasítania közös költségvetés bevonását Ukrajna finanszírozásába. Szlováika és Csehország pedig készen állt követni ebben Magyarországot, amennyiben őket is kihagyják a hitel finanszírozásából.
„Ez az öt [Orbán, Bart de Wever belga miniszterelnök, Andrej Babis cseh miniszterelnök, Robert Fico szlovák miniszterelnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő] azért tudta ezt megcsinálni, mert Franciaország beállt a tervük mögé. Zseniális húzás volt Macrontól”
- fogalmazott egy uniós tisztviselő a jóvátételi hitel elkaszálásáról, és a közös hitel áterőltetéséről.
