Lapunk havonta beszámol arról, hogyan alakult a magyarországi készpénzforgalom. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján eddig meglehetően egyhangúak voltak a cikkeink, miután a készpénzforgalom gyakorlatilag folyamatosan csak emelkedett.
A ma közzétett adatok szerint azonban kisebbfajta csoda történt: a hazai forgalomban lévő készpénz átlagállománya májusban 25,1 milliárd forinttal lett kevesebb, mint az azt megelőző hónapban. Igaz, az érték még így is brutális, 8299,5 milliárd, de azért áprilishoz képest legalább nem történt újabb rekorddöntés.
1998-ban, vagyis abban az évben, amely óta az MNB ezen adatai elérhetők, a forgalomban lévő készpénzállomány még 726,6 milliárd volt. Azóta azonban néhány év kivételével folyamatosan gyarapodik. Csak három esztendőben – 2004-ben, 2009-ben és 2012-ben – csökkent, míg 2013-2016 között, 2018-ban és 2019-ben, valamint éppen tavaly mérséklődött a növekedési dinamika.
Ám még a készpénzállomány abszolút mennyiségénél is elképesztőbb annak GDP-hez viszonyított magas, 15 százalék feletti aránya. Ez utóbbi tükrözi ugyanis egy ország fizetési infrastruktúrájának a fejlettségét (ráadásul kiszűri az árfolyamváltozások torzító hatásait, így az egyes országok ezen mutatói összehasonlíthatóvá válnak). A magyar rátánál azon 35 európai ország közül, amelyről rendelkezésre állt ilyen adat, 2019 végén csak hét országban volt magasabb, közülük öt tagja az EU-nak (2019 véginél frissebb adatok nem elérhetők, de az arányok most is hasonlók lehetnek).
Hogy a májusi adat egy trendforduló előjele, azt nem tudni, hiszen az MNB nem szokott magyarázatot fűzni a legfrissebb mutatóihoz - legalábbis azok közlésekor, hiszen nem kizárt, hogy később erre sort kerít. Mindenesetre nem sok jót vetít előre, hogy a kormány a megszorító csomag keretében a tranzakciós illetéket is megemelte. Ennek eltörlését tekinti ugyanis a Magyar Bankszövetség a készpénzforgalom eltörlése egyik zálogának.
