Felemás adatokat tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forgalomban lévő hazai készpénzállományról. Eszerint annak értéke április végén 8294,9 milliárd forintra rúgott, ami 20 milliárddal kevesebb a március véginél. Ám ami a havi átlagállományokat illeti, ott az áprilisi 8324,7 milliárd forintos érték 20,8 milliárddal haladta meg a márciusit.
Ami így történelmi rekordot jelent, vagyis, még soha ennyi készpénz nem volt kint a gazdaságban.
Csak érzékeltetésül: 1998-ban, vagyis amióta az MNB ezen adatai elérhetők, a forgalomban lévő készpénzállomány még 726,6 milliárd volt. Azóta azonban néhány év kivételével folyamatosan gyarapodik. Csak három esztendőben – 2004-ben, 2009-ben és 2012-ben –csökkent, míg 2013-2016 között, 2018-ban és 2019-ben, valamint éppen tavaly mérséklődött a növekedési dinamika.
2021-ben például a 2020-as 10,6 százalékkal szemben csak mintegy 7 százalékkal több készpénz került a hazai forgalomba.
Ám nem is a készpénzállomány abszolút mennyisége lehet az aggasztó, hanem annak GDP-hez viszonyított aránya. Ez utóbbi tükrözi ugyanis egy ország fizetési infrastruktúrájának a fejlettségét (ráadásul kiszűri az árfolyamváltozások torzító hatásait, így az egyes országok ezen mutatói összehasonlíthatóvá válnak). Márpedig a hazai készpénzállomány GDP-aránya 2013 óta kétszámjegyű – amelynek oka, hogy akkor vezették be a pénzügyi tranzakciós illetéket és a havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forint értékű ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét. 2021 végén pedig már soha nem látott, 15 százalék feletti aránnyal szembesülhettünk.
Azon 35 európai ország közül, amelyről rendelkezésre állt ilyen adat, Magyarország GDP-arányos készpénzállományánál 2019 végén csak hét országnak volt magasabb e rátája, közülük öt tagja az EU-nak (2019 véginél frissebb adatok nem elérhetők, de az arányok most is hasonlók lehetnek).
Igaz, a készpénzállománynak csak kisebb része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat, a nagyobb hányada egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki – figyelmeztet az MNB rendszeresen. A Központi Statisztikai Hivatal és az MNB adatai szerint a magyar háztartások készpénzben tartott vagyona 2013-2021 között több mint a két és félszeresére, 2537 milliárd forintról 6463 milliárdra nőtt. Amiből az következik, hogy ez kevésbé jelent nyomást a már amúgy is több mint húszéves csúcson lévő inflációra.
Ám így sincs ok hátradőlni. Hiszen ezek a készpénzek bármikor megmozdulhatnak – például a háború hatására. Ráadásul a korrupció melegágyai lehetnek, amelynek hazai foka miatt indított az Európai Bizottság április végén jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, amely az ide irányuló uniós pénzcsapok elzáródását vonhatja maga után. Nem véletlenül sürgette Varga Mihály pénzügyminiszter az utóbbi években többször is a készpénzállomány csökkentését.
Más kérdés, hogy a Magyar Bankszövetség ugyanezt célzó, 2019 novemberi nyolcpontos javaslataiból az Orbán-kormány mindössze egyet tett magáénak. Azt, hogy az online pénztárgépekkel rendelkező vállalkozásoknak 2021 elejétől már biztosítaniuk kell legalább egy elektronikus fizetési lehetőséget. Igaz, ezen előírás be nem tartásának nincs törvényi szankciója, így senkinek sem szabad meglepődnie, ha lesz olyan hely, ahol továbbra is csak készpénzzel tud fizetni.
Bizonyosan előrelépést jelenthetne a készpénzállomány visszaszorításában a 2013-ban bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték, valamint az ingyenes készpénzfelvétel eltörlése, ám ezekhez eddig nem akaródzott hozzányúlni a kabinet. Talán majd a következő hetekben megalakuló ötödik Orbán-kormány végre rászánja magát erre.
