Összességében az ideinél 29 százalékkal fognak többe kerülni az autópálya-matricák – számítottuk ki, miután a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) közérdekű adatigénylésünkre adott válaszában lapunk rendelkezésére bocsátotta, hogy a különféle időtartamra szóló, különböző típusú matricákból mennyit vásároltak idén augusztus 31-éig. A számítás azért volt bonyolultabb, mint az eddigi években, mert – mint arról beszámoltunk – most először nem egységesen, az augusztusi éves infláció (15,6 százalék) mértékével emelték meg az útdíjhasználati díjat, hanem azt elég sarkosan differenciáltan tették: egyes matricák csupán 5, míg mások 20, 40 vagy akár 70 százalékkal fognak többe kerülni jövőre.
Az egyes kategóriák százalékos drágulását ezen a grafikonon szemléltettük:
Nem volt kelendő az éves matrica
A közérdekű adatigénylésünkre adott válasz megerősíti a NÚSZ júliusi cikkében felvázoltakat, melyek szerint az értékesített matricák zöme heti (10 napos), illetve havi időtávra szól. Az év első nyolc hónapjában értékesített 11,3 millió matricából 6,4 millió darab volt heti (56,7 százalék), míg csaknem 2 millió darab szólt egy hónapra (17,5 százalék). Emellett természetesen nagyon népszerűek voltak a megyei matricák is, melyekből 2,3 millió darab fogyott (20,6 százalék). Az eladott éves matricák száma kevesebb mint 580 ezer, ez az összes matrica 5,1 százaléka.
A NÚSZ adatszolgáltatásából az is kiderül, az úthasználati jogosultságok elsöprő többségét, konkrétan
a 11,3 millió matricából kis híján 10 milliót (88,3 százalék) a D1 díjkategóriára, azaz személyautókra vásárolták meg. Ezekből is 5,7 millió (az összes matrica 50,6 százaléka) heti matrica volt.
Ezen a domináns számon még az sem változtat érdemben, hogy motorokra nincs külön megyei és éves matrica, az ugyancsak D1-es díjtételként vásárolható meg, ugyanis a motorosok a saját kategóriájukban (heti, illetve havi matricákból) mindössze 84 ezret vettek, ami az összes eladás 0,75 százaléka. Azaz joggal feltételezhetjük, hogy a kétkerekűek az éves, illetve megyei D1-ből is elenyésző mennyiséget képviselnek.
A nagyobb kisbuszokra, kisteherautókra vonatkozó D2 kategóriából összesen 1 millió darabot adtak el augusztus 31-éig, ez az összes eladott matrica 9,2 százaléka. Némileg meglepő, de a buszok a B2 típusú matricákból meglepően keveset vásároltak, a nyolc hónap alatt eladott mindössze 47 ezer darab az összes úthasználati jogosultság 0,4 százaléka.
Kiszámoltuk, a NÚSZ adatai alapján az év első nyolc hónapjában 79 milliárd forint folyt be a sztrádamatricákból.
Ebből 60 milliárdot a személyautósok fizettek ki, ebből is majdnem 22 milliárdot heti matricára.
Autós, fizess!
Ha azt feltételezzük, hogy nem változnak a sofőrök matricavásárlási szokásai, azaz jövőre is ilyen mennyiségben vásárolják ezeket a termékeket, de már a jövő évi áron, akkor
a matricabevétel jövő augusztus végére 102 milliárd forint lesz, ami 29 százalékos emelkedést jelent
pusztán az árak differenciált emelése miatt. (Cikkünk elején már leírtuk, de megismételjük: az eddigi gyakorlat az volt, hogy minden kategóriában az augusztusi inflációs adatnak megfelelő mértékű emelés történt.)
Vagyis a NÚSZ a jövő évre az infláció duplájának megfelelő mértékű bevételemelkedésre számíthat.
Mint arról korábban beszámoltunk, a személyautók D1-es kategóriájában a heti matrica ára 44, a havi úthasználati jogosultságért fizetendő díj pedig 71 százalékkal emelkedik. Ez forintosítva azt jelenti, hogy ebben a két kategóriában az idei év első nyolc hónapjában befolyt csaknem 31 milliárd forint helyett jövőre ugyanebben az időszakban 46 milliárd forint bevételre számíthatnak. A motorosok a két rövidebb időszakra idén augusztus végéig 161 millió forintot fizettek ki. Itt 72, illetve 63 százalékkal fognak emelkedni az árak, ami 272 milliós bevételt sejtet (68 százalék növekedés), és láthatjuk ez az összeg valóban „eltörpül” a többi kategória milliárdjai mellett.
Azt azonban meg kell jegyeznünk, ezt nem csak a magyar autósok fogják „összedobni” a NÚSZ-nak. A kikért adatokból ugyanis az is kiolvasható, hogy
a 10 millió D1-es matrica 40 százalékát külföldi rendszámú autókra vásárolták meg.
Ám a gigantikus növekedés zömét továbbra is a hazai autósok fogják kifizetni. Vagy mégsem? Korábbi cikkünkben, melyben megpróbáltunk segíteni az autósoknak eligazodni az új matricaárakban, végeztünk számításokat arra is, mikor éri meg tíznapos vagy havi matrica helyett átállni az éves sztrádadíj megfizetésére.
A NÚSZ adataiból pedig az is kiderül, hogy a buszok B2-es kategóriájában többségben voltak a külföldi járművek: a 47 ezer buszból 27 ezer, azaz 57,7 százalék nem magyar rendszámtáblára vásárolt sztrádamatricát. És bár a buszok által generált 1,2 milliárd forintnyi bevétel nem jelentős, az áremelés ebben a kategóriában minden idősávra 5 százalék, vagyis
a kormányzat nem a külföldi buszos turistáktól, hanem nagyrészt a hazai kisebb részt a külföldi autósoktól remél plusz bevételt.
Sánta Kutya díj a kancelláriaminiszternek
Lapunk a szeptember 29-i Kormányinfón kérdést is tett fel Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek, melyben arról érdeklődtünk, mi alapján döntöttek a differenciált díjemelés mellett.
„Megnéztük a nemzetközi gyakorlatot is, hogy hol mennyi az autópálya-matrica, és azt is, hogy ki, mennyi autópálya-matricát vásárolt, miből fogy sok, és ott emeltünk kisebb mértékben, amiből sok fogy”
– válaszolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a videóban 1 óra 27 perctől látható).
Csakhogy Gulyás Gergely nem mondott igazat. Mint láttuk,
a legnagyobb arányt, az összes matricának több mint felét a D1 kategória heti matricája tette ki, ahol az áremelés mértéke 44 százalék.
A második legtöbb eladott (19 százalék) D1 megyei matrica valóban csak 5 százalékkal drágul, azonban
a képzeletbeli dobogó harmadik helyén álló D1 havi matrica (15 százalék) áremelkedése 71 százalék lesz.
Hogy a tárcavezető tévedése minek tudható be, azt nem tudjuk, de az biztos, a sztrádahasználati díjak emelkedése leginkább a személyautóval rendelkező családokat fogja sújtani.
A pénzt természetesen nem vágja zsebre a NÚSZ. Mint ismert, az állam 35 éves koncessziós megállapodásra írt ki közbeszerzést, ennek során 1237 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út üzemeltetését adta át. A koncessziót, így a hasznok szedésének jogát egy olyan, magántőkealapokból álló konzorcium nyerte el, melyek Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődnek. (Cikkünk megjelenése után a Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt. jelezte, ők csupán az üzemeltetés, karbantartás, építés jogát nyerték el, a hasznot továbbra is a NÚSZ tulajdonosa, a Magyar Állam szedi be – A szerk.)
A közbeszerzési értesítőben megjelent, a kormányközeli milliárdosok nevével fémjelzett konzorcium kilométerenként és évente nettó 96,2 millió forint koncessziós szolgáltatási díjat fizet, ami éves szinten és 27 százalék áfával növelten nagyjából 151 milliárd forintot jelent. Az idei év első nyolc hónapjában befolyt összegek alapján a NÚSZ bevétele idén várhatóan 120 milliárd forint körül várható (ebbe nem számítjuk bele a decemberben, elővételben értékesített 2023-as matricákat), míg jövőre a fenti módszertannal számított bevétel is nagyjából 151 milliárd forint körül alakul.
