„Pontos adataink nincsenek, de nagyjából úgy tippeljük, legalább 15 ezer pedagógus vett részt a tegnap kezdődött határozatlan ideig tartó sztrájkban” – mondta érdeklődésünkre Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) országos választmányának elnöke.
„Azért nem tudok pontos számot mondani, mert vannak olyan intézmények, akik a PDSZ-hez küldték meg a csütörtöki résztvevők számát és akadtak olyanok, akik a Pedagógusok Szakszervezetéhez. Nem számoljuk a sztrájkolók közé azokat, akik a tiltakozás kockázatosabb formáját, a polgári engedetlenséget választották. Az utóbbit nem a pedagógus szakszervezetek kezdeményezték, ez állampolgári jog és választás".
A PDSZ elnöke hozzátette, a polgári engedetlenség kicsit veszélyesebb mint a sztrájk, de azt látják, azokat sem bocsájtják el az állásukból, akik ezt választották, mert ha ezt megtennék, akkor komoly veszélybe kerülne az oktatás.
Diáktüntetések
A fővárosban a Kossuth téri tüntetés után délután az Akadémia utcában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt is összegyűltek a diákok, hogy támogatásukról biztosítsák a sztrájkoló pedagógusokat, Szegeden az egyetemisták tüntettek.
„A diákok megmozdulása egy kicsit meg is lepett minket, hiszen minden helyszínen a közösségi oldalakon elindult szervezések eredménye volt a fiatalok tiltakozása. Ez azt jelzi, a diákok is érzik, valami nagyon nincs rendjén az oktatás háza táján, ők is azt szeretnék, ha megbecsülnék a pedagógusokat és a tanári pálya a jövőben is vonzó maradna, és itt nem elsősorban az anyagiakra gondolok, bár az is nagyon fontos szempont. Ha továbbra sem történik érdemi bérrendezés, ha nem csökkennek a tanárokra nehezedő terhek, akkor előbb vagy utóbb hatalmas pedagógushiánnyal fog szembesülni az ország” – mondta az elnök.
Komjáthy Anna hozzátette, sokáig hittek abban, el tudják kerülni a sztrájkot. A pedagógus szakszervezetek mindent elkövettek, hogy tárgyalások útján tegyék rendbe az oktatás helyzetét.
Rengeteget engedtek a követeléseikből, a kormány képviselői viszont semmit. Ezért döntöttek úgy, élnek az alapjogunkkal és meghirdették az első, februári megmozdulásukat.
Ez láthatóan váratlanul érte a kormányt, majd hirtelen kiadtak egy rendeletet, ami megpróbálta megakadályozni a sztrájkot.
"Még most is próbáljuk értelmezni ennek a rendeletnek azt a kitételét, hogy a megmozdulás ideje alatt is meg kell tartani a tanórák ötven százalékát, de nem találtunk erre épkézláb magyarázatot. Ha viccet akartunk volna ebből csinálni, akkor azt mondtuk volna, rendben, akkor minden tanítási óra huszonkét és fél percig fog tartani.”
Forró drót
A sztrájk első napján Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának a tagja azt mondta, sokan dolgoztak azon, hogy ellehetetlenítsék a megmozdulást. Emiatt szinte állandó kapcsolatban állnak a szakszervezetek munkáját segítő jogászokkal.
„Szinte ég a forró drót, hiszen sok helyen megpróbálják megakadályozni, hogy a pedagógusok sztrájkba lépjenek. Erre a leggyakoribb módszer tegnap az volt, hogy az oktatási intézmények vezetői rendkívüli igazgatói szünetet rendeltek el, amiről a szülőket és a gyerekeket online értesítették. Ezzel még nem is lenne olyan nagy baj, de azt is hozzátették, hogy erre a napra a pedagógusok nem kapnak bért, ami abszolút jogellenes és megengedhetetlen".
Azt a PDSZ elnöke nem tudja, erre ki adott utasítást, a minisztériumból, államtitkári szintről vagy még magasabb helyről érkezik a nyomásgyakorlás, de ahogy elmondta, ez tulajdonképpen mindegy is, hiszen nem tudták láthatatlanná tenni a sztrájkot.
Ki lehet jelenteni, országos megmozdulás indult tegnap és az eddigi visszajelzésekből az látszik, sikerült felhívni a társadalom és a döntéshozók figyelmét arra, az oktatás jelenleg ezer sebből vérzik Magyarországon.
