A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának a kamatdöntő ülése mindig nagy érdeklődéssel kísért, a jövő keddi meeting azonban még a szokásosnál is fokozottabb figyelmet válthat ki.
Egyrészt azért, mert nem tudni, folytatódik-e a júniusban elkezdődött mini alapkamat-csökkentési ciklus, amely keretében eddig már háromszor vágtak a jegybanki irányadó rátán, minden egyes alkalommal 25-25 bázispontot. Bár a mini jelzőből akár az is következhet, hogy nem lesz negyedik lazítás, így szerdától is 5,5 százalék lesz az alapkamat.
Már csak azért is, mert a geopolitikai feszültségek hatására immár 100 dollár fölé került olajárak masszív inflációs nyomást okozhatnak. Erre (is) reagálva az Európai Központi Bank már emelte az alapkamatát, s a hírek szerint erre készül az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Aminek következtében amúgy is szűkül az euró-, a dollár- és a forintkamatok közötti különbség, aminek hatására a hazai fizetőeszköz megvásárlása kevésbé lehet vonzó, ami annak gyengüléséhez vezethet, az pedig az importszámla növekedésén át a hazai inflációt is gerjesztheti. Így hát jelenleg kicsinek tűnik az esély a kamatcsökkentés folytatódására, az emelésre meg végképp nem, emiatt maradhat a mostani szint – jelentette ki lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Másrészt azért lehet izgalmas a jövő keddi kamatülés, hogy bejelenti-e az MNB az inflációs cél csökkentését. Ez a külföldön már régebb óta működtetett rendszer 2001-től iránytűje a magyar jegybanknak is. Azóta 3 százalék a cél, amelytől mindkét irányba 1-1 százalékponttal lehet eltérni, vagyis 2-4 százalékos a tolerancisáv. Azért került most szóba az inflációs cél csökkentése, mert a Magyar-kormány hitet tett az euró bevezetése mellett. Ennek érdekében amúgy is le kéne vinni a célt, hiszen az egyik maastrichti kritérium szerint az eurót bevezető ország fogyasztóiár-indexe nem haladhatja meg 1,5 százalékponttal jobban a három legalacsonyabb inflációjú eurózóna-tag átlagos rátáját. Augusztusban Észtország éves inflációja 1,5, Finnországé 2,2, Franciaországé 2,4 százalék volt, aminek az átlaga 2 százalék feletti. (Az európai uniós országok harmonizált fogyasztóiár-indexeit csütörtökön teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat, a várható adatokról aznap reggel számol be majd a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk Privátbankár Európai Inflácós Körkép.)
Az inflációs cél megváltoztatása apropóján esett szó a hatósági árintézkedésekről, az árrésstopról, a dízelárak miatt adott állami támogatásról, valamint a rezsicsökkentés jövőjéről. A műsor második részében pedig a kedd reggel megjelent friss, júliusi építőipari adatokat értékelte lapunk főszerkesztője a műsorvezetővel, Nagy Károllyal.
A beszélgetést itt lehet meghallgatni:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
