Fenekestől felforgatja azt építésgazdaságot az ágazatért felelős miniszter. Ezt lehetett leszűrni abból, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter ebben a minőségében első sajtótájékoztatóján mondott abból az alkalomból, hogy a parlament a minap elfogadta az állami beruházásokra vonatkozó új törvényt.
Lapunk külön megkérdezte a minisztert, hogy miként akarja csökkenteni a kormány a külföldi építőanyag gyártó cégek arányát, ahogy ezt a szakmai szervezetek már sürgették. Erre határozottan azt felelte:
„Kifejezett célunk, hogy kiszorítsuk a piacról a külföldi építőanyag gyártó cégeket. Azt szeretnénk, hogy tíz év múlva az állami beruházásokat magyar gyártók magyar alapanyagaiból készített termékekből valósítsák meg magyar kivitelezők a profitot magyaroknak termelve.”
Az elmúlt pár évben már voltak erre utaló lépések, például betonelemgyárak létesítéséhez adott direkt támogatást a kormány.
A külföldiek nagyon magas, mintegy 85-90 százalékos arányának csökkentésére és a kiszorítás módszereit firtató további felvetésünkre megerősítette:
vagy cégek direkt pénzügyi támogatásában vagy egyes jelentős külföldi szereplők felvásárlásának támogatásában gondolkodnak.
Technikai kérdésnek nevezte, hogy bevonják-e ebbe az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankot vagy a Magyar Nemzeti Bankot, amelyik korábban sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre, az abból származó pénzt egyes építőipari cégek akár felvásárlásra is felhasználhatták. Közölte egyúttal, hogy előkészületben van a nagy lélegzetű Magyar Építési Törvény (MÉT), abban külön szabályozzák majd az egész (állami és magán piacra érvényes) építésgazdaságot érintő változtatásokat, s ott fognak megfelelő megfogalmazást megejteni a „patrióta” gazdaságpolitikára.
„Nagy cementcsata lesz a németekkel és az osztrákokkal. De csak akkor, ha meglesznek a MÉT elfogadása utáni első közbeszerzési döntések, amiknél már nem a külföldiek fognak nyerni. Heves támadásokra számítunk a németek és az osztrákok részéről” – szögezte le határozottan.
Az állami beruházásokról szóló új törvénnyel összefüggésben megismételte a korábban lapunk által is ismertetett elveket:
- a teljes életciklust veszik figyelembe, már a tervezésnél bevonják az adott beruházás későbbi használóját vagy üzemeltetőjét
- kiviteli terv nélkül nem kezdődhet közbeszerzési eljárás
- legalább 2 érvényes ajánlatnak kell lenni, majd ezután versenyeztetés következik és az ár csak legfeljebb 30-40 százalékban lesz fontos
- a német közbeszerzések mintájára lesz árlejtés, tárgyalásos eljárás is
- létre hoznak egy költséginformációs rendszert, hogy ne lehessen menet közben úgymond indokolatlanul ráemelnie a megbízottnak
- kötelező lesz a mai építésgazdaság alappillérének számító BIM informatikai rendszerben ajánlatot tenni és a kivitelezést dokumentálni
A tájékoztatón jelen volt Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, aki örömmel vette, hogy nyolc éves elnöksége alatt most először immár nagy arányban figyelembe vette a kormány a szervezet szakmai javaslatait. Például azt, hogy sokkal alaposabban készítsék elő az állami projekteket, a megrendelések időzítésével a tárca csökkentse az ágazat ciklikusságból adódó veszteségeket és végül látványosan fokozza az ellenőrzéseket.
Az elnök utalt a már most is érzékelhető óriási ázsiai munkaerő beáramlásra, ami kezelhetetlen. Erre a miniszter rákontrázva azt mondta: az nem fordulhat elő, hogy török vagy kínai kivitelezők viszik el a munkát az országukból érkező beruházásoknál, amit ráadásul a magyar kormány még támogat is. Lázár János utánavetette:
„Nem lesz elég, ha valaki magyar, jónak is kell lenni. Ebből nem engedünk.”
Érdemként említette még, hogy felállítják az ágazat ügyeivel foglalkozó Érdekegyeztető Tanácsot, amelyben, a kormányon kívül a szakmai szervezetek, a munkaadók és az önkormányzatok is jelen lesznek. Elmondta továbbá, hogy az építésgazdaságban is lesznek majd úgynevezett konzorciális projektek, amikor az állam és egy adott önkormányzat közösen valósít meg egy beruházást úgy, hogy ott az állam adja a pénz legalább 50 százalékát+1 forintot.
Mindkét vezető nagyon kritikusnak nevezte a mostani helyzetet, de legfőképpen a jövő évet megjegyezve: idén még csak-csak kitart valahogy az ágazat és a már megkezdett beruházásokat folytatják, illetve befejezik, s ehhez igenis megérkezik a 2014-2021 közötti uniós ciklusban megszavazott brüsszeli forrás.
Lázár János emlékeztetett: összesen 5500 milliárd forintnyi, különféle tárcákhoz tartozó állami beruházást állítottak le, de ezekre majd újra pályázni lehet, mert előírják a minisztériumoknak, hogy még ősszel terjesszenek elő egy 10 évre szóló saját beruházási tervet, amit majd a Lázár János vezette tárca véleményez és jó esetben beterjeszt a kormány egésze elé.
A kiszámíthatóság a napokban az ÉVOSZ saját tájékoztatóján is felmerült. Ott sürgették a kormányt, hogy ne halogassa a csok megszüntetése utáni időszakra beígért támogatás részleteinek ismertetését, mert az ágazatban már így is nagyobb leépítések kezdődtek és egyre több cég került bajba. A szervezet elnöke most is megerősítette: idén 29 százalékkal kisebb a rendelésállomány, mint tavaly volt, és az építőipari cégeknek átlagban egyévnyi tartalékuk lehet. Az ÉVOSZ szeretné elérni, hogy a külföldi befektetők is használják a magyar építőipar kapacitásait.
