Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

Miközben a munka nélküli pénzosztogatás, a segélyezés egyáltalán nem illik bele az Orbán-kormány ideológiájába, a koronavírus-járvány miatti gazdasági károk enyhítésére egyre több ország dönt egyfajta alapjövedelem átmeneti bevezetéséről. Európai szakemberek mellett magyar közgazdászok és az ellenzéki pártok is szorgalmazzák. 

Ahány ország, annyiféle megoldás születik a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkok kezelésére, egy dolog azonban közös: irgalmatlan összegű mentőcsomagokat állítanak össze a kormányok a válság enyhítésére. Az elvitathatatlan tény: rengeteg pénzt és rendkívüli megoldásokat igényel a jelenlegi helyzet, a járvány csillapodásáig ugyanis lélegeztetőgépen kell tartani a gazdaságokat.

A vállalkozások, cégek megsegítése, a munkahelyek megőrzésére irányuló intézkedések mellett a munkájukat elvesztők sem maradhatnak támasz nélkül. A gyakorlatilag teljesen leállt gazdaságokban ugyanis rettentően kevés esély van arra, hogy újra munkát tudjanak találni ezek a személyek. És nemcsak a saját szakmájukban, de rövid távon még átmeneti - szakterületeken kívül eső - munkák vállalásában is nehezen lehet bízni. Ugyan néhány terület, mint például a házhoz szállítás, futárszolgálatok, élelmiszer-kereskedelem fokozott terhelésnek van kitéve, ezáltal növekedhet a munkaerőigény, a munkavállalási lehetőségek száma itt is véges.

Ilyen körülmények között pedig nagyon fontos, hogy az a - hazai viszonylatban becsült - több százezer ember, aki hirtelen elveszítheti a munkáját, ne maradjon segítség nélkül. Ebben a helyzetben jó megoldásnak tűnik egy veszélyhelyzeti alapjövedelem átmeneti bevezetése, amire többek között az USA-ban, Hong Kongban és Szingapúrban is volt példa, de Európán belül az EKB elnöke, Mario Draghi szorgalmazza az alapjövedelmet.

Mint arra egy korábbi cikkünkben rámutattunk, a kormány elé került gazdaságmentő javaslatok alapján jó esély mutatkozik arra, hogy a magyar állam valamilyen mértékben beszáll a fizetésekbe - ha megmaradnak a munkahelyek. (szerk.: fontos, hogy a megmaradó munkahelyért cserébe átvállalt fizetést nem szabad összekeverni azzal, hogy az állományból kikerültek megkapják-e korábbi fizetésük bizonyos százalékát az államtól. Utóbbi felel meg az alapjövedelemnek) A munkájukat elvesztők azonban a jelek szerint nem bízhatnak abban, hogy egyfajta alapjövedelem bevezetéséről is döntést hoz a kormány. Pedig ezt a nemzetközi példák mellett már az ellenzéki pártok és hazai közgazdászok is erősen javasolják az Orbán-kormánynak. 

Orbán Viktor miniszterelnök válaszol kérdésre az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. Fotó: MTI/Máthé ZoltánOrbán Viktor miniszterelnök válaszol kérdésre az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke egy Facebook-bejegyzésben fogalmazta meg véleményét, miszerint a várható gazdasági károk következményeinek mérséklésére négy vagy öt hónapig mindenkinek alapjövedelmet kell biztosítani. A valaszonline-nak adott interjújában ehhez még hozzáfűzte: 

"nem látom itthon sem megkerülhetőnek az alapjövedelem mihamarabbi bevezetését mindazok esetében, akik a vírus következtében most mindenféle jövedelem nélkül maradnak."

Hasonló véleményt fogalmazott meg nemrég Surányi György volt jegybankelnök is, aki szerint legalább három hónapig havonta és fejenként a munkájukat elvesztőknek 100 ezer forintot, plusz gyermekenként 50 ezer forintot kellene adni a költségvetésből. 

Válaszút előtt az Orbán-kormány

Bár világszerte több példa is van már az alapjövedelem bevezetésére, a kérdést illetően az Orbán-kormány rendkívül nehéz helyzetben van. 2010-es hatalomra kerülése óta ugyanis a kormány ideológiájának alapkövét a "segély helyett munka" elv és a munka alapú gazdaság képe jelenti. Emellett pedig - mint az a péntek reggeli interjúban is megerősítést nyert - a mostani válságkezelés során is kitart a kormány, nem szeretne visszatérni a segélyalapú gazdaság időszakába. 

"Úgy küzdjünk meg ezzel a válsággal, hogy ne adjuk fel a céljainkat, ne adjuk fel azt, amit elértünk, ne adjuk fel Magyarország függetlenségét (...), a munka alapú gazdaságot és a büszke élet lehetőségét sem" - fogalmazott Orbán Viktor. 

Ebből pedig joggal sejthető: jelen helyzetben sem hisznek a kvázi "ingyenpénz" ötletében. Olyannyira, hogy a múltbeli történések alapján még az sem kizárt, hogy ez a lehetőség fel sem merült a kormányon belül. 

Hétfőn a parlamentben ugyanis a párbeszédes képviselő, Tordai Bence témával kapcsolatos felvetésére Orbán Viktor elmondta: az alapjövedelmet nem támogatja. 

"Minden vitára emlékszem, ami erről szól, kell-e adni mindenféle teljesítmény nélkül a magyar embereknek 100 ezer forintot, és további 50 ezret gyerekenként. Minden magyar ember ki tudja számolni, hogy mibe kerül, hova kerül-e és hogy jó lenne-e". Sokkal inkább azt kell megcélozni, hogy az embereknek legyen munkája és tisztességes bére. 

Miben reménykedhetnek a munkájukat elveszítők?

Továbbra is távol áll tőlünk a jósolgatás és tippelgetés, viszont az elmúlt 10 év kormányzása, kormányfői észjárása és irányelvek alapján elég jól kirajzolódnak a lehetséges megoldások azok számára, akik elveszítik a munkájukat a járvány miatt. Bár a rendkívüli helyzetek rendkívüli válaszokat követelnek meg, az Orbán-kormány részéről komoly meglepetés lenne a fentiek miatt az alapjövedelem bevezetése és a "segély helyett munkát" elv felrúgása. Még akkor is, ha az csak pár hónapra szólna, ezzel ugyanis szembe mennének a teljesítmény alapú fizetés és megélhetés eszméjével. 

Mint az a péntek reggeli rádióinterjúból kiderült: a fő hangsúly két dolgon lesz: a munkahelyek megőrzésén - ezzel mérsékelve a munkanélküliséget -, valamint az újak teremtésén - ami a munkájukat vesztők elhelyezkedési esélyein javíthatna.

Célzott intézkedésként politikailag vállalhatóbb lenne a kormánynak a munkanélküli ellátás jelenlegi 3 hónapos jogosultsági idejének meghosszabbítása. Valójában azonban erre nem feltétlenül lenne szükség, ha újra bevetik a korábban már bizonyított csodafegyvert, a közfoglalkoztatási programokat. Ez ugyanis tökéletesen beleillik a munka alapú gazdaság ideológiájába, az állami büdzséből érkező fizetés mögött pedig meglesz a "teljesítmény" is.

Ha újra felfuttatják ezeket az állami programokat, elengedhetetlen a közfoglalkoztatási bérek felzárkóztatása. Azok ugyanis harmadik éve változatlanok (bruttó 81 ezer, nettó 54 ezer forint) és egyre jobban leszakadtak a minimálbértől is. Igaz, nem sokkal ezelőttig a közmunkás fizetések befagyasztása alacsony szinten összhangban volt a célokkal. Jelen helyzetben azonban megengedhetetlen, hogy a munkájukat most elveszítők, majd esetleg közfoglalkoztatási programokba kényszerülők a minimálbér mintegy feléért dolgozzanak.

Fokozza a bizonytalanságot, hogy a közmunkások általában terepen - árokszéleken, közterületen - dolgoznak, márpedig ez a fajta foglalkoztatás a kijárási korlátozások közepén nem javallott.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.