Ezúttal nem egy vidéki kisposta, hanem egy forgalmasabb budapesti posta zár be véglegesen. Az óbudai Eurocenterben található posta július 17-én nyit ki utoljára. A Magyar Posta hivatalos indoklása szerint a bezárás oka, hogy lejárt a bérleti szerződésük a plázában. Új hivatal nem nyílik a kerületben, mert így is teljesíti az állami vállalat azt a törvényi előírást, mely szerint a cégnek 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania. Jelenleg 1600 helyett 2700 postát tartanak fenn.
A bezárás összefüggésben lehet azzal, hogy még 2017-ben a Veres Tibor milliárdos üzletember tulajdonában lévő Wing Zrt. megvette az óbudai Eurocentert és két szombathelyi üzletközpontot is. A vevő akkor nagy felújítást ígért, ez most hamarosan megkezdődhet.
Stratégiai lokációjú bevásárlóközpont, amely átépítési lehetőségeket kínál. Azonnali (költség- és működési optimalizálás) és középtávú (átépítés) értéknövelési lehetőség. Óbudán helyezkedik el, a környék kiváló presztízsű lakónegyedében, kiválóan megközelíthető tömegközlekedéssel és autóval egyaránt - olvasható a Wing prezentációjában.
Ebből következik, hogy vélhetően többen jártak ide levelet feladni, mint egy falusi kispostára. Ez a bezárás, azonban még nem az a bezárási-hullám, ami a Magyar Posta előtt állhat. A kistelepüléseken hamarosan nagy változások lesznek: immáron sokadszor jelentették be, hogy a Magyar Posta és a Takarékbank közös fejlesztési programot indít. Igazából ez a fejlesztés azt jelenti, hogy több száz olyan település van, ahol eddig mindkét társaság saját kirendeltséget üzemeltetett, a jövőben viszont a takarékszövetkezetbe kell majd menni, ha levelet akarunk feladni.
Van remény valami jó hírre is talán az állami vállalatnál, ugyanis több hónapos szünet után július 1-én a munkáltatót képviselő vezetők és az érdekképviseletek vezetői folytatták a bértárgyalást. Még a 2020-as béremelésről megy a vita, pedig már az év második felében járunk.
A munkáltató arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a veszélyhelyzet feloldását követően vizsgálja a forgalom alakulását, a bevételek nagyságát, melynek függvényében 2020. július 13-án, hétfőn teszi meg ajánlatát az érdekképviseletek részére. Az ajánlat ismeretében a munkavállalói oldal egyeztet és közösen dönt az esetleges érdekérvényesítés szükségességéről - közölte a Postás Szakszervezet a honlapján.
A Magyar Posta vezetőinek vélhetőleg meg van kötve a keze, a lehetséges béremelés mértékéről a kormány dönt, egészen pontosan Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől is függhet, hogy milyen ajánlat hangzik majd el július 13-án. A Népszava írt arról, hogy Ádám István POFÉSZ elnök jelezte, hogy ha tíz százalék alatt marad az ajánlat, akkor ismét sokan távoznak a dolgozók közül.
Tavaly átlagosan 10 százalékos volt a béremelés az állami társaságnál. Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója már tavaly márciusban bejelentette: a mintegy 30 ezer dolgozóból több mint 23 ezer 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékű bérfejlesztésben részesül 2019-ben, azaz szerinte 2017 óta átlagosan 40,4 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. A bérköltségek annak ellenére növekedtek tavaly, hogy jelentős leépítések voltak: teljes munkaidőben tavaly már csak 23,6 ezren dolgoztak a 2018-as 24,5 ezer után. Az összesített bérköltség viszont 104 milliárd forint lett a korábbi 94,6 milliárd forint helyett.
A többi állami cégnél (MÁV, Volánbusz) 10 százalékos béremelést kaptak 2020-ra a munkavállalók és vélhetően karácsonyi jutalmat is kapni fognak, de ezeknél a cégeknél még a koronavírus-járvány előtt sikerült megállapodni. Csodára nem számíthatnak a postások. Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója márciusban arról beszélt, hogy a bérkérdést nem idén és nem is jövőre fogják tudni megnyugtatóan megoldani.
Csökkent a bevétel
Áprilisra pedig még rosszabb lett a helyzet: más vállalatokhoz hasonlóan a postánál is szinte azonnali jelentős bevételcsökkenést okozott a járvány, a küldeményekhez kapcsolódó költségek, elsősorban a nemzetközi postai forgalmat illetően, jelentősen megugrottak. Csökkent a levélmennyiség és a csekkforgalom, nem volt aktív értékesítés, ezek további bevételkiesést okoztak. A postákon átlagosan egyharmaddal, azaz 30 százalékot meghaladó mértékben csökkent az ügyfélforgalom. A komoly forgalom- és bevételcsökkenés miatt pedig csoda lenne, ha ugyanakkora béremelést tudnának ajánlani a postásoknak, mint amekkora béremelést kaptak a többi állami cégnél dolgozók, még a járvány előtt.
Ráadásul uniós irányelv korlátozza a postai dolgozók bérrendezését állami támogatással. A kormány, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok is levelet írtak tavasszal az Európai Bizottság elnökének, amelyben jelezték: a Magyar Postánál súlyos problémát okoz a postai szolgáltatások teljes piaci liberalizációjáról szóló uniós irányelv. Jelenleg legfeljebb tizenötmillió euró, azaz hozzávetőleg ötmilliárd forintos összeghatárig nyújthat az állam támogatást a postának. Ennek a szabálynak a lazítását próbálták meg kilobbizni, de Brüsszelből elutasító válasz érkezett. Ennek pedig biztosan hatása lesz arra, hogy egy- vagy kétszámjegyű lesz-e a béremelés.
