Miközben a postások éppen a kormány legújabb nemzeti konzultációjának borítékjait viszik ki a lakosságnak, a Postások Szakszervezete elérkezettnek látta az időt arra, hogy újra a lehetséges béremelésekről tárgyaljanak az állami cég vezetőivel.
A járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével ismételten levélben kerestük meg a munkáltatót a bértárgyalás folytatása érdekében. Megkeresésünkre 2020. július 1-jére hívták össze a szakszervezetek elnökeit. A munkáltató eddig még egyetlen tárgyalási napon sem mutatta be bérajánlatát. A szakszervezeti oldal részéről felmerült a demonstrációs bizottság megalakítása, és az erre irányuló előkészületek megkezdése - írta a Postások Szakszervezete.
Tehát július 1-vel már legalább tárgyalni lehet a béremelésről az állami szektorban. Ezzel egy hosszú csendet törnek meg.
"A béremelésekről azt szeretném mondani önöknek, hogy ezek nyilván mind indokoltak, minden béremelési igény, mert bár Magyarország az elmúlt években sok területen lépett előre, de még nem vagyunk ott, ahol szeretnénk lenni. De mégis fontolják meg: biztos, hogy most van ennek itt a helye meg az ideje, hogy bérharcot kezdjünk Magyarországon? Nem annak van itt az ideje, hogy minden erőnket a munkahelyek megvédésére, és új munkahelyek létrehozására fordítsuk? Meggyőződésem, hogy aki itt most bérharcot nyit, az eltéveszti, félreérti az időt és a helyet, ezért félreérti a lehetőséget is" - üzent a szakszervezetknek is Orbán Viktor miniszterelnök a március 23-i parlamenti felszólalásában.
Ez egyenes beszéd volt, vagyis nem béremelést kell követelni, hanem éppen fordítva: a szakszervezeteknek azért kell harcolniuk, hogy minél kevesebb ember veszítse el a munkáját. Március óta semmit nem változott a kormány kommunikációja, a frissen megalakult Gazdaságvédelmi Operatív Törzsnek is a magyar gazdaság és munkahelyek védelme a legfontosabb feladata. Szó sem volt semmilyen béremelésről.
Pedig a Magyar Postánál elég nagy igény volna rá. Lapunk is írt arról, hogy január-március hagyományosan a bértárgyalások időszaka és sok esetben a szerencsén múlt, hogy melyik állami vállalatnál született meg a bérmegállapodás még az előtt, hogy beütött a veszélyhelyzet. A postásoknak nem volt szerencséjük, még most is 2019-es bérért dolgoznak. A bérfejlesztés elmaradása miatt kiesett jövedelem kompenzálása érdekében egyszeri juttatást kaptak a postások még a húsvéti ünnepek előtti napokban. Ez mintegy 45 ezer forintot jelentett. A dolgozók 15 százalékos béremelést várnak, a Posta azonban még nem mondott konkrét százalékot, hogy mit tudna kifizetni.
Tavaly a bérköltségek annak ellenére növekedtek, hogy jelentős leépítések voltak a Magyar Postánál: teljes munkaidőben már csak 23,6 ezren dolgoztak a 2018-as 24,5 ezer után. Az összesített bérköltség viszont 104 milliárd forint lett a korábbi 94,6 milliárd forint helyett. Bár a beszámolója alapján nyereségesnek hirdeti magát a cég, igazából veszteséget termel: csak évi mintegy 5 milliárd forint állami támogatásnak köszönhető, hogy még olyan formában létezik, mint azt a lakosság megszokta.
A kistelepüléseken azonban hamarosan nagy változások lesznek: immáron sokadszor jelentették be, hogy a Magyar Posta és a Takarékbank közös fejlesztési programot indít, amelynek célja feltárni és kiaknázni a két fél közti együttműködés elmélyítésében rejlő költséghatékonysági és versenyképességi potenciált. Ez a hivatalos szöveg nagyon szépen hangzik, igazából persze arról van szó, hogy több száz olyan település van, ahol eddig mindkét társaság saját kirendeltséget üzemeltetett, a jövőben viszont a takarékszövetkezetbe kell majd menni, ha levelet akarunk feladni. Ez pedig minden bizonnyal leépítésekkel jár majd együtt.
