A Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma és összetétele alapján a „migránspropaganda” csak kommunikációs mutatvány, a kormány valójában már beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe - írja a G7.
A vendégmunkások egyre többen vannak, és az ázsiai országokból érkezők arányaiban egyre nagyobb szeletet hasítanak ki: a 2020-as, legfrissebb adatok szerint már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás, ráadásul előbbiek száma meredeken emelkedik, utóbbiaké csökken Magyarországon.
Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó piaci szereplők azt mondták a lapnak, úgy tűnik, ezen a háború és az ukrán menekülthullám sem fog változtatni.
Leggyorsabban a vietnámi és dél-koreai vendégmunkások száma nő, míg az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésével 2017-ban behívott szerb és ukrán munkások száma a 2019-es tetőzés után csökkent, bár ebben nyilvánvalóan a világjárványnak is volt szerepe.
Az egyszerűsített eljárással ukránok és szerbek vállalhattak munkát Magyarországon bizonyos hiányszakmákban munkavállalási engedély nélkül, illetve szezonális jelleggel. Az intézkedést követő pár évben több tízezer ukrán és pár ezer szerb vendégmunkás érkezett az országba az NFSZ adatai szerint.
Magyarország nem áll túl fényesen a mobilizálható ukrán munkaerőért zajló régiós és európai versenyben. A cseh és lengyel bérek magasabbak a magyarnál, ami nem tudja itt tartani a vendégmunkásokat. Ráadásul Németország és Ausztria is fokozatosan kinyitotta a munkaerőpiacát előttük, és ha például Kijevből már elutazott egy munkavállaló Zalaegerszegig, akkor nem jelent problémát neki tovább menni Linzbe jelentősen magasabb bérért.
A helyzetre a kormány is reagált. A magyar gazdaságban jelenlévő munkaerőhiányt enyhítendő – hivatalosan a járvány utáni gazdaságélénkítő intézkedésként – 2021-ben egy törvénymódosítás jelentősen megkönnyítette kilenc ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Ezek az alábbiak: Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró.
A kormány egyúttal a külföldi tulajdonú magyarországi cégeknek is hozott egy kedvező szabályt: a náluk foglalkoztatható külföldi munkavállalók arányát felemelte 10-ről 20 százalékra.
