Rengeteg ábrát és statisztikát láttunk már a koronavírus kapcsán, talán sokaknak már elegük is volt belőlük, de az országok járványügyi, úgynevezett „szigorúsági indexéről” talán jóval kevesebben hallottak. Ez egy összetett mérőszám és azt mutatja meg, hogy egy ország kilenc kritérium - köztük az iskolabezárások, a munkahelyek bezárása és az utazási tilalmak - alapján mennyire kemény intézkedéseket hozott a járvánnyal szemben. A skála 0-100-ig terjed, a legszigorúbb járványügyi intézkedések 100 pontot jelölnek.
Az ábra a koronavírus megjelenésének első napjaitól, azaz 2020 januárjától mutatja, hogy az egyes országokban mennyire voltak komoly Covid- intézkedések. Talán már meg sem lepődünk azon, hogy ebben a pillanatban Magyarország a legutolsó, amelyet 2021. augusztus 6. óta masszívan őriz is.
Magyarán: az egyik leglazább ország vagyunk a járványügyi korlátozásokat illetően a negyedik és ötödik hullám metszéspontjában, miközben körülöttünk sorra hozta/hozza meg az újabbnál újabb szigorításokat a többi állam.
A korábban az alfa-, majd delta-mutánsra, most pedig már az omikronra való tekintettel meghozott pandémiás intézkedések tekintetében jelen pillanatban az első hely Németországé 84,26 ponttal, őt követi Olaszország 76,85 ponttal, Franciaország pedig 72,2 ponttal a harmadik. Negyedik helyen áll Magyarország „laboratóriuma”, Ausztria 64,81 ponttal. De még Ukrajnának is 51,8 pontja van, miközben hazánk még Dél-Afrikától is jóval lemaradva, az utolsó, mégpedig 25 ponttal. Igaz, az utolsó magyar adat december 17-i, de a tendencia egyértelmű: hazánk elég régóta sereghajtó.
Kétszer álltunk a dobogó második fokán
Pedig többször is voltunk már jobb helyzetben. Két alkalommal álltunk ugyanis a szigorúsági index második helyén, s mindkét esetben Olaszország mögött. Először 2020. március 11-én, a koronavírus megjelenésekor voltak a legszigorúbbak a szabályok nálunk, akkor 46,3 pont is elég volt az "ezüstéremhez". Másodszor pedig szinte pont egy évre rá, 2021. március 15-én, amikor a minden eddiginél több halálozással járó harmadik hullám miatt 79,63 ponttal ismét az előkelő második helyre ugrott Magyarország a - szakemberek szerint ugyan igen későn - meghozott járványügyi intézkedései miatt.
2021. június 14-én aztán visszacsúsztunk a kilencedik helyre (49,07), hogy aztán 27,78 ponttal június 28-án az utolsó helyen landoljunk. Egy-két naptól eltekintve aztán augusztus 7-től masszívan ott ragadtunk a legrelevánsabb országokat mutató szigorúsági index utolsó helyén.
Ezekkel az intézkedésekkel vagyunk utolsók
Még annak ellenére sem sikerült feljebb tornászni magunkat, hogy nyáron a kormány elrendelte az egészségügyi dolgozók és az orvosi egyetemeken tanulók, majd később a pedagógusok kötelező oltását, megérkezett a 12-18 éveseknek való vakcina, augusztus elején Európában elsőként vált lehetővé Magyarországon a harmadik oltás felvétele, sőt, most már az 5-11 éveseket is oltják.
De mintha épp nyár végén hangzott volna el a kormány hangzatos szlogenje: a legjobb védekezés az oltás!
Amit aztán egyre többször hallhattunk szeptemberben, a negyedik hullám jól érzékelhető felívelése idején, amikor olyan nagy tömegeket megmozgató rendezvényeket tartottak Budapesten, mint az Eucharisztikus Kongresszus, a Magyarország-Anglia vb-selejtező futballmérkőzés, vagy a Vadászati Kiállítás. Már akkor sokan kritizálták az ismét késlekedő járványügyi intézkedéseket, akként, hogy legalább szájmaszkot legyen kötelező viselni a tömegrendezvényeken, vagy a zárt terekben, vagy a tömegközlekedési járműveken.
Az október 21-i Kormányinfón Gulyás Gergely ismét kijelentette, hogy nem a maszk, hanem az oltás véd.
"Felnőtt emberek el tudják dönteni, viseljenek-e maszkot" - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd az október 23-i ünnepségeken, később a Halottak napján is felfüggesztették az összes járványügyi korlátozást.
Több önkormányzat és bank saját hatáskörben rendelte el a kötelező maszkviseletet a negyedik hullám romló adatai miatt, október vége felé pedig a kórházak is elkezdtek önállóan látogatási tilalmat bevezetni. Végül csak november 1-jétől tették ismét kötelezővé központilag a tömegközlekedésben a maszkviselést, november 2-ától pedig a szociális intézményekben és kórházakban látogatási tilalmat rendeltek el, miközben a munkáltatóknak szabad kezet adott a kormány, hogy kötelezővé tehetik a dolgozóik számára az oltást.
De csak november 18-tól kell újra maszkot viselnünk az üzletekben, zárt terekben (színházakban, mozikban, múzeumokban, sportrendezvényeken), míg az oktatási intézményekben a vezetők határozhatnak erről (határoztak is). Arról is döntött a kormány, hogy az állami szférában dolgozóknak kötelező az oltás.
Magyarország azonban még ezekkel a korlátozásokkal is az utolsó helyen áll a pandémiás intézkedések terén, ami nem is csoda, hiszen míg az omikron variáns felbukkanásával az országok sorra hozzák/hozták meg az újabbnál újabb veszélyhelyzeti intézkedéseiket (Hollandiában lockdown, Rómában kötelező szabadtéri maszkviselés, Angliában a szilveszteri bulik eltörlése, Portugáliában kötelező home office, Németországban zárva tartják a szórakozóhelyeket, Belgiumban betiltották a kültéri eseményeket, bezárták a kulturális színtereket, Görögországban is további korlátozások léptek életbe, Ausztria szigorította a beutazási feltételeket, a Janssent már nem tekintik teljes értékű oltásnak, stb.), addig nálunk semmi ilyesmi nem történt.
Kérdés, hogy a szakemberek által január közepére jósolt omikron belobbanása hozhat-e nálunk bármilyen szigorítást? Abban a hónapban, amikor köztudott, hogy olyan nagyszabású rendezvények lesznek, mint a XIV. Cirkuszfesztivál, vagy a Budapest vadonatúj kézilabdacsarnokát avató férfikézilabda Európa-bajnokság.
