Az innovációs tárca foglalkoztatás-felügyeleti főosztálya idén április 26. és május 14. között vizsgálódott. Az ellenőrzések kiemelten az építőiparra - autópályák, hotelek, hidak, társasházak, családi házak, éttermek építésére, felújítási munkákra – irányultak. Az ágazatban folyamatosan emelkedik ugyanis a súlyos munkaügyi jogsértések száma, illetve a feketefoglalkoztatás - írja a nepszava.hu.
A lap kiemelte: mintegy 900 építőipari vállalkozás 2520 dolgozóját ellenőrizve is azt találta a hatóság, hogy a munkáltatók hatoda foglalkoztatja csak teljesen szabályosan dolgozóit. Minden harmadik építőipari munkavállalót viszont feketén dolgoztatnak. Ezek az eredmények hasonlóak a két évvel korábban lefolytatott célvizsgálat tapasztalataihoz, a trendek nem változta.
Kiderült, hogy az érintett cégvezetők és a könyvelőik nincsenek tisztában azzal, hogy az idén március 1-je óta a fekete foglalkoztatáson kapott cégek a büntetési tételek megfizetésén túl kötelesek az adóhatóságnál bejelenteni is az érintett munkavállalóikat. Legalább a minimálbér mértékéig, és legalább 30 napra visszamenőleg tehát járulékot kell fizetniük a feketén dolgozók után is.
A feketefoglalkoztatás következményei egy 2019 végi kormányzati javaslat értelmében ennél súlyosabbak lettek volna: a 20 fősnél kisebb cégeknek a minimálbér kétszeresét, az annál nagyobbaknak pedig a négyszeresét kellett volna bírságként megfizetniük minden egyes feketemunkásuk után. Ez előrelépés lett volna, mert a korábbi szabályozás nem határozott meg a fekete foglalkoztatás esetén alkalmazandó bírságösszeget. Az a feketén dolgoztató cég pedig, amely még a határozathozatal előtt visszamenőlegesen bejelentette munkavállalóit, jellemzően csak 100 ezer forintos bírságot kapott. Ennek a gyakorlatnak nem volt elrettentő hatása, és ezt a foglalkoztatásfelügyeleti főosztály is rendszeresen szóvá tette jelentéseiben - emlékeztetett a lap.
A cikkben utaltak rá: az építőiparban a feketefoglalkoztatás 93 százalékban a bejelentés elmulasztásával valósul meg. A munkaügyi ellenőrök szerint tudatos jogsértésre utal az az elterjedt gyakorlat, amikor a helyszíni ellenőrzés megkezdése után – miután a dolgozó jelzi telefonon a helyzetet - a munkáltatók pár percen belül bejelentik az illegálisan foglalkoztatottakat.
Az alvállalkozói láncolatok az ellenőröknek is fejtörést okoznak. A megrendelőt vagy a fővállalkozót általában nem érdekli, hogy a munkaterületen dolgozók kinek az alkalmazásában állnak, és be vannak-e jelentve. Az ellenőröknek így az építkezésen kell felkutatniuk, hogy az egyes dolgozókat ki foglalkoztatja.
