Az olaj áremelkedése és a dollár erősödése hatással volt az utóbbi másfél hétben a magyarországi üzemanyagárakra is. Azok ugyanis az alapanyag- és a devizaárfolyam mozgását követve felfele kúsztak. Így a korábban 580 forint körüli átlagárak 590-ig emelkedtek.
A hazai mozgás egyébként megfelel a nemzetközi trendeknek. Azt követően, hogy korábban azt vetettük fel, a magyar töltőállomásokon az uniós összevetéssel szemben lassabban vágták az árakat, most meg kell jegyezni, hogy az emelés során is lassabban reagáltak a magyar benzinkutak.
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez szolgáló Weekly Oil Bulletin adatai szerint az aktuális összesítésben nem voltak nagy mozgások, a hazai árak ugyanakkor relatív módon javultak. Amit az is jelez, hogy míg egy héttel korábban 11 olyan uniós ország volt, ahol a benzin átlagára alacsonyabb volt, mint a hazai, addig a friss adatok szerint már csak nyolc.
Mindez a régiós összehasonlításban is tükröződött. A friss adatsor szerint ugyanis négy olyan ország is van Közép-Európában, ahol többet kellett a 95-ös benzinért fizetni, mint nálunk, míg egy hete csak két ilyen EU-s országot láthattunk.
A gázolaj esetén is hasonló folyamatot, vagyis relatív olcsóbbá válást láthattunk. Igaz, ennél az üzemanyagfajtánál sokkal rosszabb pozícióba kerültek a hazai árak korábban. Így hiába javítottunk két helyet, még így is 13 olyan EU-s ország van, ahol az átlagárak alatta vannak a magyarországinak.
Régiós összehasonlításban még mindig nem sok örömre ad okot a lista, hiába lettünk olcsóbbak Szlovéniánál, így is az országok többségének átlagára felett van a hazai gázolaj jegyzése.
Megtorpant az olajár
Heti szinten ugyan minimálisan emelkedtek az olajárak, hiszen mind az Európában irányadó Brent, mind pedig az amerikai könnyűolaj (WTI) drágult, ám ezek mértéke visszafogott volt. Hozzá kell tenni, hogy ez elsősorban annak köszönhető, hogy csütörtökön nagyobb áresést láthattunk a tőzsdei jegyzésben. Az áresést az idézte elő, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette, az Egyesült Államok nagyon közel jár egy nukleáris megállapodás megkötéséhez Iránnal, és Teherán „nagyjából” beleegyezett a feltételekbe.
Fotó: Depositphotos
Amennyiben valóban sikerülne megegyeznie a feleknek, az jó eséllyel azzal járna, hogy az Irán elleni szankciókat – legalább részben – feloldanák. Ha az iráni olaj visszatérhet a piacra, akkor az potenciálisan lazíthatja a nyersolaj-kereslet egyensúlyát. Ráadásul a szakértők szerint Irán ebben az esetben nemcsak a korábbi korlátozott kínálattal jelenne meg ismét a kínálati oldalon, hanem növelhetné az olajtermelést. Ez további 400 ezer hordó/nap körüli kínálatot eredményezhet.
Ráadásul nem Irán lehet az egyetlen ország, amely több olajat vinne a piacra. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss adatai szerint a globális olajkínálat gyorsabban fog növekedni a korábban vártnál idén, mivel az OPEC+ tagjai feloldják a termeléscsökkentéseket. Az IEA előrejelzése szerint a globális olajkínálat napi 1,6 millió hordóval fog növekedni 2025-ben. Ezzel párhuzamosan viszont a kereslet a vártnál lassabban bővülhet. Az IEA előrejelzése szerint ez az első negyedévi 990 000 hordóról napi 650 000 hordóra lassul az év hátralévő részében.
A fentiek alapján tehát durva olajáremelkedésnek nem kellene bekövetkeznie. A hét végére visszaeső jegyzés miatt az Mfor Üzemanyagár-figyelő várakozása szerint a hazai kutaknál is megállhat az áremelkedés. Sőt, ha az olaj lefele venné az irányt a jövő héten, akkor ezt a mozgást a benzinkutakon is láthatnánk, így olcsóbb üzemanyagárak jöhetnének.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
