Államiból alapítványi fenntartásba kerül számos felsőoktatási intézmény augusztustól az Országgyűlés keddi döntése értelmében. A parlament 134 igen, 59 nem szavazattal fogadta el a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló sarkalatos törvényt. Emellett az Országgyűlés - szintén a kormány kezdeményezésére - létrehozott 16 alapítványt is, ebből 11 felsőoktatási intézmény fenntartója lesz.
A mostani döntés értelmében alapítvány működteti a jövőben
- a szegedi,
- a dunaújvárosi,
- a pécsi,
- a nyíregyházi,
- a debreceni egyetemet,
- a Magyar Táncművészeti Egyetemet,
- az újonnan létrejövő Tokaj-Hegyalja Egyetemet,
- a Budapesti Gazdasági Egyetemet,
- a Testnevelési Egyetemet,
- a Semmelweis Egyetemet
- és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemet.
Létrehoztak öt további alapítványt is egyéb célokra. Valamint nem alakul alapítványi formába, de a katolikus egyházhoz kerül az egri Eszterházy Károly Egyetem.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály összesen 32 alapítványt sorol fel, ezek közül 21 felsőoktatási intézmény fenntartója.
"Nem új dolog a modellváltás"
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a törvényjavaslat általános vitájában az elmúlt időszak tapasztalatai és a most létrejövő alapítványok miatt nevezte szükségesnek, hogy egységes kódexben határozzák meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat.
Arról is beszélt, hogy az egyetemi fenntartóváltás, azaz a modellváltás nem új dolog, egy 2016-os stratégiát hajtanak végre. A versenyképesebb, a gazdasághoz közelebb álló működési forma az államtól függetlenebb, autonóm szervezeti struktúrát teremt, a vagyon pedig garantálja a pénzügyi autonómiát - érvelt.
Ez az alapítványi forma egy sajátos magánjogi jogalany, amely az oktatáson túl olyan közfeladatokra is alapítható, mint a kultúra, a hagyományőrzés, a tehetséggondozás, a nemzeti kultúra megőrzése, az örökség- és a klímavédelem, az épített és természeti környezet védelme.
Az alapítvány létrehozásakor az alapítónak biztosítania kell legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont. Az állami költségvetés tervezésekor pedig "előresorolt tényező" ezen alapítványok finanszírozási feltételeinek a biztosítása.
Eladható a vagyon
Az alapítványok az állam által ingyenesen juttatott vagyonnal szabadon gazdálkodnak, el is adhatják. Az alapító az egyes vagyonelemek esetén a szabad gazdálkodást korlátozhatja, az államot megillető elővásárlási vagy vételi jogot írhat elő a juttatott vagyonelemeknél. A Nemzeti Földalapba tartozó földet is át lehet adni határozatlan időre, ingyenesen az alapítványnak.
Az ügyvezetést a legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el - őket az egyetemet fenntartó alapítványok esetében a miniszter nevezi ki -, és kötelező háromfős felügyelőbizottságot is létrehozni. Az összeférhetetlenségi szabályok nem szigorúak, más munka is folytatható a kuratóriumi vagy az fb-tagság mellett, amelyért díjazás is jár. Ha üresedés van egy kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági poszton, akkor a két testület együtt határoz az új tagról.
Olyan alapítvány is kaphat támogatást, amely kuratóriumában vagy felügyelőbizottságában politikus, például a kormány tagja vagy a főpolgármester ül.
Az orvosegyetemekhez tartozó klinikákon továbbra is megmarad az állami irányítás.
A törvény azt is meghatározza, hogy ha az állam az alapítvány közfeladat-ellátását nem teljes egészében vagyonjuttatással biztosítja, a feleknek megállapodást kell kötni. Ez a keretmegállapodás legalább 15, legfeljebb 25 évre szól, ezen időtartam alatt 3-5 évente meg kell állapodni a részletes feladatfinanszírozásról.
Létrejött a Makovecz Campus Alapítvány
A most létrehozott 11 egyetemfenntartó alapítvány mellett az Országgyűlés megalapította a Makovecz Campus Alapítványt is, amelynek a többi között feladata a kötelező pedagógus, egészségügyi és szociális ágazati továbbképzések fejlesztése, a piliscsabai egykori egyetemi campus épületeinek megóvása.
A mezőhegyesi ménesbirtok vagyonkezelői jogai a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kerülnek, amely az agrárképzés fejlesztését is feladatául kapja.
A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásának célja a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség bázisán kialakuló kulturális menedzsmenttel és disztribúcióval foglalkozó kulturális ügynökség megvalósítása.
A Hauszmann Alapítvány a neves építész hagyatékát gondozza, valamint létrehozza a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudásközpontját.
A MOL - Új Európa Alapítvány - amelynek az állam a társalapítója és az olajtársaság részvényeinek egy részével fog gazdálkodni - a tehetséggondozás mellett a gazdaságfejlesztési programok, környezet- és klímavédelmi, fenntarthatósági tevékenységek, kutatások támogatásával foglalkozik.
Az Eszterházy Károly Egyetemből kiváló Sárospataki Comenius Campus szintén augusztus 1-jétől Tokaj-Hegyalja Egyetemként jön létre a szőlész-borász, valamint a turizmus-vendéglátás képzést támogatandó, fenntartója az azonos nevű alapítvány lesz, amely a Grand Tokaj állami borászat részvényeiből kap egy részt a működéséhez.
Nagyobb részvénycsomaghoz jut a Semmelweis Egyetem, amely Richter részvényeivel gazdálkodhat.
Az alapítványokkal szemben felmerülő aggályokkal több cikkben is foglalkoztunk az elmúlt időszakban. Ezek közül néhány:
- Alapítványi egyetemek: Debrecenben is közbeszerzési milliárdok foroghatnak kockán
- Egyetemi alapítványok fölözhetik le a kutatómunka hasznát?
- Stumpf István nem akarja, hogy a kormány távirányítós játékává változzanak az egyetemek
- Új egyetemi alapítványok: a Corvinustól eltérően nem kapnak részvényeket
- Újabb egyetem jelentette be, hogy modellt vált
- SZFE-botrány: Milliárdos közbeszerzések is motiválhatják a kormányt a felsőoktatás alapítványi átalakításában - A hét videója
- Lázár János: Orbán Viktor örök
- A százmilliárdokkal kistafírozott egyetemi alapítvány száll be Spéder Zoltán érdekeltsége helyére a Libribe
