Egy hatvanéves japán nyugdíjas, Shimoharagucsi Keiko bosszankodva látta, hogy a jen gyengülése miatt Európában 33 dollárnak megfelelő összeget - 11 880 forintot - kellene fizetnie egy adag spagettiért vagy nudliért. Ezért feladta idei utazási tervét – írja laptársunk, a Privátbankár a Financial Times beszámolója alapján.
A férfi a „régen minden jobb volt” felfogás jegyében megjegyezte, hogy el sem tudja képzelni, látunk-e még olyan erős jent valaha, amilyennel korábban fizettek. Az utca emberének vélekedését látszik igazolni, hogy úgy tűnik, lepattant a devizapiacokról az a nem hivatalos nyílt piaci jegybanki beavatkozás, amellyel a Bank of Japan (BoJ) igyekezett megtámasztani a japán deviza értékét.
Az olcsó jen ugyan ad némi lendületet az inflációnak, a bérek és a vállalati profitok emelkedésének, amivel kimozdíthatná a gazdaságot a stagnálásból, ám az elértéktelenedés tempója és végeláthatatlansága beindította a fogyasztóknál a vészcsengőket. Visszavették kiadásaikat, amivel újra behúzzák a gazdaság fékjét. Így a BoJ nem tud elmozdulni a negatív kamatoktól. A háztartások egy része csak a nagyobb utazásokról mond le, mint az említett 60 éves nyugdíjas, mások a belső kirándulásokat is visszafogják vagy feladják hobbijaikat, és sokan ritkábban járnak vendéglőbe. A vállalatok sem boldogok. A gyenge jen korábban jövedelmezőbbé tette az exportjukat, ám manapság megdrágítja a termelésükhöz használt importált nyersanyagokat és energiát. Így amit nyernek a vámon, azt elvesztik a réven.