Menczer Tamás azt mondta, hogy a tárolók töltöttsége – kapacitásukhoz mérten – 44-45 százalékon áll, míg az ország éves fogyasztásához képest ez az arány meghaladja a 26 százalékot. Az európai töltöttségi átlag ez utóbbi mutatója 15 százalék alatt van – fűzte hozzá.
A kabinet azzal bízta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy intézkedjen 700 millió köbméter, a már meglévő szerződéseken felüli gáz beszerzéséről. Ezt a mennyiséget még be tudnák tárolni a tárolókba – közölte Menczer Tamás.
Hangsúlyozta: az őszi és a téli hónapokra a gáztárolók töltöttsége megfelelő lesz.
Európában most nem az a fő kérdés, hogy mennyibe kerül a gáz, hanem az, hogy van-e elegendő és jut-e mindenkinek.
Az Északi Áramlat-1 gázvezeték leállásáról Menczer Tamás megjegyezte, hogy a helyzet súlyos, mivel Oroszország már a vezeték karbantartási munkálatainak kezdete és a szállítás felfüggesztése előtt is 40 százalékra korlátozta a kapacitást.
A munkálatok hivatalosan július 21-ig tartanak a vezetéken, de jelenleg senki nem tudja, hogy a határidő után valóban megindul-e a gázszállítás, és ha igen, mekkora mennyiségben – mondta az államtitkár.
Ha nem, akkor az "izgalmas helyzetet" teremt, elsősorban Németországban – tette hozzá.
Magyarországra két irányból érkezik az orosz gáz: a déli gázfolyosón – Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül – 3,5 milliárd köbméter jön, míg Ausztria felől további egymilliárd köbméter – közölte.
Menczer Tamás szerint most arról folynak a tárgyalások, hogy a teljes orosz gázmennyiséget átirányíthassák a déli gázfolyósóra.
Hangsúlyozta, hogy az európai gázfelhasználás 40-50 százaléka orosz forrásból származik, tehát ezt nem lehet az egyik napról a másikra kiváltani.
Míg 2010-ben a szomszédos országok közül Magyarországnak csupán kettővel volt gázvezeték-összeköttetése, jelenleg a hétből hattal van. Míg 12 évvel ezelőtt csak egy hosszú távú gázmegállapodása volt az országnak, jelenleg kettő van: egy Oroszországgal, egy pedig a Shell-lel.
