A cikk erdetileg a Piac&Profit magazin november-decemberi számában jelent meg.
Idén a pandémia elhúzódása miatt iparágtól szinte teljesen függetlenül sláger lett a nagy cégeknél a hosszú távú, rugalmas munkalehetőségek felkínálása, ami lényegében annyit jelent, hogy a korábbi, szigorúbb előírások helyett most már bárhonnan lehet dolgozni. Egyedül az számít, hogy meglegyen a munka. Ez azonban új kihívásokat teremtett: a munkatársak egy része home office-ban, a másik az irodában dolgozik. Ennek a két csoportnak kell hatékonyan együtt teljesítenie, kihasználva az olyan technológiákat, amelyek döccenésmentes együttműködést tudnak biztosítani függetlenül attól, hogy a kollégák a világ mely pontjáról jelentkeznek be.
Alapvetőnek tűnik, hogy mára már minden munkahelyen adottak ennek a feltételei, de egy tavaszi felmérés szerint valójában a világ tárgyalótermeinek csupán nyolc százalékának felszereltsége alkalmas arra, hogy magas minőségben lebonyolítson egy videokonferenciát. Nem csoda, hogy arra jutott a Frost & Sullivan üzleti tanácsadó cég elemzése, hogy a videokonferenciás berendezések piacának bevétele a 2020-as 2,75 milliárd dollárról 2025-re 7,71 milliárd dollárra ugrik majd.
Még hatékonyabban aknázzák ki az adatainkat…
Mióta a világot behálózta az internet, a „fű zöld, az ég kék” alapigazságok mellé felzárkózott „az adat aranyat ér”. De az adatok begyűjtése, menedzselése és mozgósítása elég nehézkes lehet a megfelelő infrastruktúra nélkül. Itt jönnek be a képbe a Customer Data Platformok (CDP), melyek már most is dübörögnek, de a jövőben még nagyobb és nagyobb szerepet kapnak majd.
A CDP-k azok a hirdetőoldali felületek, melyek kismillió adatot beszipkázva részletes és személyre szabott ügyfélprofilokat hoznak létre, melyekkel – marketingesen fogalmazva – hatékonyabb kommunikáció érhető el minden felhasznált csatornán. Reálisabban nézve pedig jobban lehet velük dolgokat eladni az embereknek. Ez az egységesített, bőven címkézett, használható ügyfél-adatbázis nemcsak a marketingrészlegeknek elérhető, hanem a pénzügyi, IT-oldal is hozzáfér, vagyis ez az irdatlan felhasználói adattömegek maximális kiaknázásának az egyik nagyon fontos hozzávalója. A cégek pedig egyre inkább ráébrednek az előnyeire, így nem látszik, hogy bármi is útját állhatná a további hódításának.
…és még részletesebben elemzik őket…
Az Ernst & Young (EY) tanácsadó cég idén megkeresett egy sor nagyvállalatot, hogy értékeljék, milyen színvonalon folyik náluk az adatelemzés. A válaszadóknak csupán négy százaléka állította, hogy náluk „rendkívül kifinomult” módon zajlik az adatok kiaknázása. Van tehát hely a fejlődésre, igény meg pláne van rá, hiszen minél részletesebben és pontosabban sikerül szétszálazni a nyers adatokat akár a termelési, akár az értékesítési oldalon, annál nyereségesebben működhet egy cég. A digitális átállásnak a kifinomult adatelemzés is az egyik sarokköve.
A techszektorban tevékenykedő Gartner kutató- és tanácsadó cég azt jósolja, hogy jövőre a világ vállalati stratégiáinak 90 százaléka létfontosságú üzleti eszközként fogja megnevezni az információt, és létfontosságú kompetenciaként az adatelemzést.
…de még jobban akcióba lendül a védelem is
Az utóbbi pár évben egymás sarkát taposták a Facebook, a Google, az Amazon és társaik, vagyis a big tech cégek ellen indult eljárások, és egymás után jöttek a rájuk kiszabott bírságok is. Ezek a mamutok már túl nagyra nőttek, szerepük messze túlmutat az egyszerű techszolgáltatókén, és esetenként olyan szintű visszaéléseket követnek el a felhasználók személyes adataival, amelyek a kétezres évek előtt talán csak a sci-fikben léteztek. Egyre erősödnek a hangok, amelyek ezeket a sokszor egymással össze is játszó monopóliumokat szétszednék.
A techvilág szakemberei szerint ez a közeljövőben még aligha fog megtörténni, viszont az óriások továbbra is a regulátorok célkeresztjében maradnak, és szigorúbb adatkezelési szabályoknak kell majd megfelelniük. De várhatóan mindez csak döccenő lesz az adatgyűjtés és -elemzés amúgy makulátlan felületű sztrádáján, és a szolgáltatók az új körülmények között is megtalálják a módját, hogy az elérhető legnagyobb profitot sajtolják ki magánéletünk részleteiből. Hiszen az adat továbbra is arany marad.
Jön a Mátrix vagy jönnek a Mátrixok
A kiemelt figyelem és az eljárásözön viszont esetleg módosíthat a big tech cégek fejlesztési stratégiáin. A Facebookén már változtatott is, hiszen a közösségi oldal anyavállalatát nemrég átnevezték Meta-ra, ami mögött sokak szerint az áll, hogy Mark Zuckerberg el akarta magát távolítani a közösségi oldaltól annak folyamatos botrányai miatt. A hivatalos magyarázat persze nem ez volt, hanem az, hogy a névváltással jobban a fókuszba tudják állítani a következő nagy dobásukat, a metaverzumot.
Ez lenne a megvalósult Mátrix, egy külön, virtuális világ, ahová VR-szemüveggel és kiterjesztettvalóság-eszközökkel lehetne belépni, és ahová Zuckerbergék szándéka szerint az emberek nemcsak dolgozni járnának, de kikapcsolódni is, szóval nagyjából csak az alvás idejére jelentkeznének ki belőle. A metaverzum felépítéséért a Meta tízezer uniós munkavállalót vesz fel a következő öt évben. Zuckerbergék várhatóan nem maradnak egyedül a tervükkel, és hamarosan a techvilág más nagy játékosai is előrukkolnak a saját metaverzum-koncepcióikkal. Elsősorban az Amazon vagy a Microsoft aktivizálódása várható.
Felpörög az 5G
Az ilyen virtuális világokhoz őrült gyors adatátviteli sebesség kell majd. Ezen a téren sincs, és a jövőben sem lesz megállás: azt ugyan nem tudjuk, hogy a zuckerbergi Mátrix élesítésekor minek fogjuk hívni az aktuálisan leggyorsabb megoldást, de most éppen 5G a neve. Az 5G terjedését eddig főként geopolitikai csatározások gátolták, de Daniel Newman, az amerikai Forbes-on és a MarketWatch-on is rendszeresen publikáló elemző azt várja, hogy a közeljövőben ezek a falak ledőlnek, és nagy ütemben nőni fog a világban az 5G-lefedettség, az alap és az annál is sokkal gyorsabb milliméteres hullámhosszon sugárzó verzió is.
Newman szerint a milliméter-hullámhosszas 5G főpróbája a pekingi téli olimpia lesz, ahol rengeteg olyan berendezést vetnek majd be, amely képes ezt a technológiát kihasználni, azért, hogy a lehető legjobb kapcsolatot biztosítsák a közvetítéseknek. Az „5G Ferrarija” pedig, ha jól sikerül a tesztvezetés, irgalmatlanul meglökhet egy csomó további fejlesztést, illetve magát a digitális átállás egészét is.
IoT, MI, multifelhő
A dolgok internetje ott van a pandémia nyertesei között. Óriási lökést adott az IoT-eszközöknek az, hogy a megfertőződések megelőzése érdekében a világ egészségügyi intézményei, ahol csak tehették, átálltak a telemedicinára. Ez várhatóan akkor is így marad, amikor egyszer végre már sikerül úrrá lenni a koronavíruson: a távvizitet a háziorvos és a páciens videocsettel és különféle szenzoros okoseszközökkel oldja meg, amelyek a beteg szervezetét monitorozzák, az adatokat pedig egyből átküldik a doktor berendezésére, aki így pontos diagnózist állíthat fel, az egymásra köhögés veszélye nélkül. Persze nem csak az egészségügyben jönnek az IoT-fejlesztések! Az 5G-s adatátviteli sebesség minden téren megváltoztatja a játékszabályokat.
Szakértők szerint már a közeljövőben várható a mesterséges intelligencia demokratizálódása. A várakozások szerint hamarosan nemcsak minden cég, de a cégek minden alkalmazottja számára valamilyen szinten elérhető lesz az MI, vagyis a lehető leghatékonyabb folyamatok eléréséért a társaságok pár éven belül működésük minden mozzanatát gépi asszisztenciával végezhetik. Még a pandémiához visszacsatolva: a Net Solutions üzletfejlesztési tanácsadó cég idei felmérése szerint az egészségipari vezetők 57,7 százaléka tervezi, hogy MI-be és gépi tanulásba fektet be, hogy felgyorsítsa a digitális átállását.
Az EY egy idei felmérése kimutatta, hogy a vizsgált vállalatok 60 százalékánál a technológiai befektetések legnagyobb részét a felhőalapú számítástechnikába tolt pénzek tették ki az elmúlt két évben, és 53 százalékuk azt valószínűsítette, hogy ez a következő két évben is így marad. Valóban, a cégek az utóbbi években elkezdtek jobban ráfeküdni felhőkre, pontosabban a multifelhőre, ez pedig slágerré tette a felhőkhöz tartozó infrastruktúra-fejlesztést. Vagyis most már egyre kevesebben vannak, akik az adataikat csak egy helyen tárolják, és nő azok száma, akik a csomagjaikat több privát és nyilvános felhő között terítik szét. Az indokok között mindig ott van az elővigyázatosság.
Ami nélkül ilyen összeállítás nem létezhet
Senkit sem fog meglepni, de a következő években is fókuszban marad a kiberbiztonság. Arról csak akkor feledkezhetnénk el, ha valami csoda folytán egy analóg fordulat állna be a világban, márpedig, mint látjuk, ilyen egyhamar nem lesz. Lesz ellenben még több hekkertámadás. Álljon itt két nyugtalanító szám: az Arkose Labs információbiztonsági cég csak a tavalyi év első négy hónapjában 445 millió kibertámadást regisztrált az élet minden területén. A Verizon nyáron kiadott adatsértési jelentése szerint pedig 2020-ban csak pénzintézeteket több mint 1500-szor támadtak meg kiberbűnözők. Ebből majdnem félezerszer sikerült is adatokat lopniuk.
Nem csoda, hogy az EY kutatása szerint a vállalatok 38 százalékánál top prioritás a biztonság fejlesztése. Más kérdés, hogy a cég másik kutatása – mely kimondottan a pénzintézetekre fókuszált – meg azt mutatta ki, hogy a megkérdezett szervezetek 87 százalékának nincs elég pénze a kiberbiztonság és az ellenálló képesség vágyott szintjének eléréséhez.
És még
Végül szántsunk át néhány további területen, melyek között van, aminél borítékolható a további erősödés, mások jövőjéről viszont még csak latolgat a világ. Folytatódik az érintésmentes tranzakciók és ügyintézések terjedése, csakúgy, mint az automatizációé. A blokklánc-technológia kitörhet a kriptovaluták világából, és átterjedhet más iparágakra. Ha már a kriptoknál tartunk, a bitcoin hivatalos fizetőeszközzé vált Salvadorban. Egyelőre nem egy sikertörténet, de a virtuális pénz egyes várakozások szerint a következő években egyre nagyobb teret kaphat ilyen minőségben is; főleg Latin-Amerika más országaitól és Afrika országaitól várható, hogy maguk is a salvadori útra lépnek, de legalábbis erősen fontolóra veszik azt. És végül: a Google tavasszal bejelentette, hogy egy évtizeden belül kifejleszti a hibátlanul működő, piacképes kvantumszámítógépet. Ha ez megvalósul, akkor végképp minden tudományos munka turbófokozatra kapcsolhat, legyen szó akár új vírusok elleni vakcinák vagy hatékony szén-dioxid-csapdázó berendezések kifejlesztéséről.
