Egészen elképesztő mértékben költekezett túl Rogán Antal a 2025-re jóváhagyott kommunikációs költségkerethez képest, legalábbis ez derül ki a zárszámadási törvény tervezetéből. A tavalyi büdzsé értelmében az azóta megszűnt Miniszterelnöki Kabinetiroda – amit Rogán Antal vezetett – kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 39,5 milliárd forintos előirányzatot nyert el, ám a végső összeg már majdnem kétszer ekkorára, 77 milliárd forintra rúgott.
Fotó: YouTube
A költségnövekedés nem új, korábban lapunk is beszámolt arról, a propagandaminisztériumként is emlegetett Miniszterelnöki Kabinetiroda évről évre rendszeresen messze többet költött kommunikáció és konzultáció címén, mint amennyi az eredeti költségvetési előirányzatban engedélyezett lett volna. A 2025-ös túlköltekezés annyiban mindenképp unikális, hogy
ilyen mértékű, 37,5 milliárdos plusz kiadásra eddig még nem volt példa.
Az előirányzat összege azonban ennek ellenére nem nőtt 2026-ban sem, az Országgyűlés fideszes kétharmada ugyanúgy 39,5 milliárd forintot szavazott meg propagandára, mint a megelőző három évben. Sőt ezt az összeget a kora ősszel, már a Tisza által adott kétharmados parlamenti többség is megtartotta – immár a Miniszterelnökség mint jogutód számára.
Ez azonban valószínűleg a már kötelezettségvállalással lefoglalt összegek miatt történhetett, ugyanis
a 2027-es költségvetési törvény javaslatában már új néven, kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoportként csupán 2 milliárd forint szerepel ezen a soron.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Hogy pontosan mire is ment el 2025-ben 77 milliárd forintnyi adófizetői pénz, az egyelőre nem ismert, ugyanis a zárszámadási törvényt a kabinet még nem terjesztette a parlament elé. A költségvetés fejezeti indokolásában is csak a minden évben szokásos lózungok olvashatók:
„Az előirányzat tartalmazza a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz kapcsolódó egységes lakossági kommunikációs és konzultációs feladatok fedezeteit, különösen írásbeli konzultáció lefolytatását, Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátását, az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatokat, valamint a tájékoztató kiadványok terjesztését.”
A pótköltségvetés nyilvános indoklása pedig – annak ellenére, hogy azt már az új kormányzat állította össze – még ennyit sem köt az adófizetők orrára.
Ugyancsak az ígért transzparencia ellen szól, hogy cikkünk írásakor a 2027-es költségvetésnek, mely gyakorlatilag nullára csökkentette a propagandaköltéseket, még csak egy általános, 50 oldalas makrogazdasági indoklása olvasható, holott az igazán izgalmas részletek épp a fejezeti indoklásokban lennének elérhetők. Az előző kabinet ezeket az egyébként több száz oldalra rúgó dokumentumokat már a büdzsé benyújtásakor nyilvánosságra hozta.
Nem a BL-döntő volt a legdrágább, sőt!
Szintén izgalmasan alakultak a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt eseményeinek költségei. 2025-ben a tárca alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Zrt. (NRÜ) feladataira, azaz a nemzeti rendezvények előkészítésével, lebonyolításával és azok kommunikációjával kapcsolatos kiadásokra, valamint a kiemelt nemzetközi sporteseményeket érintő feladatok és kommunikáció ellátására 37,7 milliárd forintot különítettek el, ám a zárszámadás tanúsága szerint ezekre a Rogán-tárca 48,9 milliárd forintot költött el.
A zárszámadás mellékleteinek ismerete nélkül itt is csak sejteni lehet, hogy az állami ünnepségek (köztük az augusztus 20-i programsorozat, benne a tűzijáték), valamint a jelentősebb sportesemények tették ki ezt az összeget. Némileg segítségünkre lehet, hogy az NKOH nyilvánosságra hozta az 500 millió forint feletti támogatási összegeket, ezekből az derül ki, a tavalyi évben a legnagyobb tételek közé tartozott:
- az augusztus 20-i rendezvénysorozat 14,2 milliárd, mellé a tűzijáték 3,1 milliárd forintért;
- a Moto GP superbike versenysorozat 10,6 milliárd forintért;
- a judo-vb és éves kongresszus 6 milliárd forintért;
- a Gyulai István Memorial (atlétikai verseny) költségei 2,7 milliárd forintért.
2026-ban azután némi változás állt be: ebben az évben külön költségvetési sorra kerültek a kiemelt állami rendezvényekkel és a kiemelt nemzetközi sporteseményekkel kapcsolatos kiadások, de mindkettő a kormányváltás előtt és után is ugyanahhoz a tárcához, előbb a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda, később a Pósfai Gábor nevével fémjelzett Belügyminisztérium égisze alá tartozott. Az idei évben állami rendezvényekre 26,4 milliárd forintot szánt az előző, majd a pótköltségvetésben az új kabinet is, míg sportvonalon mind az Orbán-, mind a Magyar-kormány 38,5 milliárd forintos előirányzattal tervezte meg ezt a költségvetési sort. Az NKOH fenti adatai szerint az idei évben a legjelentősebb tételek:
- a szeptember közepi World Athletics Ultimate Championships 19,1 milliárd forintért,
- az augusztus 20-i Szent István napi rendezvények 12,7 milliárd forintért, mellette a tűzijáték 3,5 milliárd forintért,
- a Moto GP 5,3 milliárd forintért,
- a májusi Bajnokok Ligája-döntő 2,4 milliárd forintért;
- a Gyulai István Memorial idén is 2,7 milliárd forintért;
- a „Hacacáré – Együtt a zenében” országos könnyűzenei rendezvénysorozat 3,9 milliárd forintért.
Fotó: DepositPhotos.com
2027-ben ismét jelentős események irányítják Magyarországra a sportrajongók figyelmét: vízisportok közül kajak-kenu mellett úszásban és vízilabdában, ezen túlmenően pedig női kézilabdában, valamint öttusában is a világ legjobbjai mérettetik meg magukat Magyarországon. Ezekre a Tisza-kormány összesen 83,9 milliárd forint kiadást szeretne előirányozni.
Az NKOH adatai szerint eddig a vizes vb-re az úszószövetségen keresztül 3,2 milliárd forintot, míg az NRÜ-n keresztül 9,7 milliárd forintot költöttünk. A kajak-kenusok világversenyének előkészületei eddig 900 millió forint alatt voltak, és a nők kézilabda vb-jének előkészítése sem került többe 800 millió forintnál, és a listában nem találtunk az öttusázók világversenyére utaló kiadást.
Pósfai Gábor belügyminiszter a Telexnek azt mondta erről a négy eseményről, hogy
„az előző kormány által elkülönített összeget szinte minden esetben igyekeznek radikálisan csökkenteni, sok esetben megfelezni”.
A sportért is felelős belügyminiszter közölte, a vizes vb-re szánt eredetileg 80 milliárdos költséget, melyből 63 milliárd a 2027-es év kiadása lett volna, szeretnék megfelezni, ahogy a női kézilabda-vb 28 milliárdra tervezett kiadását is. A belügyér a kajak-kenu-vb 5 milliárdos költségét is túlzónak tartotta, mint fogalmazott, „jóval kevesebből meg fogjuk csinálni”. Az öttusa-vb-nek pedig még nincs aláírt szerződése, ezért szabadabb a mozgástér – mondta a lapnak Pósfai Gábor.
A tárcavezető azt is közölte, a Bajnokok Ligája döntője nemzetgazdaságilag megérte, az UEFA még vissza is utalt 800 millió forintot, de úgy vélte, a World Athletics világdöntőre kiadott pénz – hiába volt sportszakmailag sikeres – nagyon nagy összeg.
Pósfai közölte azt is, hogy kialakítottak egy kritériumrendszert, és mostantól csak olyan eseményt rendeznek, ami ezen szakmai, gazdasági és egyéb kritériumoknak is megfelel. Kijelentette, értelmezhető bevételi láb nélkül felesleges eseményeket idehozni. A döntésnél a gazdasági hatás, a várható vendégéjszakák száma mellett súlyozzák a társadalmi hatást és a nemzetközi presztízst is, és végül egy objektív pontszám alapján hoznak döntést – mondta.
Fotó: Facebook / Pósfai Gábor
Összességében 2025-ben Rogán Antalék kommunikációra és konzultációra, valamint kiemelt nemzeti és sportrendezvényekre a tervezett 39,5 milliárd, valamint 37,7 milliárd forint, azaz összesen 77,2 milliárd forint helyett 77 milliárd, valamint 48,9 milliárd, azaz összesen 125,9 milliárd forintot költöttek. A tervek szerint az idei évben – immár a Miniszterelnökség, illetve a Belügyminisztérium – 104,4 milliárd forintot fog tudni ilyen célra fordítani, míg 2027-re ez az összeg 85,9 milliárd forintra fog csökkenni.
