4p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az átlagos nyugdíj értéke sokkal jobban emelkedik, mint az emelés alapján számolt járandóságé.

A választás előtti költségvetési osztogatásnak kifejezetten előnyös hatásai voltak a nyugdíjakra a 2021-es évben - derül ki a tavalyi évi költségvetés zárszámadásából. Ám ennek ellenére is siralmas kép rajzolódik ki, ha összességében nézzük a nyugdíjas társadalom helyzetét.

Mindenekelőtt idézzük fel, mi történt a tavalyi évben a nyugdíjak vonatkozásában. Év elején a szokásos emelés 3 százalékos volt a költségvetési törvényben jelzett várt inflációnak megfelelően. Ezt követően februárban megérkezett a visszaépülő 13. havi nyugdíja egyheti részlete. A gazdasági folyamatokra hivatkozva - és feltehetően a közelgő választásoktól sem függetlenül - a kormány a maga nemében rendkívüli döntést hozott, amikor előrehozta a szokásos novemberi kiegészítő emelést. Ez azért nevezhető joggal szokatlannak, mert a sajtó, az érdekvédelmi szervezetek és a témával foglalkozó szakemberek rendre korán jelzik, ha a valós infláció meghaladja a nyugdíjemelés mértékét, ám a kormány mindig tartotta magát a törvényben foglaltakhoz és csak novemberben igazította ki az ellátásokat. Leszámítva 2021-et.

Szóval júniusban érkezett még egy 0,6 százalékos korrekció, majd novemberben is szükséges volt hasonló lépés, akkor 1,2 százalékos további emelést hajtottak végre visszamenőleges hatállyal. Így a nyugdíjakat összességében 4,9 százalékkal emelték.

Régóta nem volt ilyen helyzet. Fotó: Depositphotos
Régóta nem volt ilyen helyzet. Fotó: Depositphotos

Szintén a választással lehet összefüggésben, hogy a törvényben rögzítetteket felülírva, minden érintettnek egységesen a maximális 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot fizette ki a kormány.

A nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj egyheti részével a zárszámadás szerint 7 százalékos emelkedés valósult meg, ami 2,3 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. Ez régóta nem látott előnyös helyzetbe hozta a nyugdíjas társadalmat - legalábbis számszakilag. Ennél nagyobb reálszintű emelkedésre legutóbb 2014-ben - tehát 7 évvel korábban - volt példa.

Ennél azonban még szebb kép rajzolódik ki akkor, ha figyelembe vesszük a nyugdíjrendszerbe újonnan belépőket is. Velük együtt ugyanis még ennél is nagyobb reálérték-változást kapunk. Ennek az az oka, hogy az elmúlt évek lendületes béremeléseinek következményeként a rendszerbe mostanában belépők induló nyugdíja nagy mértékben haladja meg a korábban belépők ellátását. A jogszabályok alapján ugyanis a nyugdíja vonulás előtti időszak kereseteinek fontos szerepe van, így járhat jól az, aki az elmúlt évek bérnövekedéseinek idején vált inaktívvá. Ráadásul emellett az állomány is cserélődik; a belépők mellett vannak kikerülők is (elhalálozás miatt), az ebből fakadó átértékelődés mutatkozik meg a számok közti különbségben.

Az új belépők figyelembevételével az átlagnyugdíj tavaly az emelésekkel számolt 7 százalék helyett 9,4 százalékkal gyarapodott, ami már 4,6 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. Az átlagnyugdíj esetében ennél nagyobb szintű reálérték-növekedésre legutóbb 2005-ben - vagyis 16 évvel korábban - volt példa, mint az az alábbi grafikonon is jól látható.

Noha a két mutató, az emelések alapján számolt reálérték, valamint az átlagnyugdíj reálértéke sok éve nem látott szinteket ért el a kormány exra juttatásainak köszönhetően, ezek eredője egy sokkal elkeserítőbb képet rajzol ki.

Ahogy az a grafikonon is jól látszik, a két érték közötti differencia ugyanis legutóbb 2008-ban volt a mostaninál is nagyobb (tavaly 2,3 százalékpont volt a különbség, akkor 2,8 százalékpont). Ez pedig a nyugdíjas társadalom folyamatos kettészakadására utal, bár lényegében természetes folyamatról van szó.

A folyamat természetes jellegére a zárszámadásban is kitérnek, mint írják:

"1989-hez viszonyítva például a végig állományban lévők nyugdíja 23,2-szeresére nőtt, az (értelemszerűen az aktuális, tehát jelentősen változott állományokra kalkulált) átlagnyugdíj viszont 27,4-szeresére. (Alapvetően a folyamatosan beáramló új nyugdíjak ellátásnövelő hatása miatt.) Ebből kiindulva, az eltelt időszak fogyasztói árnövekedését (2022-től a nyugdíjasokét) figyelembe véve a két szemléletben az ellátások reákértéke 18,8 százalékkal, illetve 40 százalékkal emelkedett 1989 óta összesen."

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!