Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

A kormány a közmunkásokban, álláskeresőkben és inaktívakban látja a munkaerőpiaci tartalékot. Közülük azonban alig több 12 százalék tudna jó eséllyel elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, ráadasul egyharmaduk a hátranyosabb helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben él. Ez pedig azt jelenti, hogy a fennálló piaci problémákra a keleti megyékben találja meg a megoldás kulcsát az Orbán-kormány.

A legfrissebb statisztikák arra engednek következtetni, hogy a hazai munkaerőpiac nagyjából a csúcspontja közelében járhat már. Igaz ugyan, hogy a foglalkoztatottak száma képes volt minimálisan tovább emelkedni, a munkanélküliek számában érdemi változás nem történt, ha pedig az egyes rátákat vizsgáljuk, egyértelműen stagnálás rajzolódik ki. Ez főként azért sem lehet a kormány számára túl előnyös fejlemény, mert továbbra is célja a teljes foglalkoztatottság elérése. Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor határozta meg ennek mércéit: 150 ezer munkanélküli, valamint 3 százalékos munkanélküliségi ráta. Ehhez a statisztika szerint 16 ezer fős, illetve 0,6 százalékpontos további csökkenésre lenne szükség. 

A célhoz vezető úton azonban egyre nagyobb problémává súlyosbodott a munkaerőhiány, aminek megoldása olyan külön intézkedéseket kíván a kormány részéről, mint például a napokban indított, munkaügyi központokat érintő pilot-program, amivel legalább 50 ezer embert szeretnének visszasegíteni az elsődleges piacra. A Pénzügyminisztérium szerdai közleménye szerint "a közfoglalkoztatottak, az álláskeresők és az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonására" fokozott figyelmet fordítanak az elkövetkezendő időszakban, hiszen körükben még jelentős a munkaerő-tartalék. 

Tény, hogy a közmunkások, álláskeresők és inaktívak több mint 3,1 millió főt tesznek ki, ám számításaink szerint jelentős hányaduk nagyon nehezen foglalkoztatható. Részben a végzettségükből fakadóan, részben pedig azért, mert munkaerőpiaci szempontból hátrányos térségben élnek, ahol még mindig inkább a munkanélküliség jelenti a főbb problémát.

A legutóbbi adatok szerint 142,9 ezer közmunkás volt, akiknek több mint fele, 57,6 százaléka legfeljebb 8 általános iskolát végzett el. Ebből kiindulva a közfoglalkoztattak között a végzettséget tekintve 60,5 ezer fő lenne az, aki viszonylag könnyen megtalálhatná a helyét az elsődleges piacon. Érdemes megnézni a megyei eloszlásokat is, hiszen

a közmunkások 45,8 százaléka három megyében él: Szabolcs-Szatmár-Beregben, Hajdú-Biharban és Borsod-Abaúj-Zemplénben, ami jelzi: ebben a térségben továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a piac az állami foglalkoztatási programokra.

Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha az álláskeresőket vizsgáljuk meg. A legutóbbi statisztika szerint több mint 257 ezren voltak regisztrálva, akik 35 százaléka szakképzetlen munkaerőt képvisel. Vagyis nagyjából 167 ezren képezik a könnyebben mozgósítható, legalább középfokú végzettséggel rendelkező tartalékot közöttük. Ha megyék szerint vizsgáljuk a létszámokat, 34,5 százaléka az álláskeresőknek, 88,8 ezren a keleti régió három megyéjében regisztráltak. 

Bár az inaktívak több mint 2,7 milliós létszámot képviselnek Magyarországon a 15-74 éves korcsoportban, közöttünk mindössze 230 ezren vannak azok a legfrissebb adatok szerint, akik szeretnének dolgozni belátható időn belül. Ez 8,2 százalékos arányt jelent. A végzettséget nézve az inaktívak 36,8 százaléka legfeljebb 8 általánost végzett el, tehát nagyjából 1,02 millió ember elég nehezen lenne foglalkoztatható. 

Mivel végzettség szerinti nem ismert, hogy hányan szeretnének dolgozni, ezért a teljes inaktív létszámra kapott 8,2 százalék alapján 145,5 ezren lehetnek azok, akik dolgoznának és hasznosítható végzettséggel rendelkeznek. 

Ezek alapján a Pénzügyminisztérium által nevesített, 3,1 milliós összlétszámú tartaléknak 12 százaléka, 373 ezer ember foglalkoztatását lehetne hatékonyan ösztönözni. Abban az esetben, ha mindegyiküket sikerülne bevonni az elsődleges munkaerőpiacra, egész közel kerülhetnénk a kormány egy másik - egy ideje nem hangoztatott - tervéhez, az 5 millió adófizető állampolgárhoz. 

Becslésünk szerint a mozgósítható, hasznos munkaerőtartalék harmada, 112 ezer ember Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben él, ami jelzi, hogy a kormánynak kiemelt figyelmet kellene fordítania a térség munkaerőpiaci problémáira.

Már az nagy lépést jelenthetne, ha ezekben a megyékben sikerülne az országos átlag közelébe mérsékelni a munkanélküliséget a közfoglalkoztatás súlyának csökkentésével párhuzamosan. Ehhez pedig új piaci munkahelyek kellenének, ezen a téren mérföldkő a debreceni BMW-gyár, mely nemcsak a hajdúsági megyeszékhely agglomerációjából, de távolabbi városokból is felszívhatja a munkaerőt. A történet természetesen nem ennyire egyszerű, hiszen jó eséllyel a térség munkaerő-kínálata nem feltétlenül rendelkezik azzal a szaktudással, amire az új gyárnak szüksége van.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.