Csütörtökön azt közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy Nagy Márton miniszter behívatta a hivatalába a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ), köztük a Mol képviselőit a belföldi piacon kialakult magas üzemanyagárak miatt. Nagy Márton ismételt színre lépése némileg meglepő volt, hiszen a héten a benzin esetében minimális árcsökkenés volt, 4 forinttal ment le ennek az üzemanyagnak az ára, miközben a gázolaj esetében egy forintos emelést láthattunk.
Ám a szerény változások sem segítettek abban, hogy az uniós rangsorban a magyar árak relatív érdemben javuljanak. A friss uniós adatok alapján 10 olyan ország is van, ahol a magyarországinál olcsóbb benzinárakkal találkozhatunk. Sorozatunk számos korábbi részében hangsúlyoztuk már, hogy ez azért is döbbenetes, mert Bulgária után a magyarok életszínvonala a legalacsonyabb az Európai Unióban.
Ha a régiós rangsort vizsgáljuk, akkor is hasonló kijelentéseket tehetünk, hiszen a magyarországi áraknak a bolgár és a román szint körül kellene lenniük, ehelyett az osztrák árak köszönnek vissza.
Ha a gázolaj árát hasonlítjuk össze, akkor az uniós összevetés még szomorúbb képet mutat. Amíg a benzinnél legalább az alsó harmad közelében voltunk, a dízel esetében viszont 16 olyan ország is van, ahol olcsóbban lehet tankolni, mint nálunk.
Ha a régiós rangsort nézzük, ott is hasonlóan elkeserítő képet láthatunk, hiszen az összes volt szocialista országban olcsóbb ez a fajta üzemanyag, mint nálunk. Csupán az osztrák kutaknál kell egy liter gázolajért többet fizetni.
A fentiek alapján mondhatnánk, hogy Nagy Márton kritikája akár jogos is lehetne, hiszen a régiós átlagnál mintegy 7-9 százalékkal drágább mind a két üzemanyagfajta. Csakhogy ebben a kormány keze vastagon benne van, hiszen az áfa mértéke eleve nálunk a legmagasabb az egész Unióban. Ráadásul ezen felül több „extraadó” is terheli az üzemanyagokat vagy a forgalmazókat, ami a szakértők szerint további 20-25 forintos pluszt jelent. Ugyanakkor ezekre a bevételekre az ezer sebből vérző költségvetésnek szüksége van, így a kormány mozgástere meglehetősen korlátozott. Leginkább arra szorítkozhat, hogy kommunikációval megpróbálja eltolni magától az üzemanyagok magas ára miatti felelősséget. Ennél határozottabb beavatkozás, vagyis egy esetleges árszabályozás megint hiánnyal fenyegetne, ami politikailag akár nagyobb gondot is okozhat, mint amekkora nyereséget jelentene, ha 20-30 forintos árcsökkentést kikényszerítenének.
Most épp a forint miatt izgulhatunk
A héten végre megállt az olaj áremelkedése és a pénteki kisebb plusz ellenére is heti szinten csökkenést láthattunk. Az ármozgást két tényező alakította aktívan az elmúlt napokban, egyrészt az amerikai kamatcsökkentési várakozások, másrészt a közel-keleti helyzet.
Fotó: Depositphotos
A héten ugyanis a friss amerikai inflációs adatok azt jelezték, hogy az eddigi kedvező folyamat megfordult és ismét áremelkedést mértek a statisztikusok. Ráadásul a szűrt adatok, a maginfláció kifejezetten kedvezőtlen képet festett, így tovább csökkent annak az esélye, hogy a korábban várt három kamatcsökkentést végrehajtaná az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. A magasabb kamatok ugyanakkor a közgazdasági szabályszerűségek miatt alacsonyabb gazdasági növekedést, így kisebb keresletet feltételeznek, amely miatt a héten mérséklődött az olaj tőzsdei jegyzése.
A másik oldalon viszont a geopolitikai feszültségek ismét aggasztóak, a befektetők is attól tartanak, hogy Irán megtorolhatja a damaszkuszi nagykövetsége elleni támadást, amit a perzsa állam Izrael számlájára ír.
Az is az árcsökkenés irányába hatott, hogy a héten publikált friss előrejelzésében a Nemzetközi Energia Ügynökség csökkentette a 2024-es világ olajkereslet-növekedésére vonatkozó várakozását, és 2025-re további lassulást jósolt. A fentiek miatt több elemző is úgy látja, hogy az olajár elmúlt hónapokban látott szárnyalása megtörhet, igaz, ehhez az is kell, hogy ne legyen újabb fegyveres konfliktus. Az ING friss elemzésében például azt írta, hogy fenntartják a Brentre vonatkozó előrejelzésünket, amely az idei év második negyedévében átlagosan 87 dollár hordónként.
A változatlan amerikai kamatoknak ugyanakkor volt negatív hatása is, az elemzők ugyanis egyre biztosabbak benne, hogy miközben a Fed kivár, az Európai Központi Bank hamarosan vágni fog. A várható kamatkülönbségek miatt pedig már most elkezdett erősödni a dollár, amely nem csak az euró ellenében tette ezt meg, hanem a forinttal szemben is. Az egy hete még 360 alatti dollár-forint kurzus pénteken 366 fölé került. Ez a változás pedig bőven ellensúlyozza sajnos az olaj árcsökkenését, így a magyar kutaknál a további áremelkedésnek még nagyobb is az esélye, mint az esésnek.
Csak a piaci folyamatokat figyelembe véve a jövő héten nem várható érdemi változás. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a kormányzati nyomás miatt kisebb, 5-8 forintos árcsökkentés jön majd.
