A Vodafone-ügyletnél is nagyobb falat lesz a Budapest Airport visszavásárlása, de ennél több információt nem oszthat meg – mondta az Indexnek adott interjújában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető az élelmiszeriparral kapcsolatban kifejtette, szeretnék megszervezni a piacot vertikálisan, azaz a termeléstől egészen a kereskedelemig, és el akarják érni, hogy az a folyamat végig magyar kézben legyen.
„A belföldi igények kielégítése mellett az is cél, hogy érdemben növeljük a feldolgozott élelmiszer kivitelét”
– hangsúlyozta Nagy Márton, hozzátéve, új exportpiacokra szeretnének betörni és pozíciókat szerezni.
A miniszter elismerte, a magas infláció miatt a fogyasztás visszaesett, ám a tavaly nyári magas energiaárak tükröződnek vissza az utolsó negyedév adataiban. Szerinte reális az idei évre tervezett 1,5, illetve a jövő évre előrevetített 4 százalékos GDP-növekedés. Sikernek értékelte a Baross Gábor Hitelprogramot, melynek forgóeszközhitel-kerete már kimerült, a beruházási hitelkeretből pedig kevés maradt. Nagy Márton azt ígérte, öt nap alatt elbírálják a pályázatokat.
A megnövekedett inflációért a gazdaságfejlesztési miniszter is a szankciókat, illetve előtte a koronavírus-járványt okolta, ugyanakkor – egykori MNB-alelnökként – odaszúrt Matolcsy Györgynek is, mert szerinte a mostani helyzet
„más hozzáállást igényel a monetáris politikától”.
Nagy Márton szerint a forintárfolyam alapvetően az energiaáraktól függ, „bármekkora is az alapkamat”.
Matolcsy György jegybankelnök decemberi, a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt elmondott beszédére Nagy Márton úgy reagált, „az MNB független, így az intézmény és annak vezetője a saját döntéseiért maga vállalja a felelősséget, legyen az bármilyen kicsengésű”. Úgy véli, a monetáris vezetésnek „fontos szem előtt tartani a piaci kamatvárakozásokat”, ezért a tárcavezető
csak reménykedik abban, hogy az MNB mihamarabb elkezdi a kamatok csökkentését.
A forintárfolyam volatilitását illetően a tárcavezető úgy vélte, az hasonló az euródollár árfolyamához, mert az EU-ban van energiaválság, a tengerentúlon meg nincs. Az euró bevezetéséről szólva elismerte, a válságkezelésben valóban lenne pozitív hatása, de szerinte a bevezetés ideje csak akkor jön el, amikor „elérjük vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó uniós GDP-átlag 90-95 százalékát”.
Az extraprofitadóról szólva Nagy Márton azt mondta, az addig marad, „amíg a két kiváltó ok le nem kerül az asztalról”, azaz normalizálódnak az energiaárak, valamint „megszűnnek az extraprofitok”. Kifejtette, utóbbit mérik is, az energiaszektorban az Ural- és Brent-típusú olajközti különbségben, míg a pénzintézeti szektorban a jegybanki irányadó kamat és a lakossági látra szóló betéti kamatkülönbözet révén.
Az akkumulátorgyárak kérdésére kitérve a tárcavezető megjegyezte, foglalkoztatás terén „nincs sok a rendszerben”, de azt hozzátette,
„csak akkor lehet külföldieket nagyobb számban alkalmazni, ha olyan üres munkahelyeket látunk, amire nincs magyar jelentkező”.
A debreceni üggyel kapcsolatban dicsérte a beruházást,
az ellenállásról azt mondta: „szándékolt félelemkeltést érzek”,
és aláhúzta, a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat kell betartania az összes, így a gödi és a leendő debreceni üzemnek is.
A jövőre áttérve úgy vélte, Ausztria mindig is viszonyítási pont volt, és álláspontja szerint
„a nyugati szomszéd beérése (…) nem egy elrugaszkodott álom”.
