A több mint 27,000 dolgozó megkérdezésével 34 piacon, köztük Magyarországon végzett kutatás eredményei azt mutatják, hogy globálisan és itthon is egyre többen fontolgatják új munkahely keresését. Igaz, míg a nemzetközi adatok arra utalnak, hogy e mögött sok esetben a pandémia hatására átértékelt professzionális és személyes célok és a felülvizsgált munkaerőpiaci pozíció állhat, addig nálunk továbbra is – globális összehasonlításban is kiugróan magas léptékben – a bérezés és a juttatások vezetnek a karrierdöntések során.
Kikristályosodó célok, új elvárások
Nem kérdés, hogy a világméretű járvány váratlan dinamikák sokaságát idézte elő. Az elmúlt két évben a tömeges elbocsátásokat követő rohamos toborzások hatására sok munkaerőpiacon tapasztalhatták meg az emberek, milyen a gazdaság száguldó hullámvasútján ülni. Ugyanakkor a COVID-19 kihívásai mindenhol felszínre hozták a dolgozók alkalmazkodóképességét is, hiszen minden nehézség és sorsfordító kihívás ellenére beleálltak a küzdelembe, és mindvégig állták a sarat.
A hazai munkavállalókra is hatással voltak a pandémia, a home office és a bizonytalanság hosszú hónapjai. A alkalmazásban álló magyarok 44 százaléka számolt be arról, hogy stresszesebbé váltak a mindennapjai a pandémia óta, és ez változtatásra sarkallja.
70 százalék nyilatkozott úgy, hogy világosabbá váltak személyes céljai, kicsivel több mint kétharmad számára pedig a szakmai céljai is jobban körvonalazódtak az elmúlt időszakban. Bár ezek az értékek rendre a COVID-19 járvány hatásairól árulkodnak, sok esetben elmaradnak a nemzetközi adatoktól, ahol a szakemberek szerint még inkább kirajzolódik a dolgozók „nagy felismerése”, személyes pozíciójuk és munkaerőpiaci helyzetük küszöbön álló tömeges átértékelése. A munkavállalók tudatosabbak többek között a rugalmasabb munkavégzés, a jobb fizetés és a versenyképességüket megőrző képzések tekintetében.
Magyarországon például a megkérdezett dolgozók 76 százaléka szeretne nagyobb rugalmasságot karrierjében a járvány tapasztalatainak hatására, ugyanakkor a globális átlagtól (67 százalék) elmaradva, de így is több mint az alkalmazottak fele, 55 százalék érzi magát felvértezve, hogy változásokat eszközöljön az életében az egészséges „work-life balance” érdekében. Üzleti vezetők szerint ezek a trendek mind egy új norma kialakulásához vezetnek a munkaerőpiacon, hiszen a változást kereső munkavállalók ösztönzőleg hatnak a környezetükre is. Nemzetközi szinten a megkérdezettek több mint fele, Magyarországon 42 százalék nyilatkozott úgy, hogy kollégáik vagy barátaik hasonló döntései inspirálták abban, hogy változtassanak a karrierjükön. Itthon összességében a megkérdezettek alig több mint háromnegyede elégedett eddigi karrierdöntéseivel, ami nemcsak a nemzetközi átlag (84 százalék) alatt van, de környező országokhoz képest is alacsony.
A magyarok világelsők a bérezési igény jelentőségét tekintve
Kiugróan magas – és úgy tűnik, ezen a járvány hosszú hónapjai sem változtattak – a bérezés és a juttatások szerepe a magyarok karrierdöntései során, és ez minden bizonnyal abban is szerepet játszik ahogyan eddigi karrierútjukat értékelik. Világelsőként, nálunk a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kompenzáció mértéke a legfontosabb szempont a tényezők között egy állásajánlat értékelésekor. Bár mindenhol ez a tényező vezet, sehol sem annyira kiugróan, mint nálunk, hiszen globális súlya mindössze 58 százalék. Az a tény, hogy a közép-kelet-európai piacok válaszai húzzák fel a nemzetközi átlagot, utalhat a régiós bérek vásárlóerejének csökkenésére vagy akár európai összehasonlításban relatív alacsony színvonalára is. Bár egy évvel ezelőtt arról számolhattunk be, hogy a hazai dolgozók nemcsak a bérgaranciát és a munkahelyek biztonságát helyezték előtérbe, de több mint kétharmaduk kimondottan értékelte a munkaadója támogatását a nehéz helyzetben, a vállalatok számára jelzésértékű lehet, hogy ez a kedvező hangulat bérfejlesztés nélkül valószínűleg nem maradhat tartós.
Továbbra is a fizetés marad a legfontosabb szempont, de a nem pénzügyi juttatások lehetnek azok, melyek megkülönböztethetik egymástól a munkáltatókat a toborzási stratégiájukban – állítja Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. Most, hogy a munkaerőnek világosabb elképzelése vannak a szakmai célkitűzéseiről, a szervezeteknek teljesen átláthatóan kell kommunikálniuk a teljes juttatási csomagról, hogy előnyt biztosítsanak a legképzettebb munkaerő bevonzásához és megtartásához – tette hozzá a szakember.
A bérekkel kapcsolatos dolgozói vélekedéseket tovább árnyalja, hogy míg világviszonylatban 40 százalék azok aránya, akiket előléptettek az elmúlt időszakban és az összes megkérdezett 18 százaléka a nagyobb felelősség mellé béremelést is kiérdemelt, addig itthon a dolgozók 75 százaléka nem lépett előre a ranglétrán, illetve mindössze minden tizedik hazai válaszadó kapott az előléptetéssel együtt azonnali – tehát nemcsak beígért – béremelést.
A bérek mellett fontos megemlíteni azokat a további szempontokat, amelyek a hazai munkavállalókat befolyásolják karrierdöntések során. A magyarok a rugalmasságot (50 százalék) is jóval a világátlag (39 százalék) feletti súllyal veszik latba, lényeges a biztonságos munkakörnyezet (48 százalék) is, és értékelik, ha egy figyelmes és tiszteletreméltó munkaadónak dolgozhatnak (45 százalék). Mivel sokan számoltak be a stressz-szint emelkedéséről, érthető, hogy 39 százalék számára szempont, hogy kezelhető mértékű legyen a munkahelyi stressz.
Hogyan tudnak a munkáltatók alkalmazkodni a felbátorodott munkaerő változó elvárásaihoz? Azok a vállalatok, amelyek tevékenyen felkarolják ezt az új társadalmi megállapodást annak minden teendőjével együtt, sokkal felkészültebbek arra, hogy biztosítsák a felépüléshez és a növekedéshez szükséges munkaerőt – véli a Randstad Hungary ügyvezetője.
