Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára szeptember 6-án sajtótájékoztatót tartott, és ezen nagy bejelentést tett: november végétől ismét megnyitják a pályázati lehetőségeket a lakossági napelemes programban. Az új pályázat ugyanazokkal a feltételekkel fog futni, mint a tavaly decemberi, tehát azok, akiknek éves bruttó átlagjövedelme 4 millió 850 ezer forint alatt van, száz százalékos támogatást kaphatnak napelemek telepítésére, illetve komplex napelemes fűtési rendszerek telepítésére. Előbbi esetben 2,9, utóbbi esetben 11,3 millió forintos támogatást lehet – és lehetett az előző körben is elnyerni.
Ez remek hír a jelenlegi „energiavészhelyzetben”, miközben sokan rettegve várják a téli rezsiszámlákat. Végig is járta a magyar sajtót a bejelentés híre, az első körről lemaradtak közül biztosan sokan el is gondolkoztak rajta, hogy most esetleg pályázzanak.
Az államtitkár azt is megemlítette, hogy a tavaly megnyitott első körben 43 ezer beadott pályázatot kellett értékelni, és jól haladnak ezek feldolgozásával: már 21 800 támogatói döntést hoztak, mintegy 89 milliárd forintnyi összeget kiutaltak, ezeknek a projekteknek a megvalósítása már elkezdődött.
„ez minden idők legsikeresebb klímavédelmi és ellátásbiztonsági pályázata”.
Az államtitkár azonban – hogyan is szokás mondani? – nem fejtette ki az igazság minden részletét megszólalásában. Ha megnézzük a kormányzati összesítő oldalt a pályázatról, akkor azt láthatjuk, hogy a legutolsó, mai, szeptember 12-i frissítés szerint kicsit más számok láthatók az RRF 6.2 néven futó napelemes pályázatok mellett.
Itt ugyanis az látszik, hogy 89 milliárd forint helyett egészen pontosan 0, azaz nulla forintot utalt ki a kormány a pályázóknak.
Ehhez képest már csak részletkérdés, hogy támogatói döntés is csak 71,190 milliárdról született, tehát a 89 milliárdos összegről sem tudjuk, honnan került elő. Azt a kijelentést, miszerint „jól haladnak” a pályázatok feldolgozásával, árnyalja egy kicsit, hogy március végére ígérték ezek feldolgozását, a folyamat pedig még mindig zajlik.
Elszálltak a piaci árak
Csakhogy a baj még annál is sokkal nagyobb, mint hogy eddig egyetlen forintot sem utaltak ki a nyertes pályázóknak. A kiírás szerint a napelemes rendszerekre pályázók 0 forintos önerővel, 2,9 millió forint támogatásból telepíthettek volna napelemeket, ez kilowattonként nagyjából nettó 380 ezer forintos árat jelentett. Pártos Balázs, az EnerGO ZERO Kft. tulajdonosa és ügyvezetője szerint ez tavaly decemberben reális árnak számított, nem véletlen, hogy a napelemes cégek kaptak az alkalmon, és kivitelezőként pályázatok százaiban, akár ezreiben működtek közre kivitelezőként, azaz vállalták, hogy a támogatói okirat beérkezése, valamint 40 százalék előleg kiutalása után megvalósítják ezeket kivitelezőként.
A gondok ott kezdődnek, hogy ma már nagyon nem ennyi egy ilyen rendszer piaci ára. „Ha most bemegy valaki az utcáról egy napelemes céghez, akkor kilowattonként nettó 480-490 ezer forintos árakról kaphat árajánlatot, de lehet, hogy két-három hét múlva ez mondjuk nettó 500-510 ezer lesz, és minél kisebb egy rendszer, fajlagosan annál drágább” – mondja Pártos Balázs, aki hozzáteszi: „ehhez sok cég még elkér egy 70-80-90 százalékos előleget is, a kivitelezést pedig talán év végére, talán jövő januárra vállalják sok esetben – ezeken az árakon és ezekkel a feltételekkel is”.
Az elmúlt hetek áremelkedésében már csak kisebb része volt a különböző komponensek világpiaci árainak emelkedésének, illetve a forint árfolyamának romlásának. Valóban volt a nyár közepére egy 30 százalék körüli drágulás, ami részint az alapanyagok árának emelkedéséből, részint a forintárfolyam változásából fakadt. A tavalyi évhez képest történt 50 százalékos, sőt, mára azt már meg is haladó áremelkedést azonban ez nem indokolja önmagában.
„Amikor a kormány bejelentette a rezsicsökkentés szigorítását, hirtelen belépett a piacra rengeteg új szereplő, akik megijedtek, hogy nő a rezsijük, és hoztak egy érzelmi döntést: ’Napelemet most!’. Két és fél hónappal ezelőtt még csak körülbelül 400-410 ezer forint környékén volt a piaci ár, azóta pedig nem nőtt a napelemek ára (bár az invertereké a szűkösség miatt kicsit igen), és a forint sem gyengült érdemben; csak éppen megjelent egy hét alatt vélhetően nagyjából 20-30 ezer ember az eddig évi 30-40 ezer épületet ’tudó’ piacon.”
A dolgot tovább bonyolítja, hogy az elbírálások csúszása miatt a kiadott támogatói okiratok tulajdonképpen már kiadásukkor érvénytelennek is számítanak, ugyanis a szerződés keltezésénél augusztusi, szeptemberi dátumok szerepelnek, a mellékletében viszont a projekt mérföldköveinél júniusi, júliusi dátumok. (Ahol nem így van, ott is lehetetlen az ütemezést vállalni, hiszen egy most kiadott okiratban mondjuk az első mérföldkő, a nyílászárók cseréje mondjuk szeptember végi dátummal szerepel, miközben előleg még nincs, tehát biztosan nem kezdődhet el a munka egy-két napon belül, anyagbeszerzéssel, felméréssel együtt.)
„Jogilag sem stimmel ez így, erre nincs kontroller, aki elutal egy fillért is. A megoldás egy másik támogatói okirat, amihez első körben mérföldköveket kéne módosítani, de erről egyelőre nincs hivatalos állásfoglalás egyrészt (az ÉMI részéről), másrészt pedig ehhez a módosításhoz kivitelező aláírása is kell, és majd talán novemberben elkészül. Ez persze csak egy elvi kérdés, a kivitelezők előtt ugyanis az a dilemma áll, hogy 480 ezerért építsenek készpénzért holnap, 80 százalékos előleggel, vagy ki tudja hogy mikor mérföldköveket módosítva, 380 ezerért, a jövőben… és talán.”
– mutat rá a csapdahelyzetre Pártos Balázs.
A határidők elcsúszása tehát azt jelenti, hogy szükség van egy módosított okiratra, és erre a kivitelezőknek is rá kell bólintania, különben a lejárt határidőkre hivatkozva minden további nélkül elállhatnak a szerződéstől. A kivitelezők tehát most azzal a döntéssel szembesülnek, hogy tavalyi áron, 40 százalékos – még meg sem érkezett – előleggel vállalnak egy kivitelezést, vagy a mostani, jóval magasabb piaci áron, sokkal magasabb, a szerződéskötéskor elkért előleggel. „Ez nem egy nehéz döntés, a tavalyi áron ugyanis nem tudod megépíteni, mert akkor csődbe mész” – jelenti ki Pártos Balázs.
Tömegével visszadobott szerződések jönnek
Mi történik tehát? A kivitelezők vagy visszadobják a szerződéseket (erre egyébként akár a magas infláció vagy a háború miatt előállt vis maior helyzetre való hivatkozással is lenne szerződésbe foglalt lehetőségük), tehát nem vállalják a kivitelezést, vagy értesítik az ügyfeleket, hogy fizessenek ki önerőként 5-700 ezer forintot, ha mondjuk 5 kWp napelemes rendszerről van szó. Egy komplex pályázat esetén nem ritka a 3-4, sőt, akár 5 millió forintos önerőigény, viszont a pályázók köre pedig arra a rétegre volt korlátozva, ahol ennyi önerő egyszerűen nincsen, mivel a pályázat kifejezetten az alacsonyabb jövedelműeket célozta meg. (A kiírás szerint a személyi jövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmüknek egy főre jutó összege 0 forint és 4.850.000 forint közé kellett esnie.) A pályázók többségének tehát egyszerűen nincs arra pénze, hogy 5-700 ezer vagy éppen 4 millió forintot előteremtsen erre a célra. Akiknek meg van, azok sem erre pályáztak, szerződtek.
Az ügyfelek persze kereshetnek elvben másik kivitelezőt, erre joguk van a szerződések szerint, csakhogy ott is ugyanazt fogják mondani.
Az EnerGO ZERO 570 beadott, többségében komplex rendszerre vonatkozó pályázatban működött közre kivitelezőként, jelenleg 100-as nagyságrendű támogatói okirattal és sokszáz jogosultsági döntéssel rendelkezik, de nagyjából 80-90 százalékos sikerarányra számítanak, tehát legalább 400-450 sikeres pályázattal számolnak. Ők úgy próbálják átvágni a gordiuszi csomót, hogy minden ügyfelükkel leülnek megbeszélni a lehetőségeket, és elkezdik a munka most is normális áron megvalósítható részeit. „Ha az államtól megkapjuk a pénzt, akkor elkezdünk dolgozni, részletes felmérést készítünk, villanyszerelési, fűtési tervet csinálunk, megszereljük a villanyórát, de nem vesszük meg azt, ami most nagyon drága. Azt nem tudjuk megígérni, hogy nem fog majd önerő kelleni, de abban biztosak vagyunk, hogy ez most lenne a legtöbb, így érdemes kicsit kivárni.”
Pártos Balázs szerint most egy komplex rendszerre pályázó ügyfél eldöntheti, hogy veszít ezen a télen a rezsinövekedésen 2-300 ezer forintot, kifizeti a mostani piaci árak szerinti önerőt, azaz nagyjából 4 millió forintot, vagy veszni hagyja az egész 11,3 millió forintos támogatást. Ha velük folytatja a munkát, akkor az biztosan megvalósul, ami most belefér a támogatási összegbe, és talán jövőre nem 4 milliót, csak jóval kevesebbet kell majd áldoznia arra, hogy az egész rendszer elkészüljön.
Ugyanez a matek egy egyszerű napelemes rendszernél úgy néz ki, hogy nagyjából 70 ezer forintot spórolhatna most télen az ügyfél a számláin, csakhogy 5-700 ezer forintos önerő árán – vagy ugye bukja a teljes, 2,9 milliós támogatást.
„A támogatásról lemondás olyan, mintha valaki nyerne a lottón, de nem venné fel a nyereményét. Aki sokkoló árajánlatot kap a kivitelezőjétől, annak is fel tudom ajánlani, hogy keressen meg minket, beszélgessünk róla, legyünk türelmesek. Számomra az a legfontosabb, hogy minél több megvalósult projekt legyen, persze csődbe menni nem szeretnék menet közben”
– fejti ki Pártos Balázs.
Sok helyen viszont tisztán üzleti alapú döntést hoznak, és százával, ezrével dobják vissza a kivitelezők a pályázatokat. És hogy így végül mennyi pályázat valósulhat meg?
„Nem tudom, de a sztenderd piaci szereplőktől talán néhány ezer összesen. Vagy kevesebb. Van egy olyan eset, hogy akár 10-20 ezer is, mert az egyik nagy áramszolgáltató rengeteg napelemes pályázatot vállalt, és lehet, hogy ők végül lenyelik a veszteséget”
– becsül az ügyvezető, aki azt is elárulja, hogy az áramszolgáltató az EnergGO ZERO-t is megkereste, hogy vállalnák-e alvállalkozóként napelemek szerelését a pályázatok keretében, de ők nemet mondtak.
Merre tovább?
Az államnak lenne arra is lehetősége, hogy a piaci árak emelkedésére való tekintettel megemeli a támogatási összegeket, ezzel mind a pályázókat, mind a kivitelezőket megsegítve. Csakhogy egyelőre még az eddigi pénzeket sem kezdték el kiutalni, az elbírálások csúszása mellett feltehetően azért, mert egyelőre nem született megegyezés az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeinek kiutalásáról. A magyar költségvetésnek pedig jelen helyzetben nincs arra forrása, hogy anélkül előfinanszírozza e projekteket, hogy biztosan számíthatna az uniós pénzekre.
Így aztán különösen érdekes húzás az, hogy Steiner Attila tájékoztatása szerint újra, változatlan feltételekkel (olyannyira, hogy véletlenül a tavalyi pályázat dátumai is benne maradtak a kiírásban) megnyitják a pályázás lehetőségét.
„Ez az igazi öngyilkosság, erre rányitni még egy következő kört – jelenti ki Pártos Balázs. – Melyik kivitelező fog a tavalyelőtti árakon vállalni egy két év múlva esedékes kivitelezést úgy, hogy egyébként még a mostani körből sem kapott senki utalást? Lehet, hogy találnak kivitelezőket, erre az esély nem nulla, csak éppen nem is túl magas.”
A cégvezető hozzáteszi azt is, hogy egyébként a kialakult helyzetért senkit sem vádol, csak tényeket sorol. Tavaly októberben is lehetett tudni, hogy irreális feladat sok tízezer pályázat elbírálása márciusra, mert nem létezik gyorsított eljárás: ez szigorú, az uniós előírások által szabályozott folyamat, annak minden lépésével. Az apparátus kicsi volt, nem lehettek képesek határidőre elvégezni a feladatot. Nem hibáztak a lakosok sem, akik pályáztak, és a kivitelezők sem, akik lehetőséget láttak ebben 2021 őszén. A helyzet változott meg, drasztikusan. A folyamatok lelassultak, kitört egy háború, piaci káosz van, valamint nemhogy az RRF-forrás (azaz a pályázati pénz) nincs az országban „fizikailag”, de a megállapodás sincs még elfogadva, aláírva, ratifikálva az EU-val.
A pályázatokat bíráló apparátus önmagában szintén tehetetlen, a kivitelezőként regisztrált cégek megpróbálnak túlélni (és a jelenlegi, magas árakon gyorsan és sokat keresni, de semmiképpen sem a vesztükbe rohanni és csődbe menni olyan árakat vállalva, amelyeken nem tudnak dolgozni), a pályázóknak pedig nincs lehetőségük a folyamat befolyásolására.
„Patthelyzet. Ezt csak úgy lehet megoldani, ha a kormány hirtelen másképpen dönt – vagy ha egy kivitelező mindezzel együtt belevág, mert nem azonnali haszonban, hanem hosszabb távú együttműködésben gondolkodik. A tapasztalatok szerint viszont a piacgazdaság logikája más, az állam pedig jelenleg leginkább marketing-kommunikációs eszköznek tekinti az egész folyamatot, ami nem segít, hanem tovább rontja az amúgy sem rózsás helyzetet.”
Úgy néz ki tehát, hogy a 43 ezer beadott pályázat alapján hiába nyertek nagyon sokat támogatást, valójában nagyon kevés napelemes, illetve komplex energiatakarékos fűtési rendszer valósulhat meg az országban az elbírálás csúszása, illetve az árak emelkedése miatt. Akinél végül ki is épül, amire beadta a pályázatát, annak mindenképpen bele kell tennie valamennyi önerőt – ha már most mindenképp lépni akar, akkor nagyon sokat, ha türelmes, akkor valamivel kevesebbet. Mindenesetre most télen, az energiaválság közepén nagyon kevesen takarékoskodhatnak majd e rendszerek jóvoltából, és ez nemcsak a pályázóknak, de az egész országnak is rossz, hiszen nem csökken kitettségünk az orosz gáznak több tízezer napelem és korszerű fűtési rendszer telepítésével.
Mfor-vélemény
A kormány azonban szokás szerint a kommunikációs térben azért győzelmet aratott, az államtitkár bejelentette, hogy milyen sikeres volt a pályázat első köre, és azt is, hogy most újra lesz lehetőség pályázni. Azt, hogy valószínűleg addig senki nem kap pénzt, amíg az Európai Bizottsággal nem jön létre a most nagyon is kétséges megállapodás, nem kötik sem a már nyertes, sem a következő körben pályázó állampolgárok orrára, ahogy azt sem, hogy ilyen árakon semmilyen kivitelező nem fog már szerződést kötni velük.
(Ha esetleg az államtitkár úr azon kijelentéséről, hogy az idei télen ezek a "beért pályázatok" már csökkenteni fogják a háztartások energiakitettségét, másnak is Örkény István híres sztálinvárosi anekdotája jutott az eszébe, az itt meghallgathatja. Talán Steiner Attilát is egy általa nagyra becsült ember fiának kéne megkérdeznie a dolgok állásáról.)
Sebaj, ha a következő pályázati körben nem érkeznek majd be pályázatok kivitelezők hiányában, a minisztérium majd talán bejelenti, hogy „tessék, Magyarországon már mindenkinek van napeleme és energiatakarékos fűtési rendszere, aki szeretett volna, mert már nulla forintos önerővel sem pályáznak az emberek ilyenekre”. Ez nagy győzelem lesz, csak éppen napelem nem lesz tőle több, a rezsiszámlák meg nem lesznek alacsonyabbak.
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Technológiai és Ipari Minisztériumnak is, de egyelőre nem kaptunk választ. Amennyiben ez megtörténik, cikkünket frissítjük.
