Legutóbb februárban mérsékelte, szintén 25 bázisponttal az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Azóta 6,25 százalékon állt az irányadó ráta, ami a Monetáris Tanács június 23-i döntése után süllyed le 6 százalékra. A kamatfolyosó két széle is ugyanekkora mértékben módosul. Az egynapos jegybanki betét 5 százalékra, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7 százalékra kerül.
Az elemzők többsége 25 bázispontos kamatcsökkentésre számított, azonban voltak olyan hangok, amelyek szerint akár az 50 bázispontos lépés is indokolt lehet az alacsony infláció, a bezuhanó világpiaci olajárak, az erős forint és a tovább javuló nemzetközi befektetői megítélésünk miatt.
A döntés hátteréről Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatón számolt be, ahol az MNB legfrissebb gazdasági és inflációs előrejelzéseit is ismertette. Valamint az újságírói kérdésekre, így lapunk felvetésére is válaszolt.
Indul a mini-kamatcsökkentési ciklus
A Monetáris Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett – kezdte Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatót.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Majd úgy folytatta, hogy az MNB Inflációs Jelentésének előrejelzése alapján (a teljes jelentést majd csütörtökön publikálják) az inflációs pálya érdemben lefelé tolódott márciushoz képest. A növekedési előrejelzés pedig érdemben felfelé mozdult.
„Az inflációs kilátások javultak, hazánk kedvező kockázati megítélése fennmaradt, miközben a geopolitikai feszültségek is enyhültek az amerikai-iráni megállapodás hatására” – sorolta a kamatdöntés legfontosabb okait Varga Mihály. Majd kulcsmondathoz érkezett, amikor azt mondta, hogy
„a kedvező folyamatok fennmaradása esetén az MNB további kamatcsökkentésekre lát teret a nyár folyamán”.
Ami most elindult, az egy mini-kamatcsökkentési ciklus, az MNB vezetése a következő három hónapra lát előre. Háromszor 25 bázispontos csökkentés is kinéz ebben az időszakban – emelte ki a jegybankelnök később, újságírói kérdésre.
Enyhül a nyomás, de a nagy jegybankok emelnek
Az olaj- és gázárak jelentősen csökkentek az amerikai-iráni megállapodás hatására, azonban az ellátási láncok helyreállása időigényes folyamat lesz, ami további bizonytalanságot jelenthet. Varga hozzátette, hogy az energiaárak csökkenése ellenére a piac emelkedő kamatpályát áraz a világ vezető jegybankjaitól, így az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed részéről is.
„A globális inflációs nyomás az enyhülés irányába mutat, de a kamatvárakozások nem mérséklődtek érdemben” – fogalmazott.
Forint
Országspecifikusan erősödött a forint (március óta közel 10 százalékkal az euróval szemben), ami mérsékli az áremelkedés ütemét. A devizapiaci stabilitás az inflációs várakozások tartós fenntartásában is kulcsfontosságú. A lakosság által érzékelt infláció 8,7 százalékra mérséklődött, míg az 1 évre előretekintő várakozás 4,8 százalékon áll (a korábbi 7,2 százalék helyett).
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Magyarország befektetői megítélése tovább javult, „a lengyel hosszú hozamoknál alacsonyabb szinten vannak már a magyar kötvényhozamok és mérséklődött a magyar-német hozamkülönbözet is. Ehhez a kormány és az Európai Unió közötti megállapodás is hozzájárult, a korábban zárolt uniós források feloldásával kapcsolatban.”
Majd Varga kiemelte az új költségvetési pályával és az euró bevezetésével kapcsolatos befektetői várakozásokat is.
GDP
„A fogyasztói bizalom érdemben javult, ami erősítheti a növekedést. A 2026-os GDP fő támasza a háztartások fogyasztása lesz” – mondta Varga Mihály.
Majd hozzátette, hogy 2027-től a háztartások fogyasztása mellett már a beruházások is érdemben támogathatják a növekedést, miután az uniós források lendületet adhatnak az ágazatnak.
A GDP idén 2 százalékkal bővülhet (korábban Magyar Péter miniszterelnök is ezt várta), 2027-ben 3, majd 2028-ban 2,9 százalékkal emelkedhet.
A jegybank legutóbbi, márciusi Inflációs Jelentésében még 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel számolt idén. A 2027-es és a 2028-as várakozás nem módosult.
Infláció
Az inflációs alapfolyamatok tovább mérséklődtek májusban (a fő infláció 1,8 százalék, a maginfláció 2 százalékon alakult), elsősorban az élelmiszerek és az iparcikkek lassuló árdinamikájának köszönhetően. Varga szerint a tavaly óta tartó forinterősödés az importon keresztül egyre szélesebb körben jelenhetett meg a fogyasztói árakban.
Az MNB idén éves átlagban 1,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, ami 2027-ben 2,3 százalékon, majd 3 százalékon alakulhat. Ez óriási csökkenés. A jegybank márciusban még 3,8 százalékos éves inflációra számított 2026-ban.
Varga kitért a kormány döntésére is a védett üzemanyagárak eltörlésével kapcsolatban.
„Az üzemanyagok piaci ára a védett árak alá süllyedt, így a kormány döntése nem okoz üzemanyagár-emelkedést” – fogalmazott. A jegybankelnök szerint az infláció idén és jövőre is a 3 százalékos cél alatt marad, ami az érvényben lévő árrésstopok kivezetése esetén is így lenne.
Varga a prezentációja végén hozzátette, hogy az energiaimporthoz kapcsolódó jegybanki eszköz június 30-ig marad elérhető. Ez az energiaválság, az olajárak elszabadulása idején devizalikviditást nyújtott az energiaimportőr cégek számára, azonban az energiaárak enyhülése miatt érdemben mérséklődött ezeknek a vállalatoknak a devizaszükséglete.
Az Mfor kérdése
„A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, minden egyes döntésnél ebből indulunk ki. A magas infláció csak hátrányokkal jár, ez a kiindulópontunk. De természetesen nem ülünk elefántcsonttoronyban” – ismételte meg a már többször hangoztatott kijelentését Varga Mihály azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy az erős forint exportcégekre gyakorolt negatív hatásait számításba vették-e a kamatcsökkentésnél.
Majd az Mfor másik kérdésére hozzátette, hogy nem volt egyhangú a Monetáris Tanács döntése, azonban a döntő többség a 25 bázispontos csökkentésre voksolt. Minden további részlet a július 8-i jegyzőkönyvből derül majd ki – tette hozzá Varga Mihály.
