„Az a jó, ha az emberek gőzölgő aszfalton mennek szavazni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M4-es autópálya új szakaszának átadásán. Áprilisban azonban a gyorsforgalmi utakon biztosan nem fog gőzölögni az aszfalt, hiszen az első átadás leghamarabb szeptemberben várható. Az Mfor összegyűjtötte, hogyan alakul át Magyarország autópálya-hálózata a következő években, mely utakra kell matricát venni január 1-től, és melyik vármegyematrica akciós ebben az évben.
Mátészalka autópályát kap
Az idei év legnagyobb gyorsforgalmiút-átadása Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében várható. Az M49-es autóút az M3-as autópályát köti össze a magyar-román határral. A Mátészalka mellett is elhaladó, 28,2 kilométeres első szakasz várhatóan szeptemberig elkészül, de az átadás akár az év végéig is húzódhat. A második, magyar-román határt elérő szakasz rövidebb (17,6 kilométer), de 141,9 milliárd forintba kerül, míg az első részt 138 milliárd forintból építi a Duna Aszfalt. A második szakasz átadása viszont csak 2027. augusztus 30-ig várható.
A Kecskemét környékéről a fővárosba ingázók észrevehették, hogy az M5-ös autópálya környékén is óriási építkezés zajlik. Az M5-ös itt találkozik az M44-es autóúttal – amit a Dunántúl felé M8-as néven építenek tovább – és az 5-ös főúttal. Az óriási csomópont végleges kiépítése a Magyar Építők szerint év végére elkészülhet, de az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) 2027-es céldátumot tűzött ki.
Eközben elkezdődött az M1-es autópálya kétszer három sávosra bővítése az agglomerációban. Az M0-s autóúttól Bicskéig tartó, közel 23 kilométeres szakasz 2028. augusztus 31-ére készül el. A munkát egészen Győr-Concó pihenőhelyig szeretnék folytatni, amely az előzőnél sokkal nagyobb projekt, de a befejezését egy évvel későbbre, 2029. augusztus 31-re ígérik.
Autópálya nincs, de legalább zenél az út
Lázár János építési és közlekedési miniszter többször beszélt arról, hogy a kormány célja a megyei jogú városok gyorsforgalmi összeköttetése a fővárossal. Ezen a téren még akadnak hiányosságok: például hiába mondta Orbán Viktor tíz éve, hogy Zalaegerszeget 2018-ig bekötik a gyorsforgalmi úthálózatba, ez azóta sem sikerült. A legújabb tervet Lázár novemberben tette le az asztalra: eszerint Szombathely és Körmend felől, illetve Nagykanizsa irányában is egy-egy gyorsforgalmi út kötné be a hálózatba a zalai megyeszékhelyet. A Nagykanizsa felé tartó 74-es út azonban 50 kilométer hosszú, ennek bővítése sok évet vehet igénybe.
Hódmezővásárhelyen és környékén se híre, se hamva autópályának. Az arra járók egyelőre csak annyi változást vettek észre, hogy a 47-es főút némelyik szakaszán 90 helyett 100 kilométer/órás sebességgel lehet menni Szeged felé. Az algyői Tisza-híd bővítéséről ugyan Lázár is beszélt, de a kivitelezés még messze van: a Szeged Ma 2030-as átadással számol.
A bajai közlekedőknek egyelőre be kell érniük az 51-es főúttal, és Esztergomnak sincs autópályája. Utóbbi helyzete érdekesebb: Lázár novemberi látogatása során beszélt arról, hogy 400 milliárd forintból megépítik az M100-as autópályát, amely összeköti a várost az M1-essel. Az M1-estől Únyig tartó szakasznál nem látszik akadály, és a Kesztölc és Esztergom közötti pályával is végezhetnek néhány év alatt. Úny és Kesztölc között azonban négy hidat és három alagutat kellene építeni, ami idő- és munkaigényes lehet. Lázár arról beszélt, hogy tavasszal „letendereztetik” a két szélső szakaszt, az építkezés csak ezután kezdődhet.
Fotó: Wikipedia
A megyeszékhelyeket elnézve is van még hova építkezni. Kaposváron 2023 végén adták át a több mint 96 milliárd forintból bővített 67-es utat. A 67-es gyorsforgalmi útként működik – kétszer két sávos, és 110-zel lehet menni rajta –, de a somogyiak bizonyára jobban örültek volna egy tisztességes autópályának, mint a zenélő útnak. A 6-os út irányában a 67-es megmaradt a korábbi, kétszer egy sávos formájában. Hasonlóan jártak a nógrádiak is: a Salgótarjánt az M3-as autópályával összekötő 21-es átalakult gyorsforgalmi (és zenélő) úttá, de az autópályák az egész megyét elkerülik.
Lázár arról is beszélt decemberben, hogy a Debrecen és Nyíregyháza közötti 34,5 kilométeres útszakasznak négysávosnak kellene lennie. A két városban – a környéket nem számolva – 317 ezer ember él, de az ÉKM szerint 2028-ig még csak a terveket fogják elkészíteni.
A magyarországi gyorsforgalmi úthálózat túlnyomó részéért a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) felel. Az állam 2022. szeptember 1-jétől ítélte oda 35 évre ezeknek az utaknak az üzemeltetését, fenntartását és bővítését. A koncessziós társaság bevételeiről, állami kapcsolatairól, illetve arról, mi történne velük kormányváltás esetén, Szimicsku László kommunikációs igazgató beszélt a Klasszis Podcastben.
Az MKIF vállalta, hogy 2034-ig megépít 279 kilométer új gyorsforgalmi utat, 299 kilométeren pedig a már működő pályákat bővíti. Utóbbi részleteit már lehet tudni: az M7-es autópályát 2027 harmadik negyedévében kezdik el kétszer három sávosra bővíteni, és 2031 őszére készül el; az M3-as Gyöngyösig tartó szakaszának bővítése pedig ennél is későbbre tehető.
A Strabag-botrány miatt olcsóbb a vármegyei matrica
2026. január 1-jétől több változás is várható az autópálya-matricák érvényességében és árazásában. Újdonság, hogy az M44-esen fizetni kell a Kecskemét észak-Lajosmizse csomóponttól a Tiszaug-Tiszakürt leágazásig tartó szakaszon is. Az M6-oson szintén január 1-jétől kell útdíjat fizetni Bátaszék és a magyar-horvát határ között.
A felújítások miatt kedvezményes matricák is elérhetők a jövő évi kínálatban. Az M1-es bővítése miatt lehet megvenni a Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyék fizetős útjaira érvényes éves matricát 15 ezer forintért. A négy vármegyére érvényes regionális matrica ára alig párszáz forinttal több, mintha két megyére vásárolnánk éves matricát.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig a botrányos körülmények között zárva tartott M30-as autópálya miatt akciós az útdíj: a megye összes fizetős útjára 2500 forintba kerül a matrica a jövő évre.
