„Sok felnőtt csak a nevét tudja leírni” – a legnagyobb felzárkózó településen jártunk

„Abban a házban huszonheten laknak” – mutat jobbra a Magyar Református Szeretetszolgálat helyi programvezetője, Győriné Filep Zsuzsanna. Nagyecseden, a Síp utcában járunk, és a földszintes, kerítés nélküli ház láttán ezt nehéz elképzelni. Pedig így van: Nagyecsed az egyike annak a 300 településnek, amely a Belügyminisztérium (és Európa) legnagyobb szociális programjában vesz részt. Ezen a környéken három-négy generáció együttélése jellemzőnek számít.

Zöld angyalok

A kormány egy 2019-es rendelettel indította el a Felzárkózó Települések programot. A cél annak a 300 magyar településnek a felzárkóztatása, fejlesztése, ahol a legmagasabb a fiatalok eltartottsági aránya. (A résztvevőkre gyakran a 300 leghátrányosabb helyzetű településként hivatkoznak. Ez nem teljesen igaz, de valóban nagy az átfedés.) Minden településről szociális diagnózist készítettek, felmérték az erősségeket, nehézségeket. Fontos program, hiszen húsz év múlva a gyerekek 7-8 százaléka ezeken a településeken fog megszületni – írta a felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, Vecsei Miklós egy 2023-as tanulmányában. Összesen 300 ezer ember él itt, köztük 75 ezer kiskorú. A kiválasztott települések egy kivétellel négyezer fő alattiak. 

Nagyecsed 2021-ben csatlakozott a programhoz a Magyar Református Szeretetszolgálat vezetésével. A közel hatezres lakosság több mint egyharmada szegregált területen él.

 

(A KSH azokat a területeket tekinti szegregátumnak, ahol a lakosság többségének legfeljebb általános iskolai végzettsége van, és nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel.)

A szeretetszolgálat ötfős csapata 1160 családdal tartja a kapcsolatot. „A Jelenlét-program szakmai háttere stabil. Vecsei Miklós neve garancia arra, hogy ez a program úgy fog teljesülni, ahogy megálmodták” – mondta a reformátusok szakmai koordinátora, Sotkó Levente. A Felzárkózó Települések alapját adó Jelenlét-programot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dolgozta ki. 

Több településen jelentett akadályt, hogy a külsős szakembereknek nehezebben nyíltak meg az önkormányzat vagy az óvodák vezetői. Nagyecseden jó a kapcsolat, a reformátusok ma már az egyenruhájuk után zöld angyalokként ismertek a városban. „Az elején még megkérdezte egy kislány, hogy a gyámhivataltól jöttünk-e. Máshol azt hitték, hogy védőnők vagyunk. De aztán látták, hogy nem vagyunk hatóság, nem fogjuk jelenteni, ha valahol épp nem volt mit enni” – emlékezett vissza Győriné, aki a Jelenlét Pontot vezeti.

Írni tanulnak a felnőttek

A nagyecsedi Jelenlét Pontot a belvárosban alakították ki, hogy a nagyrészt a szegregátumban élő rászorulók kilépjenek a komfortzónájukból. Az előtérben hamar szemet szúrtak a falakon sorakozó érmek, oklevelek, kitüntetések. Nagyecsed nyerte a felzárkózó települések tavalyi labdarúgó-bajnokságát, és tavalyelőtt is döntősök voltak.

A városban több gólkirály lakik, néhány gyerek pedig a Barcelona akadémiájának programjában is részt vett.

„Az U15-ös csapatunk idén októberben is megméretteti magát Felcsúton, a Pancho Arénában. A játékosok edzőtáborba is mennek, illetve a 300 településnek labdarúgó-válogatottja is van. Az edzőtáborban és a mérkőzéseken játékos-megfigyelők is részt vesznek” – mondta Dobronyi Szabolcs, a szeretetszolgálat munkatársa.

A ház persze nem csak utánpótlás-toborzó irodaként működik. Önéletrajzot írni, nyomtatványokat kitölteni is segítenek a város lakóinak. „A húsz-harmincéves korosztályra jellemző, hogy közmunkával kezdték, de szeretnének kilépni a szegregátumból, új életet kezdeni, házat vásárolni. Az állami támogatások, például a munkáshitel vagy a CSOK igénybevételéhez is rendes munkaviszonyra van szükség” – mondta Dobronyi.

Jelenleg 450 közmunkás dolgozik a városban, a nagyecsedi háztartások többsége azonban foglalkoztatott nélküli. A közel négyezer munkaképes korú lakó 58 százalékának nincs rendszeres munkajövedelme, és van olyan környék, ahol ez az aktív korúak több mint háromnegyedére igaz. Az önkormányzat településfejlesztési stratégiájában arról ír, nagyon magas az írástudatlanok száma, elsősorban a középkorúak körében.

„Sokan csak a nevüket tudják leírni. A nevüket tudják, de ha mondjuk neki, hogy ez milyen betű, azt már nem biztos” – mondta Győriné. Van, aki a személyi igazolványáról másolja le a nevét.

A polgármesteri hivatalból és a Kormányablakból gyakran küldik a Jelenlét Pontra az embereket. A szeretetszolgálat célja viszont az, hogy a rászorulók akkor is ki tudják tölteni a papírokat, ha egyszer nem lesz segítség. „Nem szeretnénk függőségi viszonyt kialakítani, az öngondoskodás felé szeretnénk terelni a hozzánk fordulókat” – mondta Sotkó. Abban mindannyian egyetértettek, hogy egyre nagyobb a hajlandóság.

355 ezer az átlagfizetés, de ez is motiváló

Az önkormányzat Síp utcai közösségi házában van lehetőség befejezni az általános iskolát, szakmákat szerezni és érettségizni. Minden évben vannak jelentkezők, hiszen a gyárak általános iskolai végzettséget kérnek a felvétel során. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az aktív korúak 36 százalékának van legfeljebb általános iskolai végzettsége, de van olyan szegregátum, ahol az arány a 70 százalékot is meghaladja. Dobronyi szerint elenyésző azoknak a száma, akikkel nem lehet kezdeni semmit, a legtöbben hajlandók a tanulásra.

Jelenleg egy református és egy szegregált általános iskola működik a városban, utóbbi 95-98 százalékban roma tanulókkal. A szegregált iskolában tavaly felmondott az iskolaőr, de a pedagógusok munkáját Győriné példaértékűnek nevezte.

Nagyecsed korábbi református gimnáziuma 2024-ben szűnt meg, mert nem voltak jelentkezők. 

A felnőttképzést sikerrel végzők jellemzően a Hoya vagy a Zeiss mátészalkai gyárába jelentkeznek, de van, aki Nyírbátorba, a Coloplast gyárába ingázik. „Húzóerőt jelent, amikor valaki elmegy dolgozni, és elmeséli a szomszédjának, hogy mennyi fizetést kapott. A szomszéd sem elégszik meg a szociális segéllyel, megy ő is dolgozni. Sok esetben az után írunk önéletrajzot, hogy a szomszéd elmondta, mennyit keres” – mondta Győriné. A havi nettó átlagkereset 355 ezer forint volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az idei első félévben. A budapesti 576 ezer forintos átlaghoz képest ez nagyságrendbeli különbség. 

Mátészalkára tizenöt-húsz perc alatt be lehet érni, naponta tucatnyi vonat- és buszjárat köti össze a járásközpontot Nagyecseddel. A probléma akkor kezdődik, amikor a megyeszékhelyre vagy Debrecenbe kellene eljutni. Nyíregyházára naponta egyszer-kétszer indít közvetlen járatot a Volánbusz, amivel másfél óra az út, és kocsival is közel egy órába telik odaérni. Debrecent pedig legalább két óra elérni vonattal: szinte annyi, mint Budapestről.

A közlekedésen sokat javíthat az M3-asról leágazó M49-es gyorsforgalmi út, amit jelenleg is építenek. Lázár János építési és közlekedési miniszter 2026 őszére ígérte az első szakasz átadását, és a Jelenlét Pont vezetője is reálisnak tartja ezt a határidőt.

A szeretetszolgálatnál azonban senki nem tud arról, hogy a kormány 150 Gyár Programja során a környéken is épülne új munkahely. Pedig a kampány szerint a program kiemelt célja a kevésbé fejlett régiók beruházásainak élénkítése.

Nagyecsed szélén található viszont az orosz kötődéséről és offshore-ügyeiről ismertté vált Góczi István tehéntelepe. A vállalkozás éppen csak nyereséges: a közel hárommilliárdos bevételre hatmillió forint körüli profit jutott tavaly és tavalyelőtt.

Megélhetési nevelőszülők

A város nyugati részén található a legnagyobb szegregátum, ahol több mint 1600 ember él. Autóval körbejártuk, de a házakba nem mentünk be: Nagyecsed másfél hónapja küzd a vírusos májgyulladás-járvánnyal (Hepatitis A). A Lutheránus utcában, ahonnan a járvány indult, iszonyatos mennyiségű szemét áll, és ezen az időszakos rendrakás sem segít. „Három éve, amikor szemetet szedtünk a környéken, meguk a lakók szóltak, hogy még merre menjünk tovább, hiszen ott is fogunk szemetet találni” – emlékezett vissza Győriné.

A Síp utcában még aszfaltos az út eleje, a Lutheránus utcában már csak földút van. A város minden hetedik lakásából hiányzik a meleg víz és a vízöblítéses vécé, a szegregátumokban ez szélesebb körű probléma. „Ebben az utcában még vannak igényei az embereknek: vannak kerítések, szép porták, kiskertek” – mutatott végig a Síp utcán a Jelenlét Pont vezetője. Az ingatlanok fényképezését Dobronyi nem javasolta errefelé.

A roma lakosság nagy része ezen a környéken él. Dobronyi részt vett a népszámlálásban, és ugyan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a város 8 százaléka roma származású, ő úgy látja, valójában a város feléről van szó.

A szegregátum lakóinak közel egyharmada 15 év alatti gyerek. Rengetegen várnak arra, hogy kiemeljék a családjukból, sokan pedig a nevelőszülői státuszban látják a megélhetéshez vezető utat.

A nevelt gyerek után járó 250 ezer forint még olyan szülőt is meggyőzött, akitől korábban elvették a gyerekét – ő végül nem lett nevelőszülő.

A környéket időnként egy szemészeti szűrőbusz is járja. Sok gyerek küzd tanulási nehézségekkel a szemproblémái miatt, ami a vizsgálatig fel sem tűnik nekik, mert számukra ez a természetes. „Amikor Szabolccsal jöttünk szemüveget osztani tavaly, a mátészalkai ügyeleten kötöttünk ki” – mondta a Jelenlét Pont vezetője. Minket is harci kutyák figyelnek az út széléről, egy hasonló példány harapta meg a szeretetszolgálat munkatársát. 

Aranyeső

Kovács Lajos mérnök 23 éve vezeti a várost függetlenként induló, de kormányközeli polgármesterként. Tavaly elsöprő többséggel választották újra. „Szeretik őt az emberek. Amire lehet, pályázik, és mindent megnyer. Például, a teniszpályát és a mellette lévő játszóteret júliusban adták át. A pályát is meglepően sokan használják, a játszótér pedig zsúfolásig szokott lenni. Az óvodát két hónapja adták át” – mutatja Győriné.

Az óvoda mellett a bölcsődék, az orvosi rendelő, a rendőrség, a tűzoltóság, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal épületét is felújították, 2019 óta pedig Kormányablak is működik Nagyecseden. A várost három háziorvos, négy védőnő és két gyógyszertár látja el, van fogorvos, a gyerekorvos azonban hiányzik.

Szintén egy nyertes pályázatnak köszönhető a Jóléti-tó, a partján bográcsállvány, szalonnasütő és kemence is található. Ma már jegyespárok járnak ide fotózkodni, pedig tíz-tizenöt éve még ide hordta a szemetét a fél város. A tó mellett budapesti mércével is tekintélyes méretű parkoló van: délután üresen áll, de a horgászok meg szokták tölteni. Az utakon érződik, hogy az autó már nem luxus.  

Nagyecsed a román határtól 15 perc, az ukrán határtól 45 perc alatt érhető el. Románia nem olcsóbb – sőt, a hús jóval drágább a határ túloldalán –, mégis sokan járnak át bevásárolni.

A frissen kibővített nagyecsedi piacon sok a román, ukrán árus, a cseresznyét, meggyet, szilvát, uborkát viszont innen viszik át nagy tételben. 

A kocsma működik, de éttermekbe nem járnak az emberek. „Éppen a polgármester úrral beszélgettünk arról, hogy Mátészalkán is ez a helyzet. Pedig Nagykárolyban este 10-kor is van élet” – mondta Győriné. A határ túloldalán lévő város nem sokkal nagyobb Mátészalkánál, és 20-25 perc alatt elérhető autóval, most már határellenőrzés nélkül.

A város egyik legfontosabb nevezetessége a Szerelmesek kútja, amelyet Bódi Guszti és Bódi Margó házasságának tiszteletére alakítottak ki. Bódi Guszti Nagyecsed díszpolgára, az énekes itt született és itt vette feleségül Margót ötven évvel ezelőtt. Élő történelem. A víz kissé vasízű, inkább eszmei értéke van: aki e kút vízéből iszik, örök szerelmet nyer.

Az uzsora itt is működik

A lakhatási, oktatási, egészségügyi nehézségek szempontjából Nagyecsed könnyebben kezelhető a felzárkózó települések többségénél. A szociális háló működik, mindenkire jut figyelem. „Nagyecsed egy szolgáltatásokban gazdagabb település: az itt élők könnyebben el tudják érni a szolgáltatásokat, például a Kormányablakot. Ezek a lehetőségek nem adottak a többi településen, és a tömegközlekedés is nehézkesebb” – magyarázta Sotkó. Egy forrásunk, aki aktívan részt vett a kormányprogram elindításában, megerősítette, hogy a város a jó helyzetben lévő települések közé tehető. 

A közel háromezer fős Porcsalma a 49-es út mentén, Mátészalka után alig 20 kilométerre található. Itt a szegregátumhoz közelebb talált helyet a Jelenlét Pontnak a szeretetszolgálat, ahova négy embert delegáltak. A település határában van vasúti megálló, de közlekedés már nincs. A busz viszonylag gyakran jár, Mátészalka innen is elérhető 30-40 perc alatt, de a megyeszékhely már 75 kilométerre van közúton. Porcsalmán egyelőre a nagyecsedihez hasonló felnőttképzést sem tudták megoldani: Sotkó elmondta: erre nincsenek kijelölt forrásaik.

A közbiztonsággal is inkább a kisebb településeken van gond. Nagyecseden nem kiemelkedő a bűnözés mértéke a Jelenlét Pont dolgozói szerint, de a megélhetési lopásokat és az uzsorázást olyan természetességgel említették, mintha minden település működésének szerves része lenne.

A Jelenlét Pont kertjéből is ellopták a karalábét és a tököket, pedig ott gyerekek is segítenek a kertészkedésben. Porcsalmán rosszabbnak tűnik a helyzet: 2010-ben és 2022-ben is történt gyilkosság a településen, illetve a tavaly nyáron a magyar sajtót bejáró „szabolcsi horrorszülők” története is onnan származik.

Transzgenerációs kihívás

A Felzárkózó Településeket 2022 tavaszáig finanszírozta a Belügyminisztérium, azóta uniós forrásokból működik a program. Kérdeztük a Belügyminisztériumot, miért állították le a program finanszírozását, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A Belügyminisztérium kihátrálását az Eurostat adatai is tükrözik. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának az észak-alföldi régió lakosságának 36 százaléka volt kitéve tíz éve, ezt sikerült 24 százalékra csökkenteni 2022-re. Utána kezdett ismét emelkedni az arány, tavaly 26,8 százalék volt.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) forrásai nem bőségesek, de Sotkó azt mondta: 2029-ig tudnak ezekből dolgozni. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) hiánya azonban érezhető, az infrastruktúra-fejlesztésre szánt uniós forrásokat nagyon várják. 

Dobronyi szerint a hosszútávú változás kulcsa abban rejlik, mennyi ember szánja rá magát, hogy munkahelyet keressen. A Jelenlét Pont vezetője, Győriné viszont azt mondja, úgy lehetne igazi változást elérni, ha az idősebb generáció próbálna átadni valamit a gyerekeknek abból, amit megtanítottak nekik a tanulás fontosságáról, a gyereknevelésről vagy a higiéniás szokásokról.

A változás apró lépésekkel, de elkezdődött. Az anyukák énekelnek, leülnek a székre a gyerekekhez, elfogadják az ételt. „A tanulósarkos gyerekeknél sikerült elérni, hogy bekopognak az irodába, és amíg nem mondjuk, hogy szabad, addig nem nyitnak be. És soha nem mennek el ölelés nélkül.”