Németországban és a Közel-Keleten írják a hazai ipar forgatókönyét?

Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint az ipari termelés volumene 2026 áprilisában 0,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt a 2026. márciusinál.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem egy kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – sőt Regős Gábor ennél nagyobb havi alapú csökkenést várt, így az adat számára kellemes meglepetést okozott. Az éves alapú bővülés ugyanakkor rámutat arra, hogy az ipar talán már túl van a mélypontján, legkisebb havi értékénél 3,2 százalékkal feljebb van a termelés volumene.

Regős Gábor is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média június 9-ei Klasszis Investment and Wealth Management Summit 2026 nevű konferenciájának makrogazdasági panelbeszélgetésében, amelyre itt lehet jelentkezni:

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a márciusi kiemelkedő adat miatt a trend továbbra is kedvező, az elmúlt három hónap átlagában 1,9 százalékkal nőtt a termelési volumen a megelőző három hónapos időszakkal összevetve.

Az Erste által vártnál az áprilisi ipari adat kissé kedvezőbb lett, ami éves szinten enyhe visszaesést valószínűsített az év negyedik hónapjában – jelentette ki a bank vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya.

Az első becsléskor a KSH még nem közöl részletes adatokat, azok csak egy hét múlva, június 12-én válnak ismertté. Ám az egyes ágazatok teljesítményéről valamit azért elárulnak. A fő számot látva Regős úgy véli, meglepő lehet, hogy az ágazatok többségében csökkent éves alapon a kibocsátás, azonban ezt a jelek szerint néhány nagyobb ágazat teljesítményjavulása felfelé tudta húzni.

A nagyobb ágazatok közül nőtt a termelés volumene éves bázison a járműgyártásban, illetve a számítógépgyártásban. Ez utóbbi hosszabb ideje a jól teljesítő ágazatok között van, de az elmúlt néhány hónapban már a járműgyártásból is inkább kedvező számok érkeztek – a BMW elindulása a jelek szerint kompenzálni tudja a Mercedes egy műszakos munkarendre való áttérését –, ez utóbbi azonban a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint elvileg már nem tart sokáig. 

Két nagyobb ágazatban csökkent a termelés volumene: az élelmiszeriparban és a villamos berendezés gyártása ágazatban – utóbbiba tartozik az akkumulátorgyártás is –, ami az MGFÜ vezető elemzője számára a bázis és az elmúlt hónapok adatai nyomán negatív meglepetést jelent. Ám az élelmiszeriparnál az egyik hónap növekedését a következő hónapban sokszor csökkenés követi, egyértelmű tendencia nem rajzolódik ki – mutatott rá Regős. A villamos berendezés gyártása ágazat kedvezőtlen teljesítménye azonban számára is csalódást keltő, mondván, itt az elmúlt hónapokban jelentős bővülést láttunk és nagymértékű beruházások érkeztek, érkeznek is az ágazatba. 

Csökkenést mutathatott még Molnár szerint a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás a Dunai Finomító tartós leállása miatt, de az elmúlt hónapok teljesítménye alapján a gyógyszergyártás vagy a vegyi anyag termék gyártása ágazatok bővülésére is várni kell még.

Az ipari termelés szempontjából továbbra is meghatározó a külső kereslet alakulása, különösen egy hazánkhoz hasonlóan kis, nyitott gazdaság esetén – hangsúlyozta Regős. Az európai gazdaság növekedése továbbra is alacsony, ezt szerinte a jövő hétre várt kamatemelés (az Európai Központi Banktól – a szerk.) sem segíti elő.

Az iráni háború ezen felül is kockázatot jelent, hiszen a megemelkedő energiaárak rontják a versenyképességet és csökkentik a keresletet – bár az energiaárak drágulása lehetett volna még drasztikusabb. A következő hónapokban tehát az új ipari kapacitások felfelé, a háború hatásai lefelé húzzák az ipari termelést. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a második negyedévben is pozitív lesz az ipar növekedési hozzájárulása, hasonlóan az első negyedévben tapasztalthoz – zárta értékelését a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A hazai ipar kilátásai kapcsán az MGFÜ vezető elemzője szerint negatívum, hogy legfontosabb külpiacunkról, a német gazdaságból továbbra is negatív hírek érkeznek. Az ifo Intézet felmérése szerint habár májusban részben korrigált a gazdasági hangulat a márciusi és az áprilisi zuhanás után, a bizalom továbbra is törékeny, elsősorban a kilátások következtében. A német feldolgozóipar esetében is azt láthatjuk, hogy bár a jelenlegi helyzet megítélése kismértékben javult, a jövővel kapcsolatos várakozások tovább romlottak, miközben az új rendelések is visszaestek. A külpiaci gyengélkedés pedig kihatással van a magyar gazdaságra is.

Molnár szerint az ipari termelés alakulása kapcsán továbbra is jelentős a bizonytalanság. Az ipar fellendülése mellett szólnak egyrészről az elmúlt hónapokban már érdemben emelkedő rendelésállományi adatok, másrészről a belépő termelő kapacitások – májusban megkezdődött az akkumulátormodulok összeszerelése a CATL új gyárépületében –, azonban ezek felfutása kapcsán is a külső kereslet lesz a döntő tényező. Így a geopolitikai konfliktusok, különösen is az iráni háború és az energiapiac töredezettsége, rányomják a bélyegüket a szektor kilátásaira.

Továbbá az élénkülő belső kereslet is támogathatja az ipar fordulatát, itt ugyanakkor az erősebb forintárfolyam az importot helyezi versenyelőnybe, amely a termék-külkereskedelmi adatokban is visszatükröződik – érzékeltet egy fontos tényt az MGFÜ vezető elemzője.

Összességében e cégnél arra számítanak, hogy az ipari termelés a következő hónapokban fokozatosan már növekedési pályára állhat – részben a bázishatások miatt is –, érdemi bővülés ellenben csak a külső kereslet rendeződése és a bizonytalanság mérséklődése nyomán várható.

Nyeste Orsolya is amondó, hogy a kilátások kapcsán – szerinte leginkább a közel-keleti helyzet miatt – sok a bizonytalanság. Az Erste vezető makrogazdasági elemzője számára egyelőre nem egyértelmű, hogy az ipar teljesítményében elindulhat-e egy tartósan pozitív trend, és a jármű- és akkumulátorgyártásban korábban kiépített kapacitások érdemben növelik-e az ipari kibocsátást az idén. A mostani negatív korrekció mindenesetre nem feltétlenül jelenti az év elején elindult lassú, javuló trend megtörését – véli Nyeste, hozzátéve: az iráni háború miatt a fosszilis energiahordozók kínálatával és árával kapcsolatosan fokozódó aggodalmak növelhetik az elektrifikáció jelentőségét, ami segítheti az akkumulátorgyártást az elkövetkező hónapokban.

Az autógyártás esetén viszont várhatóan megmarad az európai konjunkturális helyzet meghatározó szerepe. S bár a bizonytalanságok jelentősek, az Erste várakozása szerint az ipar az idén már pozitívan járul hozzá a gazdaság növekedéséhez.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)