A Paksi Atomerőmű 44 éves történetében most került a legközelebb ahhoz, hogy teljesen leállítsák a termelést a Duna rekordalacsony vízállása miatt. Magyar Péter miniszterelnök augusztus 4-én kedden azt írta, hogy „hajnali fél kettő körül pár milliméterre jártunk a Paksi Erőmű teljes lekapcsolásától, ám akkor megállt a vízszint csökkenése, és reggelre 1,5 centimétert emelkedett.” A 2-es blokk 4-es turbinája az energiaválság legkritikusabb időszakában is termelt, méghozzá 240 megawatt villamos energiát, ami az összeljesítmény nagyjából egytizedét jelenti.
A kormányfő hozzátette, hogy a következő napokban több tényezőn fog múlni, hogy elkerülhető lesz-e Magyarország legfontosabb erőművének leállítása, és hogy sor kerülhet-e a már leállított turbinák újraindítására:
- a paksi szakemberek munkáján;
- azon, hogy stabilizálódik-e a dunai vízszint az osztrák vízgyűjtőkre várt nagyobb mennyiségű csapadék megérkezéséig;
- hogy sikerül-e mind a félmillió alkatrész, berendezés hibamentes működését fenntartani;
- valamint, hogy a hűtővizet biztosító szivattyúkban nem nő-e meg túlzottan az gerebellenállás.
(A gerebellenállás (angolul grid resistance vagy grid loss) egy vízépítési és áramlástani fogalom, amely a vízkivételi és hűtőrendszerek védőrácsain (gerebjein) fellépő áramlási ellenállást és energiaveszteséget jelenti. Amikor a víz átáramlik ezeken a fémrácsokon, a pálcák formája, sűrűsége, valamint a rájuk tapadt uszadék és szennyeződés akadályozza a víz szabad áramlását. Ez nyomásesést és szintkülönbséget idéz elő a rács előtt és után.)
A Paksi Atomerőmű megépítéséről 1966-ban született meg a döntés, a munkálatok 1974-ben kezdődtek el. Az 1-es blokkot 1982-ben kapcsolták rá az országos villamos hálózatra, ettől az időponttól számíthatjuk Magyarországon a lakossági atomenergia-szolgáltatást, ami most túlzás nélkül csak egy hajszálon múlt.
Fotó: Facebook/MetFigyelő
A Paksi Atomerőmű tájékoztatása szerint a Duna mostani vízmennyisége (a legalacsonyabb szint -137 centiméter volt) ugyan elegendő lenne a nukleáris blokkok hűtésére, de az ehhez szükséges szivattyúk szívócsonkjának szintje magasabban helyezkedik el, mint a jelenlegi vízállás.
„A szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki kezelése elindult, néhány éven belül a jelenleginél alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz folytatni a termelést az atomerőmű” – tájékoztatott a létesítmény.
A Paksi Atomerőmű energiatermelésében a 4. fokozat (vagyis a teljes leállás) után az újraindítás az ismételten megfelelő vízszint elérésével lépcsőzetesen néhány nap alatt is megtörténhetett volna. A legfontosabb teendő leálláskor a termelésből kivont blokkok hűtése, amire még a mostani vízszint mellett is van lehetőség.
„Erre az esetre rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködésben telepített Pajtás szivattyúk, amelyek biztosítják, hogy az atomerőmű álló blokkjainak lehűtve tartásához szükséges vízmennyiség mindenkor a rendelkezésre álljon” – közölte Kovács Antal, a Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatója.
Mit veszítünk Pakssal?
Az atomerőmű összesen 2000 megawattnyi villamosenergia-termelésre képes, és normál üzemmódban napszaktól függetlenül bármikor maximális teljesítményt ad le. Ez a mennyiség tavaly a teljes magyar villamosenergia-termelés valamivel több mint 40 százalékát adta, míg a hazai villamosenergia-felhasználás (48 338 gigawattóra) nagyjából egyharmadát biztosította.
Egy átlagos nyári estén nagyjából 6000 megawatt a magyar villamosenergia-felhasználás. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. a kánikulában korábban 20 százalékos növekedésre számított a csúcsterhelés (vagyis a 17-22 óra közötti) időszakban. Ez azonban nem következett be, köszönhetően a több száz cég által vállalt önkéntes fogyasztáscsökkentésnek és a lakosság energiatakarékossági lépéseinek. Például csak vasárnap 700 megawatt villamos energiát, vagyis másfél paksi blokk teljesítményét sikerült megspórolni
A mindenkori nyári áramfogyasztási rekord egyébként a tartós hőség és a Magyarországot is elérő hőkupola hatására június 30-án dőlt meg: akkor a Mavir adatai szerint a hazai villamosenergia-hálózat terhelése elérte a 7488 megawattot (a mindenkori csúcsot pedig idén január 13-án regisztrálták, 8182 megawattal).
Energia-krízishelyzet lép életbe
A Paksi Atomerőmű teljes leállásának fenyegető rémképe miatt Magyar Péter miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az országban „kritikus energiaellátási helyzet lép életbe, amivel eddig sosem szembesültünk”. Hozzátette, hogy a magyar energiaellátás ebben a helyzetben is biztosított, de ehhez korábban nem alkalmazott megoldásokra van szükség.
A kormány utasítására a rendszerirányításért felelős Mavir több tucat, nagyfeszültségű hálózatot használó ipari fogyasztót, köztük akkumulátorgyárakat, cementgyárakat, vegyi üzemeket és autógyárakat szólított fel arra, hogy önkéntesen korlátozzák az áramfelhasználásukat a kritikus idősávokban. Ezt Magyar Péter miniszterelnök is többször megtette, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy több száz vállalat döntött arról, hogy jelentősen csökkenti az energiafelhasználását.
A Mavir, mint a villamosenergia-rendszer irányítója augusztus 1-jén, szombaton arról tájékoztatta Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, hogy életbe lépteti a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetére kialakított protokollt.
Emellett szintén szombaton 19 órakor hatályba lépett az a kormányrendelet is, amely lehetővé teszi az ipari nagyfogyasztók lekapcsolását az áramellátásról, ha nem hajtják végre az elvárt fogyasztáscsökkentést. Ennek alkalmazására az önkéntes fogyasztáscsökkentés miatt nem volt szükség.
A rendelet szerint egyébként a Mavir előzetes figyelmeztetés után kötelező fogyasztáscsökkenést rendelhet el, és meghatározott nagyfogyasztókat ideiglenesen akár le is kapcsolhat a hálózatról. A korlátozási lánc legvégén áll a lakosság, előbb az állam, a nagyvállalatok, az ipari létesítmények viselik a terheket. Magyar Péter kijelentette, hogy
a magyarok otthonaihoz csak akkor nyúlhat a rendszer irányítója, ha minden más lehetőség kimerült.
A nagy ipari fogyasztók önkéntes energiafelhasználásának korlátozása, a termelésük átütemezése csak az egyik lépés, amivel egy ilyen extrém helyzetben is garantálható a biztonságos energiaellátás. Emellett a hazai erőművi tartalékok mozgósítására is szükség van, amibe a gázerőművek és a megújuló energiával (leginkább napenergiával) működő erőművek is beletartozhatnak.
Paks szinte teljes leállása azért különösen fájó, mert az atomerőmű gyakorlatilag folyamatosan termel és a nap minden szakaszában képes a 2000 megawattnyi maximális teljesítmény leadására. Magyarország teljes beépített villamosenergia-kapacitása ugyan meghaladja a 16 ezer megawattot, de például a naperőművek csak napsütésben termelnek, a gázerőművek pedig időszakosan, vagyis akkor, amikor szükség van rájuk.
Például a mostani krízishelyzetben: a gázerőművek tavaly a teljes magyar villamosenergia-mix közel 20 százalékát biztosították (az atomenergia mögött a második helyen a napenergia állt, amelynek a részesedése meghaladta a 27 százalékot). Jó hír, hogy a Dunamenti Erőmű meghibásodott blokkja Kapitány István bejelentése szerint szombaton újra rákapcsolódott a hálózatra, ami 360 megawatt plusz kapacitást jelent. A legnagyobb gáztüzelésű létesítmények közül meg kell említeni a Gönyűi Erőművet (428 megawattal) és a Csepeli Erőművet (403 megawatt beépített kapacitással), de a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű és a Kispesti Erőmű is aranytartalék lehet a mostani rendkívüli energiahelyzetben.
Fotó: DepositPhotos.com
Emellett az importált villamosenergia mennyiségének növelésére is szükség van, ami a miniszterelnök elmondása szerint 10 milliárd forintos többletköltséget jelent a magyar állam számára. Tavaly a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint az ország egész éves áramfelhasználásának 18,6 százaléka származott külföldről, legnagyobb részben Szlovákiából és Ausztriából (az import aránya 2014-ben még meghaladta a 31 százalékot). Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte is, hogy nagyon figyelmesen követi a magyarországi energiakrízist, és szükség esetén fel is ajánlotta a segítségét Magyarországnak.
Ugyanakkor a jelentős pluszköltségek miatt a magyar kormány igyekszik minél kevesebb importforrással úrrá lenni a helyzeten. Legalábbis erre utalt Kapitány István, amikor közösségi oldalán azt írta, hogy
„az új rendelet átmeneti jelleggel megnyitja a lehetőséget arra, hogy ilyen helyzetben a visszatáplálásra alkalmas erőművek, mint például a háztartási napelemes rendszerek, a jövőben szélesebb körben termelhessenek vissza a villamosenergia-hálózatba az import csökkentése érdekében. Ezzel több Magyarországon megtermelt energiát tudunk felhasználni, és kevesebb áramot kell külföldről vásárolnunk.”
A miniszter hozzátette, hogy a Védelmi Munkacsoport pénteki ülésén döntöttek arról is, hogy hétfőtől a legkritikusabb, 17 és 22 óra közötti idősávban elrendelik a vasúti teherforgalom leállítását.
Mit tehet a lakosság?
Az energiakrízisben érvényes akcióterv része emellett a kormányzati épületek energiafelhasználásának csökkentése is. Hétfőn és kedden például elmaradt a parlament korábban összehívott rendkívüli ülése.
Emellett Magyar Péter arra kérte a lakosságot, hogy tudatosan és szintén önkorlátozó módon járjon el:
„aki megteheti, a 17 és 22 óra közötti idősávon kívülre időzítse a jelentős áramfogyasztást eredményező tevékenységeket, mint például az elektromos autók töltését és a légkondicionáló berendezések használatát.”
Hozzátette, hogy „a következő napokban lehetőség szerint mindenki tartózkodjon a locsolástól, az autómosástól, a medencék feltöltésétől és az átütemezhető ivóvíz-felhasználástól.”
A miniszterelnök szavai szerint prioritást élvez a lakosság, a kórházak, a szociális intézmények, a kritikus infrastruktúrák, illetve egyéb közületek. Az áramellátás biztosítása érdekében Magyar Péter mindenkitől felelősségteljes eljárást kért. „Mindannyiunk közös érdeke, hogy az előre nem tervezett leállásokat és a nem várt, de Nyugat-Európában és a Balkánon korábban már megtapasztalt rendszerösszeomlást elkerüljük” – fogalmazott.
A legvégső eset
A legszélsőségesebb forgatókönyv esetén rendelkezésre áll egy előre kidolgozott biztonsági rendszer is, az úgynevezett Rotációs Kikapcsolási Rend. Ennek aktiválásáról a Mavir dönt, ha a tartalékok mozgósítása, az import növelése, az önkorlátozó lépések és az egyéb műszaki eszközök együttesen sem elegendőek a hálózat egyensúlyának fenntartásához. Az a cél ugyanakkor, hogy erre a hatósági korlátozásra ne legyen szükség.
„A jelenlegi rendkívüli helyzettel összefüggésben a lakosság és a média folyamatos hiteles tájékoztatása kiemelten fontos számunkra” – írta lapunk megkeresésére az MVM Zrt., hozzátéve, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, és szükség esetén megteszik a szükséges intézkedéseket.
„Az aktuális információkról és az esetleges további intézkedésekről a Mavir, a Paksi Atomerőmű, valamint a Kormányzat hivatalos kommunikációs csatornáin keresztül adunk tájékoztatást. Kérjük, hogy a hiteles és naprakész információk érdekében ezeket a felületeket kövessék. A rendelkezésre álló információk alapján a szakmai szervezetek összehangoltan kezelik a helyzetet. Amennyiben új, a nyilvánosságot érintő fejlemény történik, arról haladéktalanul tájékoztatást adunk”
– ígérték.
Remélhetőleg a mostani krízishelyzet elmúltával az ország vízmegtartási képességeinek javításával és a Paksi Atomerőmű fejlesztésével soha nem lesz szükség a végső forgatókönyvre.
