Aki figyelemmel követi nem csak a hazai, de az európai híreket is, értesülhetett arról, hogy az extrém meleg ugyan Magyarországot talán még az átlagosnál is jobban sújta, de az egész kontinensen elképesztő hőség tapasztalható. Ez manifesztálódik a dél-európai erdőtüzekben, vagy éppen a nagy folyók alacsony vízszintjében is. Ahogy Magyarországon, úgy az Európai Unió más országaiban is a hőhullám miatt megugrott az energiafogyasztás. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a keresletet csak drágábban előállított energiával lehet kielégíteni. Emiatt az európai áramárak a mostani hőhullámos időszakban látványosan megugrottak.
A hőség, a gyenge széltermelés és a magas kereslet több piacon rekordközeli vagy rekordárakat hozott. Belgiumban például 1038 euró/MWh körüli negyedórás ár is kialakult, Németországban, Hollandiában és Dániában pedig szintén extrém szinteket mértek.
Ez azt jelzi, hogy a „hitzeflaute” jelenség – amikor a nagy meleg mellé alacsony széltermelés társul – erősen megdrágítja a villamos energiát.
Ugyan a hazai válsághelyzetben nem az árak vannak a fókuszban, hanem hogy az ellátás ne omoljon össze, Magyarországon is erős a kilengés. Az úgynevezett spot árak az utóbbi hetekben jóval a korábbi havi átlag fölé emelkedtek, és a nyári időszakban különösen érzékenyek a hőhullámokra. Ezt egyébként már idén korábban is tapasztalhattuk, hiszen a június végi időszakban a magyar áramtőzsdén láttunk 1000 euró/MWh feletti árat is.
Fotó: Euenergy
Az akkori időszakhoz képest persze gyökeres változást jelent, hogy a Paksi Atomerőmű teljes leállása miatt fontos kapacitások esnek ki, amelyek az esti csúcsidőszakban – olcsóbb – áramot termeltek. Ez pedig óriási kihívás elé állítja a hazai energiaellátást, ahogy arról lapunk is több anyagban beszámolt, 9-17 óra között a hazai igényeket többnyire lehet fedni napenergiából, utána viszont az atomerőmű mellett az importnak is kulcsszerepe volt.
Az elmúlt napokban Paks termelése folyamatosan csökkent, ahogy az egyes blokkokat le kellett állítani és a beindított erőművek ezt csak részben tudták ellensúlyozni. Éppen ezért kulcsszerepe van annak, hogy a lakosság és a vállalatok általában is, de különösen a kritikusnak számító 18-22 órás időszakban mennyire fogják vissza a fogyasztásukat. Ez, a már emlegetett ellátási kérdések mellett a kereslet-kínálati viszonyok szempontjából is nagyon fontos. Az a tény, hogy az elmúlt napokban látványos mennyiséget spóroltunk meg, az árakat is valamennyire féken tartotta. Bár az is tény, hogy a hétvégén általában alacsonyabb árak alakulnak ki a piacon, mint hétköznap.
A magyar napi spot ár vasárnap 122,19 euró/MWh volt, miközben az elmúlt 7 nap átlaga 123,5 euró/MWh, az elmúlt 30 nap átlaga 118,4 euró/MWh, az aktuális hónap átlaga pedig 127,2 euró/MWh. Ez azt jelenti, hogy a mostani szint nagyjából az utóbbi hónap átlagának közelében van, és csak kis eltérés látszik a 30 napos középértékhez képest. Azt érdemes ugyanakkor hangsúlyozni, hogy napon belül óriási kilengések voltak ezúttal is, hiszen a negyedórás bontású adatok szerint volt olyan időszak, amikor 40 euró volt az ár, míg a hazai maximum bőven 500 euró felett alakult a csúcsidőben. Igaz ez majd 200 euróval elmaradt a régió egy másik áramtőzsdéjének a szlovénnek a vasárnapi maximumától, ahol 700 euró felett is járt a megawattóránkénti ár.
Fotó: HUPIX
Azt is ki kell emelni, hogy mind Magyar Péter, mind Kapitány István köszönetet mondott az elmúlt napokban a fogyasztás visszafogása miatt, miután a hétvégi közel 40 fokos meleg ellenére az előzetesen várt rekordközeli fogyasztáshoz képest Magyarország 700 megawattal kevesebb áramot fogyasztott a vasárnap esti csúcsidőszakban. A lakossági és vállalati összefogásnak köszönhetően a tervezett 6400 megawatt helyett 5700 megawatt volt az ország terhelése, ami meghaladja egy teljes paksi atomerőművi blokk teljesítményét, hangsúlyozták a politikusok. Ugyanakkor a napi fogyasztás így is érdemben meghaladta az egy héttel korábbit, igaz akkor a napi csúcshőmérséklet nagyjából 10 fokkal elmaradt a most vasárnapitól.
Érdemben fog nőni az ország villanyszámlája
A magasabb árak és a kieső termelés miatt az ország energiaszámlája érdemben fog nőni a következő napokban, erről Magyar Péter is beszélt hétfői sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a költségek nem haladják meg az 50 milliárd forintot, aminek a finanszírozása szerinte nem okoz problémát a költségvetés számára. Ha az atomerőművet valóban sikerül rövid időn belül visszakapcsolni, akkor reális lehet ez a prognózis, erre reményt ad, hogy a héten komolyabb esőzések várhatóak Németországban és Ausztriában a Duna és annak vízgyűjtőterületén.
Ha azonban a válság elhúzódik, akkor annak pénzügyi szempontból is súlyos következményei lehetnek. Már csak azért is, mert a jelenleg a Paksi Atomerőmű nagyjából 11 400 és 11 900 forint közötti önköltségi áron, vagyis nagyjából 32-33 eurós áron képes előállítani egy megawattóra (MWh) villamos energiát. Talán nem szorul további magyarázatra, hogy önmagában a száz euró feletti átlagár és az önköltségi ár különbözete is milyen jelentős összeget ad. (Papíron a Paksi Atomerőmű kapacitása 2000 MW.)
Hétfői sajtótájékoztatóján Magyar Péter ugyan kiállt a rezsicsökkentés mellett, a szakemberek egy része viszont ismét azt hangoztatta, hogy akár az áram, akár a vízellátási fejlesztések elmaradása kapcsán ez egyfajta ősbűn. Az intézkedés miatt ugyanis a szolgáltatók a karbantartásokon és fejlesztéseken spóroltak, miközben a lakosság sem volt motivált a saját ingatlan gazdaságosabb üzemeltetésében, ahogy a tudatosabb fogyasztásban sem.
A lakosság ugyanis rezsicsökkentett áron nagyjából 4,5 forint/kWh áron kapja az áramot még akkor is, ha az ehhez képest magas rendszerhasználati díj miatt a villanyszámlán 36 forint/kWh szerepel. Vagyis lakossági fogyasztóként a legolcsóbbnak tekintett atomenergia önköltségi árának alig felét kell fizetnünk az áramért. Ehhez képest a jelenlegi napi tőzsdei átlagár a – rendszerhasználati díj nélkül számított – rezsicsökkentett ár tízszerese, a különbözetet azonban közösen fizetjük meg. Bár a hirtelen energiaszakértővé avanzsált semmihez nem értő közösségi médiás megmondó emberek azt sugallják, hogy a rezsicsökkentés „csak úgy van” és azt az előző kormány zsenialitásának eredménye valójában semmi másról nincs szó, mint, hogy az olcsóbb rezsiszámlát más adókban és a magyar vállalkozások rosszabb versenyképességében ugyanúgy megfizetjük.
Rezsicsökkentés helyett energetikai beruházásokat kellene támogatni
Természetesen, ha egy ilyen hektikus piaci környezetben rászabadítanák az emberekre a piaci árakat, az felmérhetetlen károkat okozna, ám a mostani helyzet mégis rámutat arra, hogy a fennálló támogatási rendszer nem hatékony és sok sebből vérzik. Tekintve, hogy az úgynevezett energiaszegénység Magyarországon az egyik legfenyegetőbb az uniós országok között a szociálisan rászorulók számára a rezsicsökkentés átalakítása után is védelmet kellene nyújtani. De akár előremutató is lehetne, ha az egyébként magasabb keresetűeket a piaci árak felé terelnék, akár olyan módon, hogy a most nekik adott rezsicsökkentés helyett energetikai beruházásokhoz kapnának támogatást. Ez lehetne energiatakarékossági intézkedés éppen úgy, mint megújuló energiás beruházás, vagy éppen energiatároló létesítése.
Utóbbiról a választások előtt futó pályázat kapcsán hosszabb elemzés is megjelent az Mfor oldalán. Akkor az általunk megkérdezett szakértők véleménye alapján arra jutottunk, hogy nemzetgazdasági szinten az aktuális pályázat keretében minden jelentkezőt támogatni kellene akkumulátor vásárlásban, ez 130 ezer háztartásnak lett volna megoldás. Számításaink szerint ez az eredeti 100 milliárdos keretösszeghez képest további 200 milliárdot jelentett volna. Már akkor hangsúlyoztuk, hogy a tárolókapacitásokra fordított beruházások makroszinten 3-5 év alatt bőven megtérülnének. A mostani helyzetben, figyelembe véve, hogy a szakértők szerint az extrém időjárási viszonyok a következő években tovább erősödhetnek, kijelenthető, hogy akár ennél rövidebb megtérülés sem elképzelhetetlen. Arról nem beszélve, hogy egy masszív mennyiségű lakossági tárolókapacitás kiegészülve egy hasonló nagyságrendű ipari akkumulátoros háttérrel az ellátásbiztonságot is érdemben tudná javítani, ami a Paksi Atomerőmű körüli problémák miatt megint csak indokolható lenne.
