Virovácz Péter, az ING vezető elemzője emlékeztetett, az év hetedik hónapjára vonatkozó modellbecslés adata (3,9 százalék) és a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés munkanélküliségi rátája (4 százalék) egyaránt 0,1 százalékponttal nőtt az előző hónap adatközléséhez képest, így a munkanélküliek száma 200 ezer fő alatt maradt. A részletes munkaerőpiaci adatokról ebben a cikkünkben írtunk:
Az elemző hozzátette, bár a munkanélküliségi mutatók még mindig meghaladják az egy évvel korábbi szintjüket, annak fényében, hogy a magyar gazdaság soha nem látott, négy negyedévig elhúzódó technikai recesszióban van, ez továbbra is kedvező adatnak tekinthető.
Egyre többen váltak inaktívvá
A havi adatokat vizsgálva úgy fogalmazott, talán a legfontosabb változás, hogy a gazdaságilag inaktívak száma érdemben, mintegy 13,5 ezer fővel nőtt. A munkaerőpiacról kilépők elsősorban a foglalkoztatottak köréből kerülhettek ki, hiszen egy hónap alatt itt 21 ezer fő volt a csökkenés és munkanélküliek száma csupán bő 6 ezerrel nőtt. Mindezek alapján az elemző arra következtet, hogy a munkanélküliségi ráta megugrása nagyobb arányban köthető az inaktív csoport bővüléséhez. Mivel nyáron jellemzően megnő a szezonális munkát végzők száma, így a számok mögött Virovácz Péter azt sejti, hogy elsősorban a nyugdíjba vonulók megnövekedett száma állhat a mostani változás mögött.
Ezek alapján az elemző a munkanélküliségi ráta emelkedését nem tartja olyan jelenségnek, amely komolyabb problémát vetítene előre. Kijelentette, a következő egy-két hónapban némi volatilitásra számíthatunk a munkanélküliségi rátában a szezonális hatások következtében. Hozzátette, ha látunk is további emelkedést a mutatóban, a tetőpont 4 százalék közelében maradhat.
A munkaerőpiac kínálati oldalára még mindig érdemi hatást gyakorolhat a magas inflációs környezet, ám ahogy a normalizáció folyik, úgy morzsolódhat le egy bizonyos létszám az aktívak közül. Mindez előrevetíti, hogy a munkáltatók – a már eddig is meglévő munkaerőhiány mellett – további nehézséggel találhatják magukat szembe – fogalmazott Virovácz Péter. Véleménye szerint éppen ezért a vállalatok továbbra is ragaszkodnak a munkaerő megtartásához, hiszen az elmúlt évek sokkjai alatt megtapasztalták, hogy egy általános munkaerőhiánnyal jellemezhető gazdaságban egy fellendülési időszakban meglehetősen nehéz bővíteni a munkaerő-állományt. A vezérelv tehát kettős: a vállalatok optimisták, hiszen bíznak a magyar gazdaság gyors helyreállásában, ugyanakkor pesszimisták is a munkaerőpiaci kilátások tekintetében.
Mi a legnagyobb kockázat?
A legnagyobb munkaerőpiacból táplálkozó kockázatnak továbbra is az inflációt látja az elemző. Az eddigi magas infláció és a kormányzati szándék a pozitív reálbérek elérésére a vállalatokat magasabb béremelés irányába tolhatja. Kérdés, hogy a külső inflációs sokkok mellett ezt a béremelést a vállalatok ki tudják-e majd gazdálkodni újabb áremelések nélkül. Bizakodásra ad okot, hogy az idei év végén átárazodó energiaszerződések költségcsökkenéssel kecsegtetnek, így talán több lesz a vállalatok mozgástere a bérek emelésére áremelési kényszer nélkül. Amennyiben a fogyasztás sem robban be az infláció érdemi csökkenése mellett (az ING Bank csupán lassú helyreállással számol), úgy vélhetően a kereslet lassú növekedése is gátat szabhat majd az árak újbóli gyors emelésének. Az ár-bér spirál kockázata tehát továbbra is jelen van a feszes munkaerőpiac miatt, ugyanakkor jelenleg az elemző jó esélyt lát arra, hogy ez elkerülhető legyen.
Hiba is megjelenhet a számokban
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a havi munkaerőpiaci ingadozásokat óvatosan kell kezelni, mivel az előző havi adat 42 ezer fővel nagyobb volt a májusinál, márpedig ekkora havi ingadozások munkaerőhiányos környezetben nehezen elképzelhetők.
Hangsúlyozta, az mindenképpen elmondható, hogy a foglalkoztatás rekord magas szinten van, a recesszió itt nem érezteti hatását - bár a gazdasági teljesítmény mérséklődik, mégis egyre többen dolgoznak. Ezt a közgazdász szerint egyrészt magyarázza a növekvő aktivitás - az emelkedő megélhetési költségek miatt többen kényszerülnek dolgozni menni -, másrészt pedig az Ukrajnából hazánkba áramló menekültek munkaerőpiaci integrációja. Végül véleménye szerint a magas foglalkoztatásban a beruházásokon kívül az is szerepet játszik, hogy a nehezebb helyzetben lévő vállalkozások is kétszer meggondolják az elbocsátásokat a munkaerőhiányos helyzetre való tekintettel, illetve a munkaerőhiány is segíti a magas foglalkoztatási szint fenntartását.
Az elemző szerint a magas foglalkoztatási szint fenntartása a keresetek szempontjából is fontos: a reálbérek szemmel is jól látható növekedéséhez szükséges a munkaerőhiány, a munkaerőért való verseny fennmaradása, éleződése. Emellett természetesen az sem mindegy, hogy milyen hozzáadott értékű munkahelyek vannak hazánkban, hiszen ez is meghatározza a béreket. A bérek kérdése azért is fontos, mert amint a mai adatok is mutatják, a koronavírus során bekövetkezett visszaesés után fokozatosan megindult a külföldi munkavállalás emelkedése: 14 ezer fővel többen dolgoztak külföldi telephelyen, mint egy évvel korábban, amely szint azonban még mindig elmarad a járvány előtt tapasztalttól – tette hozzá Regős Gábor.
A cégek meg akarják tartani a dolgozókat
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője kommentárjában úgy fogalmazott, hogy az őszi hónapokra ismét a korábbi 3,5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számítanak a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3,7 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat.
Így véleménye szerint a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget” is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség.
Ezzel együtt az extenzív, vagyis mennyiségi munkaerő bővülés határaihoz érve a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak - amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából – jelentette ki az elemző.
Horváth András szerint az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, sőt, még növekedett is, a 80 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Azonban 12 hónapos időtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek megemelkedett szintjének és a reáljövedelmek csökkenésének hatására kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, de ennek egyelőre nem igazán látni jelét. Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált illetve a profitok megugrását okozó áremeléseket, illetve a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, de érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben – tette hozzá végül.
