A női munkavállalók helyzete – általános megbecsülésük, gyermekvállalás alatti ellátásuk és visszatérésük, vezetői pozícióba kerülésük – világszerte fontos és érzékeny téma, ami országonként, régiónként vagy akár kontinensenként eltérő jellegű kérdéseket és problémákat vethet fel.
Amint arról az Euronews is beszámolt, a Reboot Online marketing ügynökség arra vállalkozott, hogy elemezze, vajon munkavállalás szempontjából melyik európai ország lehet a legideálisabb a nők számára. Összesen 32 országból gyűjtöttek 16 és 65 év közötti női munkavállalókkal kapcsolatos adatokat – egyebek mellett a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetétől (EIGC) és a Világgazdasági Fórumtól.
Ezek összesítéséből az derült ki, hogy Európában Norvégia a női munkavállalók mekkája, mert csekély a férfiak és nők közötti bérszakadék, és igazságosak a gyermekvállalással kapcsolatos szabályozások és jutattások: a kismamáknak 19 hét fenntartott szabadság jár, ez idő alatt pedig a bérük 80 százalékát kapják meg. Mindemellett viszonylag magas a vezető beosztású nők aránya: szép számmal akadnak közöttük a legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatok vezérigazgatói, igazgatósági tagjai. Az EIGC friss kutatása szerint 2023-ban Norvégiában a felsővezetői pozíciók 56 százalékát töltötték be férfiak. Számszerűsítve összesen 81 nő dolgozott vezetői pozícióban.
Ami a férfiak és nők közötti bérszakadékot illeti: noha a Világgazdasági Fórum legutóbbi Global Gender Gap Index jelentése szerint egyetlen országban sem valósult meg a nemek közötti teljes teljes bérparitás, Norvégia 88 százalékkal igen jó eredményt ért el. A skandináv országot csak Izland előzte meg 90 százalékkal.
Ahol a legjobban megbecsülik a nők munkáját
Az elemzésnél figyelembe vett tényezők és adatok alapján a listavezető Norvégia a megszerezhető maximális 10 pontból 7,1-et kapott. Ezt követte Izland 6,5 ponttal, míg Hollandia 5,49, Finnország pedig 5 pontot ért el.
Az eredmény egyébként összhangban van a Világgazdasági Fórum hasonló, témában végzett kutatásának összegzésével, amely szerint az észak-európai országokban a munkáltatók odafigyelnek a női munkavállalókra, és értékelik őket.
Egyenlőség a munkaerőpicon: egyelőre csak álom
Az uniós országokban dolgozó nők munkaerőpiaci helyzetének javítására számos törekvés irányult és irányul ma is: az Európai Bizottság 2020-2025-ig meghatározott uniós stratégiájában egyebek mellett a nemek között bérszakadék megszüntetését és a különféle gazdasági ágazatokban való egyenlő részvételét tűzte ki célul. Az Európai Parlamentben 2022-ben elfogadott törvény alapján pedig a tőzsdén jegyzett nagy, uniós vállalatoknak 2026 közepétől biztosítaniuk kell, hogy a nem ügyvezető igazgatósági tagjaik legalább 40 százaléka nő legyen.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a férfiak és nők között bérkülönbség Magyarországon 17,5 százalék volt. A rendelkezésre álló adatok alapján a bérszakadék az észteknél volt a legnagyobb: 21,3 százalék, és Luxemburgban a legkisebb: 0,7 százalék. A magyarországihoz hasonló helyzetet rögzítettek Szlovákiában, Németországban, Csehországban és Lettországban.
Meglepő ugyanakkor, hogy a csúcstechnológiai ágazatokban foglalkoztatott nők száma Magyarországon kiemelkedően magas. Az Eurostat adataiból az derül ki, hogy a NUTS 2 régiók között – vagyis a minimum 800 ezres, maximum 3 millió lakosú közigazgatási egységek esetében – a Nyugat-Dunántúl régió a csúcstartó 50,2 százalékkal. (Ez az arány a görögországi Thesszália régióban például mindössze 8,3 százalék). Hasonlóan magas volt a csúcstechnológiai ágazatokban a női foglalkoztatási arány Észak-Magyarországon is (48,1 százalék).