2018. március 13. 19:36

A Spanyolországban a nemek közti megkülönböztetés, fizetésbeli egyenlőtlenségek, zaklatások, nők elleni erőszak miatt kitört tüntetésekről ír Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa a legújabb írásában.

Spanyolországban az idei nemzetközi nőnapon mintegy 200 városban közel félmillió nő vonult fel, tüntetett lila színű szalaggal. Ennél jóval többen, 5,3 millió nő vett részt a 24 órás sztrájkban, amit a nemek közti megkülönböztetés, fizetésbeli egyenlőtlenségek, zaklatások, nők elleni erőszak miatt hirdettek meg. A spanyol sajtó, média széleskörűen tudósított az eseményről és a spanyol lakosság 82%-a jogosnak tartja a sztrájkot . A sztrájk miatt megnehezedett aznap az élet, 300 vonat például nem közlekedett.

A nőnap előtt jelent meg a FEDEA alapítvány egy tanulmánya a fizetések különbségeiről a nemek között. Pár nappal később az Európai Bizottság statisztikai adatai is napvilágot láttak erről a témáról. A nők 13%-kal kevesebbet keresnek hasonló állásokban, mint a férfiak (10 éve 20% volt). Munkába állásuk is nehezebb: az inaktív népesség majdnem kétharmada nő, az aktív populációban a nők esetében 18% a munkanélküliség (férfiaknál 14,7%). A részmunkaidős és rövid idős szerződések nagy részét is nőkkel kötik. A tipikus női munkák, pl. háztartásbeli alkalmazott esetében a feketemunka is sok, itt nincs védettség, társadalombiztosítás, nyugdíj kilátások. A nőkre hárul 93%-ban a gyereknevelés és dupla annyi fizetés nélküli munkát (háztartás) végeznek, mint a férfiak. A vezető pozíciókban levők alig egytizede nő az oktatásban és más területen is alul reprezentáltak.

A kereskedelemben, az üzletekben is van megkülönböztetés, a nőknek szánt áruk drágábbak, ezért a sztrájk arra is kiterjedt, hogy ne vásároljanak aznap ilyen árukat. A sztrájkra és tüntetésre szólító felhívás gyorsan terjedt, számos szervezet csatlakozott. Sok híres hölgy is a nevét adta, tudósok, újságírók, színészek. Madrid és Barcelona polgármesternője is támogatta a sztrájkot.

Fotó: Pixabay Fotó: Pixabay

A spanyol néppárti kormány először kritikával illette a női sztrájkot, szélsőbaloldali, antikapitalista tüntetésként értelmezte, de aztán árnyalta a hangnemet. A korábbi, szocialista kormány próbált komolyabb lépéseket tenni, 2007-ben fogadták el a Férfiak és a Nők közötti Egyenlőségi törvényt. Cél volt a nők számának növelése a döntéshozásban, ma 138 nő és 212 férfi küldött ül a kongresszusban ez az utóbbi tíz év alatt 36%-ról 39,4%-ra emelkedést jelez (Magyarországon 10% az arány…). A női miniszterek száma most csak öt, ami kevesebb, mint korábban (Magyarországon pedig nulla…).

A törvény előírta a 250 főnél nagyobb cégeknek, hogy készítsenek egyenlőségi tervezetet például a nők arányának növelésére a vezetőségben, illetve az állásinterjúnál ne legyenek a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések. Több, mint 5200 nagy cégből csak 167 készített ilyen tervet, és ennek ellenőrzése nem valósult meg. A 2008-9-es válság kapcsán egyébként több férfi vesztette el állását, mint nő, de a férfiak egy része hamarabb talált újra munkát később. Az egyenlőségi törvény betartására nincs politikai szándék - mondta most a korábbi államtitkár, aki szintén csatlakozott a sztrájkhoz. Úgy tűnik, a küzdelmet folytatni akarják majd a spanyol nők, mert a túlzottan férfiközpontú mentalitást szeretnék megváltoztatni. Ebbe a "mikromacsizmust" is beleértik, ami a hétköznapi kapcsolatokban, kommunikációkban, gesztusokban nyilvánul meg.

Hogyan áll ugyanakkor Spanyolország más országokhoz viszonyítva? A Georgtown intézet tanulmánya szerint Spanyolország a világ ötödik helyén van a nők jóléte szempontjából Izland, Norvégia, Svájc és Szlovénia után. Többféle mutatót vizsgáltak, köztük az iskolázottságot, munkalehetőségeket, biztonságot. A spanyol nők 80%-a biztonságban érzi magát késő este sétálva, míg a nemzetközi átlag csak 60%.

Az EU adatai szerint a spanyol női és férfi fizetések közötti különbség a középmezőnyben van, a legrosszabb a helyzet Észtországban, Csehországban, Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban, ahol a rés több, mint 20%. A legjobbak a mutatók egyébként Romániában, Szlovéniában, Lengyelországban, Belgiumban és Olaszországban. A fizetésbeli különbségek nőnek az életkorral és a magánszektorban nagyobbak, mint az állami szférában, az iskolázottsági fok növekedésével viszont csökkennek a különbségek.

A fizetésbeli különbségeken kívül a nőket érő zaklatások, erőszakos cselekmények miatt is tüntettek március nyolcadikán Spanyolországban. Felmérések szerint a spanyol nők egyharmada legalább egyszer életében szexuális zaklatásnak van kitéve, s leginkább 18-34 év között, amikor ez az arány 47%-ra emelkedik. A nők elleni erőszakos esetek száma évről évre emelkedik. 2016-ban 44 nőt gyilkoltak meg, 2017-ben 49-et. Ezekről egyre több szó esik, részben az Amerikából indult "me too" mozgalom kapcsán. Látványos akciókkal is igyekeznek erre felhívni a figyelmet. Castellón egyik strandján 739 keresztet helyeztek el, azokra a nőkre emlékezve, akiket az elmúlt tíz évben megöltek (nevekkel, életkorukkal, s gyilkosukkal feltüntetve, aki legtöbbször férjük, volt férjük). Egy hétig látható a rögtönzött temető.