Meglepő eredményt hozott az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés szeptemberi adata. A május óta tartó erőteljes áremelkedés megtorpant, sőt augusztushoz képest 1098 forinttal, 3,8 százalékkal kevesebbe is kerül a nyugdíjasok által jellemzően vásárolt termékekből összeállított vásárlói kosár. Így ennek szeptemberi értéke 27 987 forint lett, amit úgy is fel lehet fogni, hogy az árkosárérték visszatért abba a 27-28 ezer forintos tartományba, amit tavaly szeptember óta egészen a nyár elejéig mértünk.
Az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index értéke azonban megint emelkedett, szeptemberre éves alapon 3,2 százalékkal, 874 forinttal nőtt a kosárban levő termékek ára. A mutató tehát már harmadik hónapja pozitív tartományban van, és emelkedik, de nem elviselhetetlen mértékben. Az emelkedés oka az, hogy tavaly augusztusról szeptemberre jelentős áresést mértünk (ez a sokat emlegetett bázishatás), míg az emelkedés enyhe volta a mostani, egy hónapos árcsökkenésnek tudható be, stagnálás esetén az index 7 százalék körüli értéket mutatott volna. Meg kell jegyeznünk, ez alapján az egy adat alapján nem beszélhetünk újabb árcsökkenési tendenciáról, ahhoz ugyanis kettő, de inkább három egymást követő hónapban lenne szükség ilyen irányú elmozdulásra.
Mivel tavaly szeptemberben állt be egy viszonylagos stabilitás az élelmiszerárakban, a következő hónapokra azt várjuk, hogy enyhe áremelkedés miatt a mostanihoz hasonló, azt legfeljebb 1-2 százalékponttal meghaladó értéket fog mutatni az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index.
Fotó: Depositphotos
Módszertan
Az ugyancsak a Klasszis Média által megjelentetett laptársunk, a Privátbankár immár 17 éve elvégzett Árkosár-felmérésére támaszkodva állítottuk össze az Mfor Nyugdíjas Árkosarát, mely azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól, bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink.
A termékek meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül, mely egyik táblája mennyiségek szerint tartalmazza, hogy miből mennyit vásárol egy nyugdíjas háztartás egy évben, ezt pedig elosztottuk a hónapok számával. Ez alapján állítottuk össze a 21 termékből álló nyugdíjas kosarunkat, melyben a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapvető élelmiszerek szerepelnek. Ehhez súlyozva társítottuk a három nagy hipermarket árait laptársunk adatbázisából. Így nemcsak arra kapunk választ, hogy idős honfitársaink melyik hipermarketben mennyiért tudják beszerezni az élelmiszereket, de ennek átlagát véve az is kiderül, mennyit kell fizetniük egy havi nagybevásárlásért.
Egyben felhívjuk a figyelmet, hogy az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés csak a hipermarketláncokban megvásárolható élelmiszertermékek árát vizsgálja, azaz nem alkalmas általánosságban a nyugdíjak reálértékének megállapítására.
Nyugdíjas Árkosarunkat egészen 2020 januárjáig visszamenőlegesen is kiszámoltuk, ez lehetőséget ad arra, hogy egy, a mindennapokban érzékelhető árindexet számoljunk.
Mennyit ér a nyugdíjemelés?
Mint láttuk, egy év alatt 2,3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjasok élelmiszerköltségei, ezzel szemben még év elején egy 6 százalékos nyugdíjemelést könyvelhettek el.
Két évet vizsgálva 5,3 százalékos élelmiszerár-emelkedést mértünk az időseknél, a nyugdíjak ezen időtáv alatt viszont 31,3 százalékkal emelkedtek. Itt azonban hozzátennénk, két évvel ezelőtt még épp csak megindult az az elképesztő áremelkedés, ami azután 2023 februárjában volt a csúcson.
Hároméves időtávon 43,8 százalékkal emelkedtek az idősek által jellemzően vásárolt élelmiszerek árai, ez idő alatt a nyugdíjak 54,1 százalékkal nőttek. Ha azonban a tizenharmadik havi juttatás visszaépítését figyelmen kívül hagyjuk, akkor az emelkedés 45 százalék, ami épphogy egy picivel magasabb, mint az árak növekedése.
Az elmúlt négy évben 59,4 százalékos élelmiszerdrágulást szenvedtek el az idősek. A nyugdíjak ez alatt az idő alatt 63,9 százalékkal lettek magasabbak, ám ha figyelmen kívül hagyjuk a kormányzati kegyként emlegetett tizenharmadik havi juttatást, akkor a járandóságok emelkedésének mértéke csak 51,1 százalék.
Nincs választás, tehát drágul a krumpli
Az augusztushoz képest csökkent árkosárérték azt is magával hozta, hogy most jóval több volt a jelentősebb, 10 százalékot meghaladó havi árcsökkenés, mint az ilyen mértéket meghaladó áremelkedés. Az előző hónaphoz képest 31,5 százalékkal emelkedett a burgonya ára, emellett a margarinért is jóval mélyebben kell a zsebbe nyúlni: ennek a terméknek az ára 16 százalékkal emelkedett.
Egy hónap alatt 30,4 százalékkal lett olcsóbb a banán, 29,6 százalékkal ment lejjebb az alma és 25,1 százalékkal a sajt ára. A tejért 12,1, a kenyérért pedig 10,1 százalékkal kell kevesebbet fizetni a hipermarketek pénztárainál.
Fotó: Pixabay
Tavaly szeptemberhez képest már sokkal vegyesebb a kép, itt azért jóval több a 10 százaléknál nagyobb mértékű drágulás. A narancslé – mint minden hónapban – most is ott van a leginkább drágult termékek között, 68,7 százalékkal többet kell érte fizetni, mint tavaly ilyenkor. A liszt ára is hatalmasat emelkedett, itt a drágulás mértéke 51,1 százalék. Egy év alatt 29,5 százalékkal lett drágább az alma, 28 százalékkal a csirkemell. A rizsért 15,3, a krumpliért pedig 13,4 százalékkal kell mélyebben a zsebbe nyúlni.
Kedvezően változott viszont a banán ára éves összevetésben is, e déligyümölcs ára 24,1 százalékkal csökkent tavaly szeptemberhez képest. A tészta 20,6, a joghurt 19,1, a tojás pedig 13,1 százalékkal lett olcsóbb.
