Létezik olyan uniós közbeszerzési statisztika, amiben Magyarország a legjobb: a cseh adatelemző cég, a Datalab s.r.o. összeállítása szerint a magyar tenderek összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél, írja a G7.
A kutatásban az uniós közbeszerzési portálon, a TED-en elérhető beszerzéseket vizsgálták, 2006 és 2017 között ez Magyarország esetében összesen 30 ezer milliárd forintnyi szerződéses értéket jelent. Hiába kicsi arány az 1,3 százalék, így is 385 milliárd forintnyi közbeszerzési szerződést kaptak meg olyan cégek, amelyek adóparadicsomokba juttathatták az elnyert munkákon képződő profitot. A magyarországi adóparadicsomok versenyét Svájc nyerte, ahogy Európában is ez a legnépszerűbb célpontja a pénzek eltitkolásának és az adók elkerülésének.
Magyarországon az átlagnál jobban kedvelik Svájcot, Katart és Hongkongot, az egzotikusabb karibi szigeteket azonban kevésbé. Az elemzés készítői csak azokat az országokat vették figyelembe, ahol legalább 20 ezer tender volt, hogy statisztikailag releváns legyen az eredmény, ezért kis országok nem szerepelnek az elemzésben.
Ami talán elsőre meglepő lehet: a nyugat-európai országok sokkal rosszabbul szerepeltek, mint a kelet-közép-európaiak, ahol a közkeletű vélekedés és a korrupciós listák szerint sokkal nagyobb a korrupció. Ennek több oka is lehet: egyrészt térségünkben sokkal kevésbé kell rejtegetni a tenderek valós nyerteseit, sokkal kevésbé zavarja a közvéleményt a korrupció. Másrészt a nemzetközi korrupciós felmérések – mint például a Transparency International korrupcióérzékelési indexe – egyoldalúak, csak azt mérik, hogy a vállalatvezetők mennyire érzékelik a korrupciót. Márpedig, ha az angol cégvezetők elégedettek a meglévő rendszerrel, nem fogják azt mondani, hogy problémákat érzékelnek. Az elemzés nagy problémája, hogy nem tudja felmérni az összetettebb korrupciós rendszereket, amikor hosszú távon fonódik össze a politika és a gazdaság.
Lapunk kérdezett rá a miniszterelnöknél a legutóbbi kormányinfón, hogy mennyire tekinti a kormány a korrupció mértékét kritikusnak, és van-e erre konkrét intézkedési terve. Erre Orbán Viktor azt válaszolta, hogy kormánya a zéró tolerancia elvét vallja a korrupcióval kapcsolatban, de 2010 után, csökkent a költségvetés hiánya és az államadósság, nő a gazdaság, a közvagyon, a fizetések, így kizártnak tartja, hogy jelentős mértékű lenne a korrupció. Ugyanakkor a kormányfő, barátja, Mészáros Lőrinc példátlan meggazdagodására azt válaszolta, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel.
Magyarországon az átlagnál jobban kedvelik Svájcot, Katart és Hongkongot, az egzotikusabb karibi szigeteket azonban kevésbé. Az elemzés készítői csak azokat az országokat vették figyelembe, ahol legalább 20 ezer tender volt, hogy statisztikailag releváns legyen az eredmény, ezért kis országok nem szerepelnek az elemzésben.
Ami talán elsőre meglepő lehet: a nyugat-európai országok sokkal rosszabbul szerepeltek, mint a kelet-közép-európaiak, ahol a közkeletű vélekedés és a korrupciós listák szerint sokkal nagyobb a korrupció. Ennek több oka is lehet: egyrészt térségünkben sokkal kevésbé kell rejtegetni a tenderek valós nyerteseit, sokkal kevésbé zavarja a közvéleményt a korrupció. Másrészt a nemzetközi korrupciós felmérések – mint például a Transparency International korrupcióérzékelési indexe – egyoldalúak, csak azt mérik, hogy a vállalatvezetők mennyire érzékelik a korrupciót. Márpedig, ha az angol cégvezetők elégedettek a meglévő rendszerrel, nem fogják azt mondani, hogy problémákat érzékelnek. Az elemzés nagy problémája, hogy nem tudja felmérni az összetettebb korrupciós rendszereket, amikor hosszú távon fonódik össze a politika és a gazdaság.
Az egész EU-ban közel 18 ezer milliárd forintnak megfelelő közpénz kötött ki offshore hátterű cégeknél. A cseh cégnél sem akarták először elhinni, hogy ennyire rossz a helyzet Európában, ezért többszörösen is ellenőrizték az adatokat. Szúrópróbaszerűen manuálisan is ellenőriztek egyes szerződéseket és cégeket, de nem találtak a módszertanban és az adatokban sem lényegi hibát. A TED adatbázis, amiből dolgoztak, tartalmazhat ugyan hibákat, de +/- 10 százaléknál ez nem lehet nagyobb az elemzés összeállítói szerint.
Az offshore cégek kizárása a hazai közbeszerzésekből a Fidesz egy olyan ígérete volt tehát, amit a jelek szerint nagyrészt teljesített is, és ezen a területen valóban éltanuló lett Magyarország. A magyar közbeszerzéseken nyilatkozni kell a társaságok valós végső tulajdonosairól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adóparadicsomba bejegyzett tulajdonos ne indulhatna: elég ezt a nyilatkozatot megtenni. Ezt azonban sosem hozzák nyilvánosságra, így az offshore cég mögé bújó tulajdonos a nyilvánosság elől eltűnhet továbbra is, írja a G7.
