Üzemanyagpiaci sorozatunkban, az Mfor Üzemanyagár-figyelőben hosszú hetek óta írtunk arról, hogy az amerikai időközi választás kulcsfontosságú lehet az olajpiacon. Donald Trump ugyanis teljesen elszámította magát Irán megtámadásával, a perzsa állam pedig rendkívül ügyesen fordította át a helyzetet és a magas energia- és olajárak komoly belpolitikai elégedetlenséget okoztak az Egyesült Államokban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kommentárok szerint történelmi vereséget szenvedett az elnök pártja és a kongresszus mindkét házában többségbe kerültek a demokraták. A politikai változás pedig – más lent részletezett okokkal együtt – az olaj árára is hatással volt a héten.
Az európai piacon irányadó Brent olaj ára közel 20 százalékkal zuhant, hiszen egy héttel ezelőtti írásunkban még azt említettük, hogy 118 dollár felett is járt a jegyzés, míg jelen cikkünk írásakor – pénteken napközben – 98 dollár alá is benézett. A politikai változásoktól ugyanis a piaci befektetők azt várják, hogy jóval közelebb kerül a békekötés, a demokraták vezetői legalábbis egyértelműen kiálltak emellett. De a republikánusok választási veresége nyomán valószínűleg a Trump-adminisztráció számára fontosabbá válhat a konfliktus lezárása, illetve a közel-keleti olajszállítások normalizálása.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A piac a kínálati oldal helyreállását is elkezdte árazni. Ahogy arról az utóbbi hetekben többször írtunk, a Hormuzi-szoroson és az azt elkerülő vezetékeken jelentős mennyiségű olaj hagyta el az Öböl-menti országokat. A statisztikák szerint az innen érkező olaj mennyisége októberben már elérte a háború előtti szint mintegy 86 százalékát. Ez lényeges változás ahhoz képest, amikor a konfliktus kezdetén a piac még jelentős és tartós kínálati hiánnyal számolt, amit persze indokolt, hogy a május és július közötti időszakban valóban jelentősen visszaesett az onnan érkező import. Ugyan több hét kellett, de immár a piac egyre kevésbé attól tart, hogy nem lesz elegendő olaj, ehelyett egyre inkább azt mérlegeli, hogy a visszatérő kínálat esetleg túl is lépi a jelenlegi keresletet.
Utóbbi persze rugalmasan változhat, hiszen a magas energiaárak időközben maguk is keresletcsökkentő hatást váltottak ki. Számos országban mérséklődött a fogyasztás, a magas árak visszafogták az olajfelhasználást, miközben a gazdasági növekedési kilátások sem adnak egyértelműen erős keresleti hátteret.
A kínálat helyreállása és a kereslet gyengülése tehát egyszerre hat az árak ellen. Ez magyarázza, hogy az olajpiac már a háború teljes lezárása előtt is elkezdte beárazni a korábbi hiány megszűnését. Ráadásul számos elemző szerint a mostani 100 dolláros szintnél alacsonyabban alakulhat ki egy új egyensúlyi sáv.
Nem véletlen, hogy ha nem is az olajár zuhanásának megfelelő mértékben, de a magyar benzinkutaknál is megkezdődött az árak csökkenése.
Igaz, a magyar autósok egyelőre csak óvatosan örülhettek, hiszen számos uniós országban a hazainál gyorsabban vitték le az árakat. Az uniós Weekly Oil Bulletin adatai alapján ezen a héten kilenc olyan ország volt az EU-ban, ahol olcsóbban lehetett tankolni, mint nálunk, míg egy héttel korábban még csak nyolc országban voltak alacsonyabbak az árak.
Az uniós lista alapján egyébként azt mondhatjuk, hogy a hazai árak az alsó harmadban vannak, ugyanakkor a régiós kitekintés alapján már rosszabb az összkép. Már csak azért is, mert öt olyan ország is van, ahol a magyarnál alacsonyabb átlagárat találunk. Ráadásul az olcsóbb országok között ott találjuk Ausztriát is, ami az ottani és a hazai életszínvonal jelentős különbsége miatt különösen bosszantó lehet a magyar autósok számára.
A gázolaj esetében más volt a helyzet, eleve kedvezőbb volt a kezdő pozíciónk és a magyar árak helyzete a héten nem változott. A Weekly Oil Bulletin listája alapján az egy héttel korábbihoz hasonlóan most is csak öt olyan uniós ország volt, ahol a magyarországinál alacsonyabb átlagárak vannak.
Mindez azt jelenti, hogy közép-európai összevetésben sem változott a magyar árak pozíciója. Ezúttal is három olyan régiós ország volt a listán, ahol a magyarországinál alacsonyabb gázolajárakat láthattunk.
Mi várható a kutakon?
Az olajár kapcsán kulcskérdés, hogy a választási vereségből Donald Trump mit fog leszűrni. Ha valóban az lesz a célja, hogy lezárja az iráni háborút, akkor a szakértők szerint folytatódhat az árak esése, ez pedig előbb-utóbb a finomított termék piacára is begyűrűzhet.
Hogy az olcsóbb olajból hogyan és mikor lesz olcsóbb üzemanyag, az viszont kérdéses, mint ahogy az is, melyik üzemanyagtípus válik jelentősebb mértékben olcsóbbá. A napokban megindult trend alapján ugyanis az várható, hogy a benzin ára gyorsabban és nagyobb mértékben fog csökkenni. A benzin iránti kereslet az északi féltekén a téli időszakban látványosan mérséklődni szokott, ami önmagában is az árak esését vetíti előre. Ráadásul az ázsiai benzinpiacon már október végén is látványosan szűkültek a finomítói árrések, amit az európai marzsok is követtek. A Reuters napokban közölt adatai szerint az európai benzinfinomítói árrések a március óta látott legalacsonyabb szintek közelébe kerültek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a közel-keleti térségből nemcsak nyersolaj, hanem az üzemanyagok is a háborút megelőző mennyiségben kerülnek a globális piacra, akkor ez érdemi áresést vetíthet előre.
Ezzel szemben a dízel esetén elvileg ez a folyamat lassabban mehet végbe. A kereslet a mezőgazdasági és turistaszezon végével ugyan itt is szezonálisan visszaesik, ugyanakkor a szűkös európai finomítói kapacitások miatt itt egyelőre nem várható olyan túlkínálat, mint a benzin piacán. Ráadásul ebben a szegmensben problémát jelent, hogy a közel-keleti finomítói kapacitások egy része még nem állt helyre, a finomított termékek exportja elmarad a korábbi szintektől, amit tetéz az is, hogy az orosz finomítók kapacitása is elégtelen, így Moszkva a korábbi exportőri pozícióval szemben időnként maga is vásárlóként lép fel. Emiatt az európai dízelpiac továbbra is szűkös kínálattal küzd, ami azt sejteti, hogy az árak esése lassabban mehet végbe.
Ugyanakkor a Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára – az ATV-nek nyilatkozva – azt mondta a benzin és a dízel ára közötti rendkívüli, helyenként a 100 forintot is megközelítő árkülönbségéről, hogy az várhatóan már nem nő tovább. Miközben a szakember is hangsúlyozta, hogy a látványos szűküléséhez és a piaci egyensúly helyreállásához még időre van szükség. Ugyanakkor – ahogy arról az Mfor Üzemanyagár-figyelő egy hete beszámolt – a Dunai Finomító teljes kapacitásra való visszatérése szerinte is pozitív fejlemény.
Mindezek alapján a hétvégén érdemes kivárni a tankolással, az árak ugyanis a jövő hét elején elindulhatnak lefelé. Ugyanakkor a korlátozott finomítói kapacitások és az elmúlt hónapokban megcsappant olaj- és üzemanyagtartalékok visszatöltése miatt azonnali, jelentő áresésre nem számítunk. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa szerint, ha a nyersolaj árcsökkenése a következő 2-3 hétben kitart, akkor az üzemanyagárak is jelentős mértékben, 30-40 forinttal csökkenhetnek, melynek eredményként a benzin bőven a 600 forintos lélektani árszint alá kerülhet november végéig. Várakozásunk szerint a fenti részletezett okok ellenére a gázolaj ára is hasonló mértékben csökkenhet.
A grafikonok a cikk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
