Az elmúlt hét legfontosabb fejleménye, hogy a kőolaj világpiaci ára a már egyébként is magas szintről tovább emelkedett, és a Brent jegyzése közel került az elmúlt fél év legmagasabb értékeihez. Ez egyébként azért is érdekes, mert – ahogy az elmúlt héten is beszámoltunk róla – a közel-keleti régióból tankerhajókon és vezetéken a korábbiakhoz hasonló mennyiségű olaj indul útnak. Így a piacot nem a kereslet hirtelen megugrása vagy a kieső kínálat, hanem a közel-keleti konfliktus eszkalálódása és az olajszállítások biztonságával kapcsolatos aggodalmak mozgatták. Emiatt az európai piacon irányadó Brent olaj ára 117 dollár fölé ugrott a héten, és pénteken délután úgy tűnt, hogy a heti maximuma közelében zár a jegyzés.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Az áremelkedés mögött alapvetően három tényező állt. Egyrészt a harcokba bekapcsolódó jemeni húszi támadások kiterjedése: az Iránhoz kötődő húszi fegyveresek több szaúd-arábiai célpont, köztük energetikai létesítmények ellen is támadásokat jelentettek be. Másrészt a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság továbbra is fennáll, annak ellenére, hogy az elmúlt másfél hónapban komoly mennyiségű olajat szállítottak át ezen a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalon. Mindezek már csak azért is bizonytalanságot okoznak a befektetők körében, mert hiába tesz időnként hangzatos nyilatkozatokat Trump és „kötött már tucatnyi alkalommal békét”, valójában semmi sem történik – ez a harmadik drágulást kiváltó tényező. A hét elején is megjelentek olyan hírek, amelyek az amerikai-iráni tárgyalások és a feszültség enyhülésének lehetőségét vetítették előre. Ez átmenetileg lefelé húzta az energiahordozók árait, de a katonai események gyorsan háttérbe szorították az optimistább várakozásokat.
Pénteken egyébként azért láttunk ismét komolyabb áremelkedést, mert egy tartályhajót támadás ért a Hormuzi-szorosban. A Reuters beszámolója szerint robbanószerkezeteket helyeztek el egy kisebb hajón, amely a tanker közelében tartózkodott.
Az európai üzemanyagpiac szempontjából fontos, hogy a nyersolaj drágulása csak az egyik tényező. A benzin és különösen a gázolaj árát a finomítói kapacitások, a készletszintek, a szállítási költségek és a finomított termékek iránti kereslet is jelentősen befolyásolja. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő rendszeres olvasói számára pedig aligha jelent újdonságot, hogy különösen a gázolaj esetén nem elégséges az európai finomítói kapacitás. Emiatt dízelből korábban is jelentős mennyiséget importáltak a kontinens országai, most viszont a hagyományos szállítók (a Közel-Keletről és Oroszország) nincsenek abban a helyzetben, hogy az európai keresletet maradéktalanul ellássák.
A fentiek miatt az elmúlt napokban Európa-szerte drágult a dízel, ez pedig a magyar piacon is megmutatkozott. Míg a benzin ára minimális mértékben csökkent, addig a gázolajért egyre többet kell fizetni a hazai töltőállomásokon.
Ha az európai árakat hasonlítjuk össze, akkor érdekes dolgot tapasztalhatunk. Miközben a benzin ára a hazai kutakon nem emelkedett, európai összevetésben mégis relatív drágulást láthattunk. Az uniós Weekly Oil Bulletin adatai alapján ezen a héten nyolc olyan ország volt az EU-ban, ahol olcsóbban lehetett tankolni, mint nálunk. Egy héttel korábban még csak hat országban voltak alacsonyabbak az árak.
Annak ellenére, hogy az uniós rangsorban a magyar árak pozíciója romlott, ez a régiós összevetésben nem látszódott. Továbbra is az olcsóbb országok között vagyunk.
A gázolaj esetében más volt a helyzet, a magyar árak helyzete ugyanis nem változott. A Weekly Oil Bulletin listája alapján az egy héttel korábbihoz hasonlóan most is csak öt olyan uniós ország volt, ahol a magyarországinál alacsonyabb átlagárak vannak.
Mindez azt jelenti, hogy közép-európai összevetésben sem változott a magyar árak pozíciója. Ezúttal is három olyan régiós ország volt a listán, ahol a magyarországinál alacsonyabb gázolajárakat láthattunk.
Mire számíthatunk a magyar piacon?
Ahogy azt a cikk első felében jeleztük, ellentétes volt a két üzemanyag mozgása, amely egyébként illeszkedik a nemzetközi piaci folyamatokhoz. A benzin esetében a finomítói árrés mérséklődése valamelyest ellensúlyozhatta a nyersolaj drágulását. A dízel esetében viszont a nemzetközi termékpiaci szűkösség és a magasabb beszerzési költségek nyomást gyakoroltak az árakra.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a magyarországi kiskereskedelmi árak nem követik azonnal a Brent mozgását. Ahogy sorozatunkban már számos alkalommal megjegyeztük, a hazai árakat a dollár-forint árfolyam, a mediterrán és északnyugat-európai termékjegyzések, a nagykereskedelmi beszerzési árak, a készletek és a kereskedelmi árrések egyaránt befolyásolják.
A magyar piac esetében különösen fontos a régiós ellátási helyzet. Magyarország kőolaj- és üzemanyag-ellátása jelentős részben a Mol finomítói és logisztikai rendszerére épül, ezért egy-egy nagyobb finomítói kiesés nemcsak a hazai termelést, hanem az importigényt és a környező országokkal folytatott termékkereskedelmet is érinti.
Éppen ezért a hét egyik legfontosabb magyar vonatkozású energetikai híre, hogy a Mol október 30-án bejelentette: sikeresen újraindította a százhalombattai Dunai Finomító tavalyi tűzesetben súlyosan megrongálódott AV3 nyersolaj-desztilláló üzemét. Ennek köszönhetően csökken az importkényszer, hiszen így nagyobb mennyiségű üzemanyag készül hazánkban. A hazai termelés nagyobb aránya különösen fontos a mostani időszakban, amikor a nemzetközi üzemanyagpiacot háborús konfliktusok, szállítási bizonytalanságok és finomítói kapacitáskiesések terhelik. Magyarország így kevésbé lesz kiszolgáltatva a külső termékpiaci zavaroknak. Ráadásul csökkenhetnek a logisztikai és beszerzési kockázatok is, így a magyar autósok számára, ha olcsóbb árakat nem is, de stabil ellátást biztosíthat az immár teljes kapacitással üzemelő finomító.
Összefoglalva a fentieket, azt mondhatjuk, hogy a magyar piacon az ellátás miatt nem kell aggódni, viszonylag kicsi az esélye, hogy a 2022-ben látott kígyózó sorok ismét visszatérjenek a hazai kutakra. Az viszont rossz hír, hogy a drága alapanyag, és az elégtelen európai finomítói kapacitás miatt Európában is tovább dráguló gázolajra lehet számítani. Ez pedig a magyar kutakon is visszaköszönhet, így nem lenne meglepő, ha az elmúlt napok áremelkedése után a jövő héten is tovább drágulna a dízel.
A grafikonok a cikk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
