Rendkívül jó híreket közölt ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): tovább emelkedtek a fizetések Magyarországon, ráadásul a keveset keresők bére nőtt a legnagyobb mértékben.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2026 májusában elérte a 764 100 forintot, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 535 900 forintra emelkedett.
Különösen szembetűnő, hogy a nettó bérek növekedési üteme érdemben meghaladta a bruttó bérnövekedést. A KSH tájékoztatása szerint ez a különbség a kormányzati (még az Orbán-kormány alatt hozott) adópolitikai intézkedéseknek köszönhető. A nettó keresetek emelkedését jelentősen fűtötte a magasabb összegű családi adókedvezmény, a háromgyermekes anyák és a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége, valamint a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése.
Lassuló ütem, óvatos vállalatok
Bár a növekedés mértéke kiemelkedő, a szakértők a dinamika kismértékű lassulását látják a számok mögött. Molnár Dániel, az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezető elemzője szerint a májusi 8,7 százalékos emelkedés (a bruttó átlagkereseteké) ugyan lassulást jelent, azonban összességében megfelel az elmúlt hónapok trendjének. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza megerősítette ezt, hozzátéve, hogy a minimális lassulás a piaci konszenzusnak teljesen megfelelő.
Ezt a tendenciát részletezte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is, aki számszerűsítette a folyamatos mérséklődést.
„Míg februárban 9,7, márciusban 9,2, áprilisban 9,0, addig májusban már csak 8,7 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek. Persze figyelembe véve a mindössze 1,8 százalékos inflációt, ez még mindig igen szép növekedést jelent.”
A versenyszféra 8,5 százalékos bérnövekedése mögött a munkaerő megtartása és a gazdasági környezet feszültsége egyszerre van jelen. Molnár Dániel magyarázata szerint a nagyobb súlyú ágazatok közül az ipar és az építőipar húzta vissza a bérdinamikát, ami jelzi, hogy a bérfolyamatokat a gazdasági helyzet is érdemben befolyásolja. A gyenge külső kereslet, illetve a visszafogott beruházási hajlandóság az elemző szerint óvatosságra inthette a döntéshozókat a béremelések során.
Virovácz Péter úgy véli, hogy a feszesség hátterében strukturális okok is állnak:
„A vállalatok egy része továbbra is munkaerőt tartalékol, ami a javuló gazdasági kilátások fényében érthető stratégia lehet. Eközben a demográfiai folyamat a munkaerőpiac kínálati oldalát már rövid távon is strukturális nyomás alatt tartja, ami magasabb bérekhez vezet.”
Regős Gábor úgy látja, a vállalkozások számai arra utalnak, hogy sok helyen még mindig a minimálbér emelésének mértékét tartják irányadónak, az enyhülő munkaerőpiaci feszesség mellett pedig a jól képzett munkaerőt még mindig meg kell fizetni.
A mediánbér jobban mutatja a valóságot – de jön a bértorlódás?
Mivel az átlagot a rendkívül magas fizetések torzíthatják, a lakosság valós helyzetét jobban tükrözi a mediánérték. 2026 májusában a bruttó mediánkereset 615 600 forintot, a nettó mediánkereset pedig 436 200 forintot ért el.
Molnár Dániel kiemelte, hogy a mediánérték az átlagnál érdemben gyorsabb ütemben, 11,5 százalékkal nőtt, vagyis a béremelések nagyobb részben az alacsonyabb keresetű munkavállalókat érintették. Regős Gábor szerint ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb keresetűek bére átlagosan valamivel jobban emelkedhetett, mint a magas keresetűeké, így szerencsére zárult a bérolló.
Virovácz Péter ugyanakkor egy strukturális problémára is felhívta a figyelmet a számok kapcsán. Az ING vezető közgazdásza szerint a mediánkereset továbbra is a minimálbér-emeléshez közeli, annál valamivel gyorsabb ütemben nőtt.
„Ez a bértorlódás fennmaradására utalhat, elsősorban a második és harmadik jövedelmi ötödben, amit a vállalatok igyekeztek kezelni” – mutatott rá.
(A bértorlódás az a jelenség, amikor a különböző felelősséget és képzettséget igénylő szinten dolgozók bére túlságosan közel kerül egymáshoz, ami feszültséget kelthet. Például a minimálbér és a garantált bérminimum erőltetett emelése miatt az alacsony beosztásban dolgozók bére gyorsan emelkedik, a felsőbb szinteken dolgozókét pedig nem képesek a cégek hasonló ütemben emelni.)
Az ágazatok között a szociális ellátás, valamint a szállítás és raktározás végzett az élen közel 14 százalékos növekedéssel, míg a humán-egészségügyi ellátásban mindössze 2,4 százalékkal nőttek a keresetek.
Virovácz Péter szerint a logisztikai szektor kiugró számai a javuló munkaerő-keresletet és a korábbi gyenge időszak utáni újraépülést tükrözik, vagyis a feldolgozóipar javuló kilátásai ezt a területet is húzzák magukkal. Átlagon felüli növekedést mértek még a vízellátásban is, ami az év eleji állami bérrendezések számlájára írható, miközben a problémákkal küzdő feldolgozóipar 7,1 százalékos plusza elmarad az átlagtól. Regős Gábor szerint ez utóbbi adat azért rámutat arra, hogy az erősebb forint mellett is tudnak az ágazatban nőni a keresetek.
Mi hajtja majd a GDP-t?
Ha a teljes január–májusi időszakot nézzük, a költségvetési szektor mutatói drasztikusan megugrottak, a bruttó bérnövekedés itt elérte a 28,5 százalékot az év első öt hónapjában. Ennek oka a 2026 januárjában kifizetett „fegyverpénz” (a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása).
A közszféra adatai a jövőben azonban komoly fordulatot vehetnek. Virovácz Péter kiemelte:
„A következő hónapok különösen fontosak lehetnek a közigazgatási kereseti folyamatok szempontjából. Itt ugyanis számos területen jelentősen visszavágták az illetményeket. Érdekes lesz megfigyelni, hogy ez milyen mértékben befolyásolja majd az éves bázison mért bérstatisztikát az állami szféra egészében.”
Az állami területen az év eleji bérrendezések miatt májusban még 9,4 százalékos volt a béremelkedés.
Fotó: Depositphotos.com
A szakértők szerint a közeljövőben nem várható drasztikus irányváltás a piacon, az év egészében 9 és 10 százalék közötti átlagbér-növekedés valószínű. Molnár Dániel szerint a korábban vártnál alacsonyabb infláció, illetve az adókedvezmények bővítése nyomán a nettó reálkereset is jelentősen, 9 százalék körüli ütemben emelkedhet, ami stabil alapot jelent a fogyasztási dinamika fennmaradásához.
Virovácz Péter megjegyezte, hogy a vásárlóerő látványos növekedése érdemben bővíti a háztartások elkölthető jövedelmét, ami a második negyedév fogyasztási adataiban is megjelent.
„A választások után látványosan javult a fogyasztói bizalom, ami bizakodásra adhat okot a vállalatok számára a jövőbeni kereslet alakulását illetően”
– tette hozzá az ING elemzője.
Ugyanakkor kiemelte, hogy az üzleti bizalmi indexekben ez még nem tükröződik teljesen a munkaerőimport-szabályok változása, a költségvetési hiány mérséklését célzó, egyelőre még nem ismert intézkedések körüli bizonytalanság, valamint a kiszámíthatatlan geopolitikai tényezők miatt.
Regős Gábor szerint szintén a fő kérdést az új kormányzati ígéretek teljesülése jelenti. „Kérdés, hogy az új kormányzat által idénre megígért béremelések megvalósulnak-e, ez azért kismértékben befolyásolhatja az átlagok alakulását. Az viszont biztos, hogy egy alacsony inflációs környezetben vagyunk, amelyet egy ennél érdemben nagyobb keresetemelkedés kísért, így a reálkeresetek emelkedése jó alapot biztosít a fogyasztás bővüléséhez, ami az idei évben is a GDP fő húzóereje lehet.”
