Lehet kritizálni a mindenkori kormányok működését, az ellenzéknek ez kifejezetten az egyik feladata. Azonban nehéz azt hinni, a mindenkori hatalom a másik oldal szemében csak rossz döntéseket hoz. Az agrárium esetében sem lehet ez másként.
Agrárterületen tett egyértelműen jó lépéseket a Fidesz. Ilyen volt például a fordított áfa az adócsalások elkerülése ellen, de több alapvető magyarországi nyersanyag áfa-szintjének öt százalékra csökkentése abszolút jó döntés volt. Az elektronikus közbeszerzési rendszer rendkívüli módon visszaszorította a feketegazdaságot, egy területet kivéve. Ha azonban a zöldségek és a gyümölcsök áfáját is levinnék öt százalékra, a termelőknek már nem állna érdekében a trükközés. Az online kassza bevezetése is jótékonyan hatott a feketekereskedelem visszaszorítására.
Kormányváltás esetén mi lenne az a terület az agráriumon belül, amin feltétlenül változtatni szeretnének?
A földtörvényen mindenképpen. Új földhasználati szabályokat akarunk, amelyek vállalkozási formától függetlenül hosszú távra szóló, azonos minőségű bérlővédelmet nyújtanak minden gazdálkodónak. A földtulajdonosok szabadon megválaszthatják, hogy a használatra jogosultak közül kinek, milyen feltételekkel adják bérbe földjüket. Nem lesz előhaszonbérleti joga egyetlen aranykalászos városi gazdának, spekulánsnak.
A jól gazdálkodó agrárgazdasági társaságok, szövetkezetek sora szorul ki a földhasználatból, mert minden helyben lakó megelőzi őket a haszonbérleti jogosultságban. Az elmúlt évtizedben az általuk használt termőföld közel félmillió hektárral csökkent, sokuk emiatt állatállományát kénytelen volt értékesíteni, vagy csökkenteni, mert föld hiányában nem tudta megoldani a szerves- és különösen a hígtrágya elhelyezését.
Fontos tudni, hogy a gazdák, a családi gazdaságok egyre kisebb hányada vesződik állattartással, már csak minden hatodik egyéni gazdaság. Ma jóformán már csak nagyüzemi állattartás létezik, s ha azt akarjuk, hogy legyen elegendő hús, tej hazánkban, akkor számukra jogi biztosítékot kell adni, hogy esélyesek legyenek az általuk használt termőföld megtartására.
Nonszensz dolognak tartjuk, hogy a földtulajdonosok még a bérbeadást illetően sem rendelkeznek döntési kompetenciával. Miért nem adhatom bérbe korlátozás nélkül a tulajdonomat annak, aki legális használatra jogosult? Például az unokatestvéremnek, a bizalmi ismerősömnek? Mi rendet teszünk ezen a területen, visszaadjuk a döntési szabadságot. Így például a jogi személyű vállalkozások tulajdonosai és munkavállalói földjeiket társaságuknak, szövetkezetüknek korlátozásmentesen adhatják majd bérbe, természetesen csak a törvényben engedélyezett 1200-, illetve 1800 hektár nagyságig.
Programjában kitér arra, kormányváltás esetén megszüntetik a kötelező kamarai tagságot és kezdeményezik egy, a mindenkori hatalomtól független agrárkamara létrejöttét.
A világ legtöbb országában az agrárkamara nem egy politikai-, hanem egy szolgáltató, érdekvédő szervezet. A mostani agrárkamarát parlamenti képviselők vezetik, ezer szállal a Fideszhez kötődnek, a gazdasági társaságok ki vannak zárva a vezetésből, kivéve persze a NER-hez köthetők. Ebből adódóan a teljes kamara politikai szervezetként működik a Fidesz hátországában. Ezért akarjuk újjáalakítani a szervezetet, és ez csak úgy fog menni, ha a mostani kamarában megszüntetjük a kötelező tagságot és majd a tagok, akik belépnek az új kamarába, maguk választhatják meg a vezetőiket.
Melyek a magyar agrárium legégetőbb problémái?
Az egyik legsarkalatosabb probléma a már érezhető vízhiány. Teljesen új szemléletű vízgazdálkodást fogunk bevezetni. A vízügyi lobbi eddig arra fókuszált, hogy az ár- és a belvizet a lehető leggyorsabban és legjobban levezessék a fő folyóinkba. Emiatt van az, hogy több víz megy ki az ország területéről, mint ami bejön. A mi koncepciónk szerint gyors vízelvezetés helyett annak tározására van szükség. Minden vizet meg kell fogni, ami az ország területére bejön. Épüljenek a falvak határában, mezőgazdasági területek környékén lokális tározók és kistérségi regionális tározók.
Egy kilométernyi autópálya pénzéből meg lehet építeni egy olyan komolyabb tározót, amiből több ezer hektár öntözését meg lehet oldani. Erre nem szabad sajnálni a pénzt, hiszen az öntözés a jövőben a klímaváltozás miatt elkerülhetetlen lesz. Viszont csak olyan öntözési rendszereket fogunk támogatni, amelyek víztakarékosak.
Jelenleg Márki-Zay Péter munkáját segíti agrárszakértőként. Vállalna pozíciót az új kormányban, ha az ellenzék nyer?
Úgy érzem, képes lennék az ágazat szakmai irányítására, tudnám segíteni az új kormány agrár- és vidékpolitikai munkáját. Nem csupán azért, mert államtitkárként már dolgoztam az agrártárcánál, hanem mert gyermekkorom óta bent vagyok a mezőgazdaságban. Őseim, nagyszüleim, a szüleim, rokonaim mind mezőgazdasággal foglalkoztak, utódaik ma is családi gazdaságot visznek. 2004 óta magam is mezőgazdasági vállalkozó vagyok, széles sprektumban, kezdve a növénytermeléstől az állattenyésztésen át a szőlő- és gyümölcstermesztésig. A gyakorlatban látom, mik a magyar mezőgazdaság előnyei, buktatói, mi nem jó a jelenlegi szabályozásokban.
De realista vagyok. Egy kormányban politikusok vezetik a tárcákat, hogy melyiket ki, azt koalíciós tárgyalásokon döntik el az érintett pártok. Én nem vagyok politikus, egyik párthoz sem tartozom, így erre semmi esélyem.
Ráadásul a mezőgazdaság számos területén van érdekeltségem, amelyeket nem szeretnék feladni, hanem továbbfejleszteni. Életem hátralévő éveiben én inkább gazdálkodni szeretnék, emellett megvalósítható, értelmes tanácsokat adni az agráriumért felelős politikai vezetőknek.
A technológia hatalmas mértékben fejlődik, az agráriumban egyre inkább teret hódít a precíziós gazdálkodás, ami azonban más típusú tudást is igényel. Készen áll erre jelenleg a magyar oktatási rendszer?
Hazánkban tudásalapú mezőgazdaságra van szükség. Ebben a szektorban a 21. században a technológiában olyan mértékű innováció történt, ami az iparban sem valósult meg. A precíziós termelés során fantasztikus dolgoknak lehetünk szemtanúi. Magyarországon is egyre több cég alkalmazza ezt a technológiát. Nagyon magas tudású mérnökökre és szakmunkásokra lenne szükség, akik a precíziós gépeket tudják kezelni a növénytermelésben és az állattenyésztésben. Ehhez át kell alakítani az oktatási rendszert. Az elmúlt időszakban megszüntették a szakmunkásképzést, nincsenek tangazdaságok.
A középiskolákból az agráriumba kerülő fiatalok gyakorlati tapasztalata a nullával egyenlő. Ezen mindenképpen változtatni kell, napra kész, korszerű és azonnal hasznosítható ismeretekhez kell juttatni a fiatalokat a középiskolákban és az egyetemeken. Munkaalapú helyett a tudásalapú mezőgazdaságra van szükség Magyarországon is.
Szerintünk nem aranykalászos gyorstalpalókra, hanem 21. századi tudást biztosító agrár-felsőoktatásra, a legmodernebb technikával felszerelt, gyakorlati képzést segítő bemutató-oktató központokra van szükség, ahol a fiatal szakmunkások kapnak majd a gyakorlatban hasznosítható tudást.
Gyakran hangoztatja, az extenzív termelés helyett a biogazdálkodásé a jövő.
Meggyőződésem, hogy veszélyes ennyi szintetikus vegyszert, tartósítószert és adalékanyagot használni a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Ez bizonyítottan árt a környezetnek és az emberi szervezetnek egyaránt. Néhány generációval korábban az élelmiszerallergia szinte ismeretlen fogalom volt, ma már az emberek mintegy 15 százaléka szembesül ezzel a problémával. Az ételallergiások számának ugrásszerű emelkedése figyelmeztető jel, hogy e téren merőben új szemléletű élelmiszer-termelésre kell átállnunk. A nagyszüleink még természetes anyagokból készített szerekkel permeteztek, mint amilyen a rézgálic.
A tudomány hatalmasat fejlődött e területen az utóbbi évtizedben. természetes alapanyagokból készített növényvédő szerekből tucatnyi van már a piacon. A gyümölcsösökben és a szőlészetekben is meg lehet oldani a szintetikus vegyszerektől mentes termelést. Ez az igazi kihívás napjainkban, ez az igazi tudás alapú termelés. Az átállás persze hosszú időt, két-három évtizedet igényel, de nem lehet vitás, hogy a jövő az úgynevezett organikus mezőgazdasági nyersanyagoké és élelmiszereké.
Májusig van érvényben az alapvető élelmiszerek és az üzemanyag árstopja. A napokban említette, ha ez véget ér, hatalmas áremelkedés következhet be az élelmiszerpiacon.
A tavaly október 15-i szinten kell tartani a kormány által meghatározott termékek árát. Ennél már ma is 20-30 százalékkal többe kerülnek Európában ezek az élelmiszerek. A napraforgó étolaj Németországban például 40 százalékkal drágább és még csak március van. A sertéshús ára csak most kezdett el igazán emelkedni. Ha ez a tendencia marad, akkor májusban a vágósertés árának 50-60 százalékos emelkedése sem elképzelhetetlen.
A búza ára az egekben, a cukor is vadul felfelé vágtázik és lehet, hogy egyféle tejet nem lehet a tavaly októberinél drágábban adni májusig, de közben a tejtermékek már most 30 százalékkal többe kerülnek, mint pár hónappal ezelőtt. A hatósági árak megszűnése után a magyar emberek kénytelenek lesznek szembesülni az európai árakkal.
Eközben szerencsére az üzemanyagok ára kezd lefelé menni, de hatósági ár nélkül még most is jóval 500 forintnál többe kerülne literenként. Bármennyire is esik az olaj ára, 480 forintnál olcsóbban jó ideig nem fogunk tankolni.
Az orosz-ukrán háború milyen hatást gyakorol a magyar agráriumra?
A szörnyű háborút elítélem, de legyünk őszinték: a magyar gazdák nem lesznek kárvallottjai a háborúnak. Nehézségeik persze nekik is vannak, mivel a műtrágya, a vetőmag, az energia, a szállítás elképesztő mértékben drágul, nőnek a termelési költségek, de a gabona, az olajos magvak, a hús, a tejtermékek ára a nemzetközi piacokon ennél is nagyobb mértékben emelkednek. Ki gondolta volna, hogy jelenleg már meghaladja a 350 ezer forintot a napraforgómag átvételi ára tonnánként, vagy, hogy a kukoricát 120-130 ezer forintért is el lehet eladni. A magyar mezőgazdaság össztermelése az ország ellátása mellett jelentős exportra is képes.
Sajnos évszázadok óta tudjuk, a háborúk legnagyobb nyertesei mindig a fegyvergyártók és az élelmiszertermelők.
(Ez a cikk az egységes ellenzék programját bemutató interjúsorozatunk része. A többi interjú itt érhető el.)
