A hazai gazdaság jövőbeli növekedési pályája továbbra is a külső környezettől függ, melynek legnagyobb kockázata a geopolitika, különösen az iráni válság – számolt be a CIB Bank elemzőinek háttérbeszélgetéséről az ugyancsak a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár. Trippon Mariann vezető elemző és Bukovszki András elemző ezek közül is az iráni válságot nevezték meg, ugyanis – fogalmaztak – az energiahordozók árába egy markáns háborús felár is beépül.
Trippon Mariann a globális inflációs sokkra is felhívta a figyelmet, ami a fejlett piacok esetében kamatemelést hoz, ezek a magas kamatszintek pedig véleménye szerint a jövő év második feléig velünk maradnak.
A szakember úgy látja, a véget ért az alacsony hozamok korszaka, szinkronizált hozamemelkedés tapasztalható a piacon, ugyanis az emelkedő költségvetési hiányok finanszírozása egyre nehezebb. Magyarországon viszont a választásokkor jelentősen csökkent az országkockázati felár, ez a kedvező változás pedig meg is maradt, ugyanis az őszi fejlemények, a 2027-es költségvetés megerősítették a piaci várakozásokat.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A vezető elemző szerint a jövő évre tervezett 4,9 százalékos hiánycél „nem irreális”, de annak eléréséhez az kell, hogy a külső környezet ne legyen sokkal rosszabb, mint amire jelenleg a piac számít, továbbá maradjon fegyelmezett a költségvetési politika. Itt a fő kockázatnak a 1,5 százalékos kiadáscsökkentő csomag végrehajtását látják.
A CIB Bank szakemberei szerint 2030-ra érhető el a 3 százalékos költségvetési hiány, azaz legkorábban 2032-ben kezdhetünk el idehaza is eurót használni. Trippon Mariann szerint az euró egy eszköz, nem pedig végső cél, azt jól, nem pedig gyorsan kell bevezetni. Úgy látja, „az euróvonatról nincs leszállás”, most már hozni kell a bevezetés érdekében ígért eredményeket. Az euró bevezetésének legnagyobb kockázatát a hiánycél 3 százalékos maastrichti kritériumcéljának nem teljesítésében látja.
A vezető elemző szerint az idei évi 1,7 százalékos növekedéshez egy jelentős IV. negyedévi felpattanás szükséges, a jövő évben pedig 2 százalék fölött növekedhet a GDP. A beruházási fordulat még mindig várat magára, ahhoz a pénzintézeti szakértő szerint vállalatoknál a külső és belső keresleti környezet javulása szükséges.
Trippon Mariann szerint most az infláció emelkedésnek fog indulni, ami a jövő év közepéig tarthat. Laptársunk kérdésére Trippon Mariann úgy vélekedett, az élelmiszerárak júliusi globális fordulata a jövő nyárra jelenhet meg a hazai fogyasztói árakban is, azaz a havi rendszerességgel elkészített Privátbankár Árkosár, továbbá a lapunk által készített Mfor Nyugdíjas Árkosár indexértéke is várhatóan ekkor fordul ismét pozitív tartományba.
Szintén laptársunk kérdésére a vezető elemző úgy vélekedett, az árrésstop eltörlése nemzetgazdasági szinten 0,2-0,3 százalékponttal fogja megnövelni az inflációs mutatót. Ez a lépés szerinte egyszeri áremelő hatás lesz.
A CIB Bank vezető elemzője a keddi jegybanki kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztató „galamb hangvételű” üzenete után pillanatnyilag úgy látja, esélyesebb egy decemberi alapkamatvágás, ami 2027-ben folytatódhat.
Trippon Mariann szerint a forint felértékelődését „normális mederben kell tartani”, egy 340-350 forint közötti euróárfolyammal lenne érdemes csatlakozni az ERM-II. rendszerhez, amiben minél kevesebb időt kellene eltölteni.
A szakember esélyt lát arra, hogy a következő három pénteken esedékes hitelminősítések során a negatív kilátásokat stabilra javítsák a hitelminősítők.
A CIB Bank középtávú előrejelzései:
Fotó: CIB Bank

