Az Országgyűlés gazdasági bizottsága előterjesztésében az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzettel, különös tekintettel a háborús inflációval és a háborús gazdasági válsággal indokolta azt, hogy el kell utasítani a multinacionális csoportokra az EU-ban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezetet.
Bánki Erik fideszes képviselő, a javaslatot benyújtó Gazdasági Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy ez a magyar gazdaság megerősítését szolgálja. Mint mondta, az OECD eredetileg a nagy techcégek-adóelkerülését akarta megakadályozni, mert ezek adózása nagyon kusza volt, az Európai Parlament azonban egy 2. pillér kidolgozását is megkezdte, amely ezt a globális adóminimumot más cégekre is kiterjesztené. A képviselő szerint azonban ameddig a techcégek adóztatása vonatkozó rész nincs megfelelően kidolgozva, addig Magyarország nem kerül versenyelőnybe, hanem versenyhátrányba.
Ezért nem akarják, hogy az EU előre rohanjon és elfogadjon egy meggondolatlan, elhamarkodott globális minimumadót, hanem a magyar kormány időt hagyna egy jobb, átgondoltabb verzió kidolgozására. Hozzátette, hogy nem magával a globális minimumadó elvével van a probléma. Ez egybecseng azzal, amit Tállai András pénzügyminiszter-helyettes, parlamenti államtitkár mondott, szerinte Magyarország támogatja a minimumadót, de a nemzetközi környezet többek közt az orosz-ukrán háború miatt megváltozott, ami a jelenlegi helyzetben ellehetetleníti az elfogadását.
A globális minimumadó elutasítása meg is történt a mai napon, 118 igen, 32 nem, és 6 tartózkodó szavazattal.
Várható volt
Az, hogy az Országgyűlés hivatalosan is nemet mondott a globális minimumadóra semmilyen formában sem meglepő, hiszen a kormányzati politikusok hetek óta ezzel a retorikával turnéznak – legutóbb Szijjártó Péter fogalmazott így:
mikor nagy nehezen sikerült konszenzusra jutni a globális társaságiadó-minimumról, akkor még nem volt háború Ukrajnában, azóta viszont teljesen új világgazdasági helyzet állt, amelyben ennek bevezetése drámai hatásokkal járna Európában.
A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, hogy „az európai gazdaság elképesztő kihívásokkal néz szembe. Amikor egekben vannak a kamatok, az infláció meg az energiaárak, akkor a termelő vállalatokra kivetett adóemelés drámai hatásokkal járhat, például munkahelyek százainak, ezreinek, tízezreinek a veszélybe kerülésével.”
Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei sem tudtak megegyezése jutni a 15 százalékos globális minimumadóról múlt pénteken, hiszen Varga Mihály pénzügyminiszter a találkozón közölte, hogy a magyar kormány nem támogatja a szóban forgó uniós irányelv elfogadását, mert a globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené. Magyarország nem gondolja, hogy amikor az energiaárak emelkednek, amikor a családokra nehezedő terhek gyarapodnak, amikor a vállalatokra leselkedő kihívások száma növekedik, akkor erre az intézkedésre sort lehetne keríteni – fogalmazott ekkor. Gulyás Gergely pedig a Kormányinfón beszélt szinte teljesen ugyanerről:
